Tartják az ütemtervet: véget ért a közvita a középiskolai kerettantervekről
Lezárult a középiskolai kerettantervekről szóló nyilvános konzultáció, Daniel David miniszter szerint „sok jó ötlet megfogalmazódott”.
Csütörtökön lezajlott az utolsó online szervezett konzultáció, ezzel az új középiskolai kerettantervek kidolgozásának ez a szakasza véget ért. A javaslatokat májusig integrálják a tervezetbe.
„Lezajlott az utolsó online szervezett országos vita. Befejeztük ezt a folyamatot” – közölte Facebook oldalán csütörtök este az oktatási miniszter. Megismételte, hogy a jelenlegi modellen változtatni kell, egyrészt azt a törvény is előírja, másrészt jelenleg túl magas a funkcionális analfabetizmus a középiskolások körében. Úgy értékelte a vita „lassabban indult”, de pszichológusként normálisnak tartja, hogy sokan félelemmel, vagy dühvel reagáltak. Meglátása szerint ez azzal magyarázható, hogy nincs bizalom a hatóságok törekvéseiben a jobbító szándékról, és a valós vitáról.
„Valóban a kerettanterv tervezetével kezdtük, de ezeket ki lehet igazítani és módosítani, hogy végül mindenki számára a legjobb változat alakuljon ki” – mondta a miniszter. Kifejtette, hogy a kezdeti akadályok leküzdése után konstruktív vélemények érkeztek.
„Sok-sok jó ötlet van, és ebben az időszakban, májusig azon fogunk dolgozni, hogy integráljuk őket, hogy válaszokat adjunk a nyilvános konzultációnak erre a részére. Rengeteg munka vár ránk. Sok bürokratikus szempontunk is van ebben a törekvésben, de egyre inkább meg vagyok győződve arról, hogy olyan következtetéseket tudunk levonni, amelyek minden fontos szereplő számára kielégítőek” – tette hozzá Daniel David.Az ütemterv szerint a beérkezett javaslatokat március folyamán elemzik, közben aktualizálják a kerettantervek érvényesítési eljárását.
Ezek után kidolgozzák a kerettantervek végleges változatait, majd májusban ezt megvitatják a diákszervezetek, szakszervezetek, szülői szervezetek, a társadalmi-gazdasági környezet, hatóságok képviselőivel. Szintén májusban átláthatóvá teszik a kerettantervekről szóló rendeletet, majd legkésőbb júniusban ezt elfogadják.
Következnek majd a további lépések: az iskolai programok, tartalmak kidolgozása, a tankönyvek szerkesztése, a tanárok képzése.
A cél az, hogy a 2026-2027-es tanévben 9. osztályba járó diákok az új kerettantervek szerint tanuljanak.
Mint megírtuk, a középiskolás diákok szerint az oktatás színvonala a fontos, nem feltétlenül az óraszámcsökkentés. A szülők azt kifogásolták, hogy őket kihagyták a tervezésből, illetve a városi és vidéki oktatás közti még nagyobb szakadék veszélyétől tartanak. A magyar pedagógusszövetség azt tartja fontosnak, hogy a kisebbségiek helyzetéhez lehessen igazítani ezeket a kerettanterveket, így még rugalmasabb formákat szeretnének. Munkacsoportjaik javaslatokat is megfogalmaztak.
Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének oktatásért felelős ügyvezető alelnöke, kolozsvári biológiatanár a Maszolnak korábban elmondta, örömmel fogadták a tervezeteket, hiszen „ez egy diákközpontú kerettanterv-javaslat”, és az RMDSZ-nek is a törzsanyag óraszámának a csökkentése volt a célja. Hangsúlyozta, szakirányszerűen kell nézni a kerettanterveket – hisz nem mindenütt csökkent a történelem-, biológia- vagy matekórák száma, sőt van, ahol nőtt, – ugyanakkor a tervezethez hozzárendelt érvelésekkel, és a tanulók számára meghatározott válaszható tantárgyakkal, egészében kell tekinteni a javaslatokat.
„Nagyon örülünk annak, hogy csökkentik az óraszámot, és hogy választhatunk majd a tantárgyak közül, jobban testre szabjuk a tanulmányainkat, illetve több közös tananyag szerepel majd az alsó évfolyamokban, 11-12-ikben pedig megkapjuk azt a szabadságot, hogy a tanulmányainkat mi alakíthassuk, hiszen ez az az idő, amikor már nagyjából minden diáknak a fejében kialakul egy kép, hogy mivel szeretne és mivel nem szeretne foglalkozni” – így értékelte a kerettanterv-javaslatokat a Maszolnak Tamás Zsófia, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) érdekképviseletért felelős elnökségi tagja.
Kapcsolódó
Egy dinamikusan alkalmazható kerettantervet szeretnének, hogy ne csak az opcionális tantárgyaknál legyen mozgástere oktatásszervezés tekintetében az iskoláknak, hanem a kötelező törzsanyagnál is, mondta a Maszolnak Ferencz Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szakmai elnöke.
Annyi munkacsoportot alakítottak, ahány a magyar nyelvű oktatás szempontjából releváns, így 16 működött, és fogalmazott meg javaslatokat. Mivel a kerettantervek – egy kivételével – „többségi szemléletűek”, nincsenek az óraszámokba beleszámolva a kisebbségi diákok pluszórái, esetünkben a magyar nyelv és irodalom, így egyrészt ehhez kapcsolódóan fogalmaztak meg javaslatot, valamint a román-oktatást illetően.
Daniel David oktatási miniszter, a Maszolnak korábban adott interjúban elmondta, fontos célkitűzésnek tartja a magyar diákok hatékonyabb románoktatását, a nyelvi táborokat és cserediák-programokat, és jobb román nyelv és irodalom tantervet és tankönyvet ígért. Arról beszélt, elkötelezett a diákok tehermentesítése mellett.
Kapcsolódó
Kallós Zoltán kisebbségi oktatásért felelős államtitkár a portálunknak arról beszélt, megérti egyes pedagógusok aggodalmát az új kerettantervek kapcsán, figyelembe kell venniük a diákok és a pedagógusok érdekeit is, ugyanakkor versenyképes oktatást akarnak biztosítani. „Lépést kell tartanunk a fejlődéssel. Az iskola jelen pillanatban – ki kell mondani – le van maradva. Ha nem lépünk és nem változtatunk, akkor az iskola – majdhogynem – elveszíti a létjogosultságát” – hangsúlyozta.
Mint megírtuk, január 31-én bocsátották közvitára a középiskolai kerettantervek tervezetét. Az ütemterv szerint az új kerettanterveket 2026-tól vezetnék be, ennek értelmében a jelenlegi 7. osztályos diákok tanulhatnak majd ezek alapján. Addig a tankönyveknek is el kell készülniük, és a tanárokat is kiképeznék az alkalmazásukra. Daniel David többször hangsúlyozta, hogy a kerettantervek módosítását az új közoktatási törvény írja elő, de „erkölcsi, pszichológiai szempontból” is fontos a gyerekek terheltségének csökkentése. Az új középiskolai kerettantervekről több nagyvárosban nyilvános vitákat is szerveztek.
CSAK SAJÁT