Az oktatás színvonala a fő, nem feltétlenül az óraszámcsökkentés, vélik a középiskolás diákok az új kerettantervek tervezetei kapcsán. A szülők azt kifogásolják, hogy őket kihagyták a tervezésből, illetve a városi és vidéki oktatás közti még nagyobb szakadék veszélyétől tartanak. A pedagógusszövetség azt tartja fontosnak, hogy a kisebbségiek helyzetéhez lehessen igazítani ezeket a kerettanterveket, így még rugalmasabb formákat szeretnének. Munkacsoportjaik javaslatokat is megfogalmaznak a minisztériumnak a tervezettel kapcsolatban, amely nagy változást hozna az oktatásban, és ennek megfelelően éles vitát is váltott ki országszerte rögtön a közvitára bocsátása után, főleg amiatt, hogy 11-12. osztályban opcionálissá tenné a történelmet, a földrajzot, a biológiát, a latint vagy akár a matematikát is egyes osztályokban, aszerint, hogy azok milyen szakirányúak.

Szakirányszerűen kell nézni a kerettanterveket – hisz nem mindenütt csökkent a történelem-, biológia- vagy matekórák száma, sőt van, ahol nőtt, – ugyanakkor a tervezethez hozzárendelt érvelésekkel, és a tanulók számára meghatározott válaszható tantárgyakkal, egészében kell tekinteni a javaslatokat – hangsúlyozta a középiskolai kerettantervek kapcsán a Maszolnak Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének oktatásért felelős ügyvezető alelnöke, kolozsvári biológiatanár. Elmondta, örömmel fogadták a tervezeteket, hiszen „ez egy diákközpontú kerettanterv-javaslat”, és az RMDSZ-nek is a törzsanyag óraszámának a csökkentése volt a célja.

„Az újonnan kinevezett miniszter a kerettantervekben pontosan ezt fogalmazta meg, hogy a törzsanyag az körülbelül átlagosan 50 százalékot tesz ki, a többi pedig szakirányú, illetve a diákok által választható részt tartalmazza. Ugyanúgy látjuk, ahogy a miniszter is, amit az érvelésben megfogalmazott. Érdemes elolvasni az érvelést a célokról, és ne az órák számára koncentráljunk a különböző tantárgyak szintjén, hanem a diákra. Ugyanakkor egy bizonyos autonómiát, rugalmasságot biztosít a tanintézmények számára is a tervezet, hogy legyen mozgásterük, hogy a diákot helyezzék a középpontba” – fejtette ki Mihályfalvi Katalin.

Elmondta azt is, hogy a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével és a kisebbségügyi államtitkársággal munkacsoportokat alakítottak, és javaslatokat fogalmaznak meg a kerettantervek kapcsán, amelyeket továbbítanak a minisztériumnak.

Diákok: az oktatás színvonala a fő, nem a kevesebb óra

„Nagyon örülünk annak, hogy csökkentik az óraszámot, és hogy választhatunk majd a tantárgyak közül, jobban testre szabjuk a tanulmányainkat, illetve több közös tananyag szerepel majd az alsó évfolyamokban, 11-12-ikben pedig megkapjuk azt a szabadságot, hogy a tanulmányainkat mi alakíthassuk, hiszen ez az az idő, amikor már nagyjából minden diáknak a fejében kialakul egy kép, hogy mivel szeretne és mivel nem szeretne foglalkozni” – így értékelte a kerettanterv-javaslatokat a Maszolnak Tamás Zsófia, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) érdekképviseletért felelős elnökségi tagja.

Kiemelte, hogy egy olyan „innovatív oktatást” támogatnak, ami által a csökkentett óraszám ne a tudásuk kárára menjen, hanem ugyanúgy lehetővé tegye az általános műveltség megszerzését. „Nagyon fontos, hogy mi nem amellett foglalunk állást, hogy a csökkentett óraszám föltétlen egy óriási jót hozna, hiszen lehet, hogy a csökkentett óraszámok miatt sok olyan tantárgy kerülne kisebb számban oktatásra, amelyek fontosak lennének az általános műveltség szempontjából. Amellett állunk, hogy Romániának egy olyan oktatása legyen, amely Európa szinten megállja a helyét” – hangsúlyozta Tamás Zsófia.

Pedagógusok: a kisebbségi oktatáshoz igazítani

„Azt szeretnénk, hogy előretekintő, modern és elsősorban nem poszt- és pénzspórlós, hanem inkább pedagógus- és gyermekközpontú kerettanterv-javaslatokat fogalmazzunk meg” – hangsúlyozta a Maszolnak Ferencz Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke.

