Ötven éve ugyanazokat a matematika-feladatokat oldják a hazai iskolákban. Közben nemzedékek nőttek fel, berobbantak a digitális bennszülettek, és a módszertan mit sem változott. Az újabb nemzedék megszokta, készen kapja az információt, és egyre kevésbé hajlandó erőfeszítést tenni, hogy megtalálja a megoldást, vagy begyakorolja a feladatokat. Mindez oda vezetettet, hogy a romániai tanulók több mint egyharmadát érinti a számolástudatlanság, 16 százalékuk pedig jelentős számolási nehézségekkel küzd.

A számolási készség a matematikai információk megértésének, értelmezésének és használatának képessége a mindennapi, a szakmai és a társadalmi életben. Erről mutatta be első országos jelentését az Értékek az Oktatásban Egyesület (AVE Románia) és a Brio.

A Maszol által megszólaltatott pedagógusok szerint a probléma összetett, ám az egyértelműen kiderült: míg elemiben a többség jókedvvel számol, ahogy telnek az évek, egyre inkább elmegy a kedvük a matematikától.

Elemiben jobban boldogulnak, később romlik a teljesítményük

Mint megírtuk, a napokban közzétett országos jelentés arra világít rá, hogy az általános iskolák alsó tagozatában még csak 25 százalékos, a felső tagozatában már 36 százalékos a számolástudatlanság szintje a diákok körében. A középiskolában már a tanulók 46 százaléka nem érti a számtant.

A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a diákok társadalmi-gazdasági háttere és a számolástudatlanság szintje között szoros az összefüggés. A legmagasabb státusú tanulók között a legalacsonyabb, a legalacsonyabb státusú tanulók között pedig a legmagasabb a számolástudatlanság szintje. A vizsgálat során közel 600 romániai iskola mintegy 16 ezer diákjának számolási készségeit tesztelték 2024 decemberében.

Elemi tagozaton a gyerekek még szeretik a matematikát, erre rásegít, hogy rengeteg játékos feladat van, igaz nem a tankönyvekben, hanem különböző platformokon.

A kisiskolásokkal könnyű megszerettetni a számtant

A diákjaim egyik kedvenc tantárgya a számtan, rengeteg lehetőség van arra, hogy megszerettessük velük a matematikát, és ezeket ki is használjuk: a digitális táblát, a különböző internetesen platformokon fellelhető szenzációs, játékos gyakorlatokat, mondta el megkeresésünkre Cserei Hajnal tanítónő. Hozzátette, a tankönyvek ebben nem segítik, a gyerekek csak azt látják, hogy tele vannak zsúfolva feladatokkal.

A lényeg, hogy szívesen számolnak, a digitális eszközökkel pedig még vonzóbbá lehet tenni a jelenlegi generáció számára a matematikát. A kisdiákok adottságai persze különbözőek, vannak akik azonnal ráéreznek a megoldásra, és „könnyedén kirázzák a kisujjukból”, és olyanok is, akik nehezebben boldogulnak, fejlesztésre szorulnak. A pedagógus viszont azt tapasztalja, hogy a negyedik osztály végére kivétel nélkül mindegyik diákja tökéletesen elsajátítja a négy alapműveletet. Arra kéri a szülőket, legyenek megértőek és türelmesek, ha a gyerek nem halad gyorsan, öt év alatt általában behozzák a lemaradást.

Rá kell nevelni a gyereket az erőfeszítésre, a gondolkodásra

A matematika rendkívül fontos a logikus gondolkodás fejlesztésében, annál is inkább, hogy a digitális világban nincs sok alkalom ennek a gyakorlására, fogalmazta meg Vári Kinga tanítónő. Meglátása szerint, a digitalizálás okozza azt is, hogy a gyerekek nem szívesen tesznek erőfeszítéseket, erre kell őket „ránevelni”.

„Megszokták, hogy készen kapják az információt. Gyakori hogy éppen csak rápillantanak egy feladatra, és az első reakciójuk az, hogy »Nem értem«. Hamar feladják, és kérik a segítséget” – osztotta meg tapasztalatait a pedagógus. Ilyenkor arra biztatják a gyereket, hogy „törje a fejét”. Elolvassák kétszer-háromszor is feladatot: „Jól rágjátok meg!” – mondja a tanítónő, és a gyerekek nevetve szajkózzák. Végül pedig megértik, megoldják a számtani feladványt.

