Verőfényes napsütésben hatalmas tömeg gyűlt össze Szatmárnémeti régi főterén és vonult át az István-téri parkba, hogy részt vegyen a nemzeti ünnep alkalmából tartott rendezvényen.

Idén is Petőfi Sándor egészalakos szobránál hajtottak fejet az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének, a magyar szabadság ünnepének évfordulóján Szatmárnémetiben.

A résztvevők a régi főtéren gyülekeztek, ahol az elöljárók koszorút helyeztek el az Ormos-ház falán található emléktáblánál – amely arra emlékeztet, hogy az épületben többször is megszállt a forradalom lánglelkű költője, Petőfi Sándor.

Aztán elindult a több mint háromezer fős menet a Petőfi-szoborhoz: fiatalok és idősek, gyerekek – akár babakocsiban is – gyalogoltak a nem is olyan hosszú távon. A huszárok vezette menetnek fúvószenekar adta meg a ritmust.

A szobornál először Nt. Ft. Schönverger Jenő megyéspüspök és Dr. Király Lajos református esperes léptek a tömeg elé, imát mondva és megáldva a résztvevőket. A román kormányfő üzenetét Altfatter Tamás kormánybiztos olvasta fel, majd a Hazafias Versek Versmondó Versenyének győztesei szavaltak.

„Ez a nap azért is különleges, mert a szabadság eszméje nem csak egy szűk réteghez szólt. A reformkor eredményei ekkor váltak valóban mindenki ügyévé. A magyar jobbággyal együtt szabadult fel a szlovák, a román, a ruszin, a szerb és minden más itt élő nép is. A szabadság gondolata nem kizárt, hanem összekapcsolt. A büszkeségünk az a nap. Büszkék lehetünk a márciusi ifjak bátorságára, Petőfi Sándor lelkesedésére, Kossuth Lajos kitartására, Széchenyi István bölcsességére és mindazokra, akik a magyar szabadság ügyéért dolgoztak.

De az ünnep nemcsak emlékezés. Az ünnep mindig kérdés is. Vajon mit kezdünk ma azzal az örökséggel, amelyet ránk hagytak? Mit jelent számunkra ma az összetartozás, a felelősség, a közösség iránti elkötelezettség?” – mondta beszédében Pataki Csaba megyei tanácselnök, a Szatmár Megyei RMDSZ elnöke, gondolkodásra, magába nézésre ösztönözve a hallgatóságot.

Kereskényi Gábor polgármester, a Szatmárnémeti RMDSZ elnöke napjaink szabadságharcáról beszélt: „A mi gyermekeink is ki kell tudják mondani, hogy magyar vagyok, magyar az anyanyelvem, ez az otthonom, ez a szülőföldem! Ne hagyjuk hogy bedőljenek az üres szólamoknak, melyek azt hírdetik hogy egyformák vagyunk, nem számít honnan jöttél. Ne hagyjuk, hogy megfosszák őket attól, hogy érezzék tartoznak valahová. Ez a mi szabadságharcunk” – mondta.

Beszédéből nem hiányzott az aktuálpoitika sem, hiszen ahogy 1848-ban a nemzet kívánalma volt a béke, szabadság, egyetértés, most is ezekre van szükség. „2026. március 15-én, amikor forrong a világ. Hát már megint itt tartunk: a békét, a szabadságot és az egyetértést kell nagyon félteni. Mi, magyarok – bárhol éljünk is a Kárpát-medencében – ugyanabból a történelmi tapasztalatból merítünk. A történelem sokszor tanított meg bennünket arra, hogy a nemzet ereje a felelős döntéseiben rejlik. Április 12-én ne maradjunk csendben, hanem méltósággal és lelkiismerettel álljunk ki a békepárti kormányzat, a magyar közösségek fejlődése és a biztonság mellett. Ne dőljünk be a gyűlöletbeszédnek, ne hagyjuk, hogy félrevezessenek minket! Kellenek az alkalmak amikor hangosan és erőteljessen kimondjuk: egy nemzet vagyunk!” – jelentette ki Kereskényi.
Az ünnepi rendezvény koszorúzással zárult.