Hogy pontosan hogy fog kinézni a magyar középiskolások kerettanterv-tervezete, azt még nem tudni, lehetséges, hogy átkerülnek bizonyos tárgyak a választhatók közé, ugyanakkor arra törekszenek, hogy ne legyen nagyon magas a heti óraszám a román tagozatosok óraszámához képest, és maradjon idő órák után sportolni és egyéb szabadidős tevékenységekre – mondta a Maszolnak Kallós Zoltán kisebbségi oktatásért felelős államtitkár a kerettanterv-tervezetek második nyilvános vitája után Kolozsváron.

A második nyilvános vitát szervezte meg a tanügyminisztérium pénteken a középiskolai kerettanterv-tervezetekről, amelyeket január 31-én bocsátott közvitára a tárca, és amelyekre azóta is özönlenek a kritikák. Ez volt a jellemző a kolozsvári nyilvános vitán is, ahol a felszólalók többnyire értékelték a javasolt rugalmasságot a tantárgyválasztás tekintetében, másrészt aggodalmukat fejezték ki a kiiktatott földrajz- vagy épp a biológiaóra miatt, valamint több pedagógus részéről elhangzott, kérdéses az ilyen sok opcionális tantárgyat feltételező kerettantervek kivitelezése mind humánerőforrás, mind finanszírozás szempontjából.

A kétórás vita alatt pörögtek a kérdések, kritikák, javaslatok és a minisztérium képviselőinek reakciói, akik igyekeztek nyugtatni: abból indulnak ki, hogy nagyobb lesz a keret, mint jelenleg, és hogy minden beküldött javaslatot elolvasnak, megfontolnak.

Még nem a tanterv a kérdés

A vitán részt vevő Kallós Zoltán kisebbségi oktatásért felelős államtitkár a Maszol kérdésére elmondta, sok esetben nem a felhívásukra reagáltak a felszólalók. „A gond az, hogy mindamellett, hogy voltak konstruktív javaslatok, leginkább mindenki csak a saját tantárgyára koncentrál, és azt próbálja elérni, hogy valamelyik szakon még egy földrajzórát, egy biológiórát, két történelemórát lehessen valahogy berakni a végleges kerettantervekbe. Igazából nem ezt várjuk el, hanem azt, hogy amikor javaslatokkal jönnek, akkor teljes kerettanterv-javaslatokat küldjenek vagy mutassanak be. Ha mindig hozzáadnánk azokat az órajavaslatokat, amik elhangzanak, akkor végül egy diáknak minimum heti negyven órája lenne, és nem ez a cél, legalábbis nekünk nem ez a célunk, az RMDSZ-nek sem ez volt a vállalása” – mutatott rá Kallós Zoltán. Mint mondta, Kolozsváron is már „a tantervekkel, a curriculummal kapcsolatos hozzászólás volt a legtöbb, csakhogy ebben az első lépésben nem magával a tantervvel foglalkozunk, hanem a kerettantervekkel, ami azt határozza meg, hogy egy illető osztályban, egy illető szakon a diákoknak hány órájuk van a különböző tantárgyakból”.

Mint a Maszolon is megírtuk, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség az RMDSZ-szel és a Kisebbségi Oktatásért Felelős Államtitkárság közösen munkacsoportokat alakított ki, hogy teljes líceumi kerettanterv-javaslatokat dolgozzanak ki a kisebbségi tannyelvű osztályoknak. Kallós Zoltán elmondta, ehhez várják a pedagógusok, szülők és diákok hozzászólását is.

Kapcsolódó

Daniel David javaslata: Gyújtsunk fényt az oktatásban!

Gyújtsunk fényt az oktatásban! – ezzel a mottóval hívta vitára Daniel David tanügyminiszter a középiskolai kerettanterv-javaslatokról Kolozsváron rendezett nyilvános vitán az egybegyűlteket.

kerettanterv Daniel David tanügyminiszter nyilvános vita

„Azt szeretnénk, ha egyrészt olyan kerettantervek születnének meg, ahol az óraszám nem lenne túl magas, mivel nem szeretnénk leterhelni a diákokat, és azt valljuk, hogy a diákoknak délután, órák után sportolni is kell, önkénteskedni, és egyéb szabadidős tevékenységeket beiktatni a mindennapjaikba” – magyarázta a szempontokat.  

Hozzátette, a következő fontos lépés maguknak a tanterveknek a kidolgozása lesz, ahol szintén fő szempont, hogy azok „ne legyenek leterhelőek”, és közben „versenyképes és használható tudást nyújtsanak a diákoknak”.