Új módszerekre van szükség

Vári Kinga úgy látja, a matematikához való hozzáállás tekintetében változtak a generációk. Húsz évvel ezelőtt a tizedes törteket, a milliárdos számokat is meg tudták tanítani elemi osztályokban, most a négy alapműveletre fektetik a hangsúlyt, azt általában minden gyerek megtanulja, sok gyakorlással, ismétléssel az is, akiknek az elején nehezebben ment.

A módszereken is változtatni kellett, régebben a kisiskolások nagyon szerettek a műveletek alapján színezni, ma már ez nem annyira vonzó. „Alkalmazkodni kell, meg kell találni a módszereket, a digitális feladatokat, a játékos vetélkedőket, és akkor szívesen számolnak, gyakorolnak” – összegezte Vári Kinga.

Kapcsolódó

Döbbenetes: a hazai diákok több mint egyharmada nem tud számolni

A romániai tanulók több mint egyharmadát érinti a számolástudatlanság, 16 százalékuk pedig jelentős számolási nehézségekkel küzd. 

jelentés oktatás matematika diákok

A pedagógus úgy látja, míg elemiben a többség örömmel „matekozik”, eljárnak versenyekre, ötödik osztálytól lassan elmegy a kedvük, hiszen egyre nehezebb a tananyag, és sokan nem tudják tartani a lépést.

Ötven év alatt csak a generációk változtak, a tananyag és a módszerek kevésbé

Ötven éve ugyanazokat a feladatokat kell megoldaniuk a különböző generációknak, módszertani változás is alig érhető tetten, a tanterv pedig ugyanolyan zsúfolt, mondta el megkeresésünkre Vad Zoltán, a nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceum matematika szakos tanára.

Hozzátette, közben a generációk ötven év alatt rengeteget változtak, észrevehető, hogy ma már kevésbé kitartóak, nehezebben dolgoznak meg az eredményért, „mindent azonnal akarnak”. A számítási készségeket viszont nem lehet „átadni”, a diákok meg kell dolgozzanak azért, hogy megértsék, elsajátítsák, magukban „helyretegyék a dolgokat”.

A pedagógus szerint többtényezős, hogy sok diák rosszul teljesít matematikából, de az is hátráltatja őket, hogy a tananyag sem változott ötven év alatt, csak összevissza tologatták a fejezeteket, áttették egyik évfolyamról a másikra. A szellősebb tananyag lehetőséget nyújtana a tanultak begyakorlására, elmélyítésére, véli a matematikatanár.

Meglátása szerint a tanítási módszereket is korszerűsíteni kell, sok tanár még mindig úgy oktat, ahogy annak idején őt is tanították. Ehhez még több továbbképzésre van szükség, fejezetekre lebontva kell megtanítani a pedagógusokat, hogyan oktassanak, hogy a mai nemzedék jobban befogadja az ismereteket. Jelenleg az általános, hogy a pedagógusra van bízva, milyen módszerekkel próbálkozik.

Közben a matematikaórán feszesen tartani kell az ütemtervet, hogy diákokat felkészítsék a kimeneti vizsgákra. A jelenlegi óraszám mellett sokkal kisebb tananyagot kellene megtanítani, hiszen a matematikában a „gyakorlat teszi a mestert”. A gyerekek otthon csak akkor gyakorolnak, ha nagyon muszáj, így az iskolában lenne szükség sokkal több gyakorlásra, a tanultak elmélyítésére.

A matematika edzi a gondolkodást – ezért nem megoldás, ha nem tanítják

A készülő kerettantervben azt látják, hogy kevesebb lesz az óraszám, de még nem tudják, mi lesz a tantervvel. Azért aggódnak, nehogy ugyanaz maradjon a tananyag, még kevesebb órában, mert akkor tényleg semmi idő nem marad a gyakorlásra. „Egy kerettantervet nagyon jól meg kell alapozni, annak másrészt hosszú távú a kifutása, nem várhatunk azonnali eredményt” – szögezte le Vad Zoltán.

Vad Zoltán ugyanakkor nem tartja jó megoldásnak, hogy bizonyos szakokon teljesen kivennék a matematikát, hiszen ez a tantárgy a gondolkodást fejleszti. Ezért úgy véli, minden diáknak szüksége lenne számtanórára, természetesen a szaknak megfelelő szinten, és esetenként levesebb óraszámban. „A matematika az agyat tornáztatja, a készségeket fejleszti. Az nem lehet kifogás, hogy az életben többé soha nem kell integrálni” – szögezte le a pedagógus.