A középiskolások életminőségére vonatkozó tanulmányt készített a Tanügyminisztérium oktatási és felmérési központja (CNPEE). Az eredményekből kiderül, hogy a diákok egy része elégedetlen az oktatás milyenségével. A tanulmány ugyanakkor rávilágít a fiatalok szociális és gazdasági helyzetéből adódó nehézségekre is. 

A nyilvánosságra hozott átfogó anyagból kiderül, hogy a vidéki diákok jelentős hátrányból indulnak a városi diákokhoz képest. Hiába ingyenes az oktatás, számukra gondot jelentenek az ingázási és étkezési költségek. 

A tanulók több mint 80 százaléka úgy véli, hogy a tanárok által elmondottak világosak, és több mint háromnegyedük állítja, hogy kérdéseket tehet fel amennyiben nem ért valamit. 62 százalék gyakran unatkozik az órákon, 45 százalékuk azt állítja, hogy nem elég interaktívak. A középiskolások 44 százaléka szerint a tananyag nehéz, a tanulás nagyon megterhelő, közel 40 százalékuk mondta azt, hogy nem ért meg semmit egyes tantárgyakból.

Kapcsolódó

Kelemen Hunor: nem elég az órák számát csökkenteni, a tananyagot is egyszerűsíteni kell

Mai napig probléma, hogy túlterheltek a diákok Romániában, ugyanakkor nálunk a legnagyobb az iskolaelhagyás mértéke az EU-s országok közül.

tanügy RMDSZ oktatás diákok Kelemen Hunor

Osztályközösségek, egymáshoz való viszonyulás

Ezen a téren viszonylag jól állnak a dolgok, a diákok 95 százaléka be tud illeszkedni a közösségbe, barátokat szerzett. Több mint 80 százalékuk érzi úgy, hogy kedvelik az osztály- és iskolatársak.

A látszólag jó helyzet ellenére a megkérdezettek 24 százaléka nem alakított ki tartós kapcsolatokat, 22 százalék kívülállónak érzi magát az iskolában, míg 12 százalékuk elszigeteltségre, kirekesztettségre panaszkodott. 

Dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerek 

A kutatás arra is felhívja a figyelmet, hogy már a tizenévesek körében is gyakori jelenség a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a helytelen étkezési szokások. Sokan mellőzik az egészséges táplálkozást, gyorséttermekben esznek, illetve az olcsóbb – legtöbbször egészségtelen – ételeket fogyasztják.  

A kutatás eredményeiből kiderül, hogy a válaszadók 8 százaléka rendszeres alkoholfogyasztónak vallja magát – heti egy-két alkalommal, szinte minden nap vagy napi szinten – , 45 százalék alkalmi fogyasztónak – havonta vagy ennél ritkábban. 

A tudatmódosító szerek fogyasztását csupán a válaszadók két százaléka vallotta be, ezek fele azt mondja, hogy nagyon ritkán – havonta egyszer – fordul elő. A többiek ezt napi szokásként említik. 

A diákok 15 százaléka elismeri, hogy napi rendszerességgel dohányzik, két százalékuk alkalmi – hetente egy-két alkalommal –, míg 6 százaléka havonta vagy annál ritkábban cigarettázik. 

Az alkoholfogyasztás és a dohányzás inkább a városi iskolákban tanuló tizedik, tizenegyedik és tizenkettedik osztályosok körében jellemző. 

Hogyan látják a jövőt?

A diákok egyik legfőbb aggodalma az anyagi biztonság. Egyesek mielőbb saját lábra szeretnének állni, mások még várnának az anyagi függetlenség elérésével. Az egyetemi tanulmányok elvégzéséig a szülők támogatására számítanak.

Sok fiatal szeretne családot alapítani, de ezt a felelősséget csak akkor kívánják vállalni, amikor úgy érzik, hogy készen állnak rá.

Az itthonmaradással kapcsolatosan egyesek a család és a közösség iránti ragaszkodáshoz kötik a döntést, mások a jobb anyagi helyzet miatt választanák a külföldre költözést.