Az óraszám ne haladja meg nagyon a románokét

A kisebbségi diákokra vonatkozó kerettantervek kapcsán az államtitkár elmondta, jelenleg mindössze egy kerettantervi lábjegyzet rendelkezik a kisebbségiekről, és azt írja elő, hogy ugyanolyan óraszámban kerüljön be az anyanyelv, mint a román. Mint mondta, egyelőre nem tudni, hogy a kisebbségi diákoknak szóló tervezetek pontosan hogy fognak kinézni, de „az biztos, hogy tartalmazni fogják a specifikusan a kisebbségnek kidolgozott tanterv szerinti románórákat, illetve az anyanyelvórákat. Az említett munkacsoportokban azon dolgoznak a kollégák, pedagógusok, hogy úgy tudják átalakítani a most megjelent román nyelvű kerettanterv-javaslatokat, hogy a kisebbségeknek szánt kerettantervekben az óraszám ne haladja meg nagyon a román tagozatos diákok óraszámát”.  

Ehhez, lehetséges, hogy egyes tantárgyak átkerülnek a választhatók kategóriájába, tette hozzá. „Ahogy a vitán is elhangzott, az, hogy a tantárgyak átkerülnek a kötelezőből a választhatóba, az nem feltétlenül rossz, ugyanis kialakít egy versenyhelyzetet, akár a pedagógusok között és az oktatási intézmény szintjén. Ha van egy nagyon jó pedagógus, aki nagyon jó ajánlattal jön egy opcionális tantárgy terén, akkor biztos, hogy nagyon sok diák fogja választani” – érvelt az államtitkár. Úgy véli, hogy ez a diákok javát szolgálja, „mert az élet bármely területén a verseny jobb eredményeket szül”.

Azt is kiemelte, bár megérti egyes pedagógusok aggodalmát, figyelembe kell venniük a diákok és a pedagógusok érdekeit is, ugyanakkor versenyképes oktatást akarnak biztosítani. „Lépést kell tartanunk a fejlődéssel. Az iskola jelen pillanatban – ki kell mondani – le van maradva. Ha nem lépünk és nem változtatunk, akkor az iskola – majdhogynem – elveszíti a létjogosultságát” – hangsúlyozta.

Kapcsolódó

Miért nem megy a matek? – Zsúfolt és elavult a tanterv, kevésbé kitartók a diákok

A Maszol által megszólaltatott pedagógusok szerint a probléma összetett, ám az egyértelműen kiderült: míg elemiben a többség jókedvvel számol, ahogy telnek az évek, egyre inkább elmegy a kedvük a matematikától.

oktatás matematika jelentés diákok pedagógusok

Azokra az aggodalmakra, miszerint az opcionális tárgyak magas aránya miatt nagy lesz a különbség a városi és vidéki iskolák között, hiszen a vidéki iskolának nem lesz kellő tanára ezeket biztosítani, Kallós Zoltán úgy reagált, véleménye szerint a jelen helyzeten e tekintetben az új kerettantervek elfogadása sem nem ront, sem nem javít. Úgy véli, fontos figyelembe venni, hogy a középiskolák nagyrésze városi iskola.

Attól félhetünk, hogy nem lesz tanár

A kerettantervek kivitelezéséhez szükséges humán erőforrás és finanszírozás kapcsán azonban Kallós Zoltán kiemelte, előbbi hiányától maga is tart. „A kettőt különválasztanám: én attól félnék, hogy nem lesz humánerőforrás, hisz gondok vannak jelen pillanatban is elsősorban a reál tantárgyak esetében: fizika-, kémia- és lassan matematikatanárból is hiány van. Az elkövetkezendő tíz évben biztos, hogy ez hangsúlyosabb lesz idegen nyelvből, például angolból, de akár informatikából is. Valamivel az elkövetkezendőkben muszáj lenne vonzóbbá tenni a pedagógusi pályát, hogy több egyetemi végzős diák válassza azt” – mutatott rá. A finanszírozás kérdésében viszont optimistább az államtitkár, mint mondta, „az anyagi erőforrást elő kell teremteni, ha versenyképes oktatási rendszert akarunk kiépíteni”.

„Úgy gondolom, hogy ha lesz rá akarat, akkor lesz rá finanszírozás is. Addig azért még van egy kis idő, hisz az új kerettantervek szerinti oktatás a 2026-2027-es tanévben kezdődne. Az a menetrend-tervezet, hogy májusban elfogadják a kerettanterv-javaslatokat, utána ki kell dolgozni a tanterveket, a pedagógusok továbbképzését sok esetben el kell végezni, így ezt nem lehet felgyorsítani annyira, hogy most szeptembertől lehessen alkalmazni is az új kerettanterveket” – magyarázta Kallós Zoltán államtitkár.

Kapcsolódó

Középiskolai kerettantervek: ezt gondolják róla a diákok, szülők, pedagógusok

Miközben több téren felháborodást kelt és sok kritika éri az új középiskolai kerettantervek tervezeteit, a magyar diákok és a pedagógusok szövetségei általában örömmel fogadták az újdonságokat, a szülők viszont számos kifogást emeltek.

tanügyi reform középiskola kerettanterv diákok RMPSZ MAKOSZ Magyar Szülők Szövetsége