Elmondta, „annyi munkacsoportot alakítottunk, ahány a magyar nyelvű oktatás szempontjából releváns, így 16 fog működni összesen”.  Online dolgoznak a kerettantervekkel kapcsolatos javaslatokon, amelyeket február végén véglegesítenek egy közös találkozón, és március 6-áig elküldik a minisztériumnak. A céljuk, hogy jobbító, kiegészítő szándékkal véleményezzék a javaslatokat, és hogy a kisebbségi oktatáshoz legyenek igazítva a kisebbségiekre vonatkozó kerettantervek.

Szintek szerinti románoktatást

Mivel a kerettantervek – egy kivételével – „többségi szemléletűek”, nincsenek az óraszámokba beleszámolva a kisebbségi diákok pluszórái, esetünkben a magyar nyelv és irodalom, így egyrészt ehhez kapcsolódóan fogalmaznak meg javaslatot, valamint a románoktatást illetően. „Szeretnénk javaslatokat tenni arra is, hogy a román nyelv oktatása nemcsak milyen óraszámban szerepeljen ezekben a kerettantervekben, hanem arra is, hogy milyen oktatásszervezési módszerrel tanítsák a kisebbségi, esetünkben a magyar tannyelvű iskolákban a románt” – magyarázta.

Kapcsolódó

Tanügyminiszter: „most lehetőségünk van újragondolni a rendszert”

Az új kerettanterv-javaslatok elleni bírálatra reagált a miniszter.  

kerettanterv iskola középiskola Daniel David

Szerintük „mivel a román nem anyanyelvi tantárgy, ezért ugyanolyan feltételek között kell tanítani, mint egy idegen nyelvet, és ez a kerettantervben az óraszámokban kell meglátszódjon, illetve akárcsak az idegennyelv-oktatásnál – mi javasoljuk azt, hogy – tegye lehetővé a rendszer a csoportbontásos foglalkozás megszervezését is” – vázolta a javaslatot Ferencz Salamon Alpár.

A csoportbontás azt jelentené, hogy ha szükséges, a nyelvi kompetenciájuk szintje szerint legalább két csoportba oszthassa az iskola a diákokat, osztályokat. Nemcsak a román esetében tartaná fontosnak ezt a pedagógusszövetség, hanem más tantárgyak esetében is – mint például a matematika –, ahol nagy különbségek lehetnek a gyerekek kompetenciái között.

„Ha egy iskolában az a fontos, hogy román nyelvből tudják föltornázni az eredményeket, akkor legyen az iskolának finanszírozása és egy plusz állása, hogy tudja külön csoportosítani a diákokat tudásszintjük szerint. Ha az a fontos, hogy matematikakompetenciákat fejlesszék, mert ezeket kell javítani, akkor erre legyen lehetősége oktatásszervezési szinten is az intézménynek, és nyilván ehhez tudjon hozzárendelni posztot, és legyen rá pénzügyi fedezete” – sorolta a pedagógusszövetség elnöke.

Még rugalmasabb kerettantervet

„Egy dinamikusan alkalmazható kerettantervet szeretnénk, ne csak az opcionális tantárgyaknál legyen mozgástere oktatásszervezés tekintetében az iskoláknak, hanem a kötelező törzsanyagnál is legyen nagyobb mozgástér” – összegezte egyik fő javaslatukat. Hozzátéve, azt tartanák megfelelőnek, hogy például a kerettanterv az egyes szakirányoknál ne azt szabja meg, hány óra legyen egy tárgyból, hanem inkább egy intervallumot. „Például egy filológia osztályban ne azt szabja meg, hogy kötelezően csak három órát tehetek be valamely tantárgyból, hanem hogy minimum kettőt, maximum négyet, de a heti óraszám nem haladhatja meg például a 30-at” – adott példát. Úgy véli, ezáltal az iskolák jobban tudják hangsúlyozni az oktatási ajánlatuk profilorientált sajátosságait is, ugyanakkor a románoktatást, az órák számát is a helyzethez, igényekhez lehetne alakítani.

„Erdély-szinten tudjuk, hogy ahány iskola, ahány térség, annyiféle nyelvi háttér van a román tekintetében. Székelyföldön, ha kimegy az utcára a diák, nem beszél senkivel románul, vagy ritkábban találkozik ezzel. A kolozsvári magyar diák esetleg alkalmazza is a romántudását, tudja gyakorolni a mindennapokban is. Ezt szem előtt tartva a román nyelv oktatásában kell legyen mozgástér, azaz az iskola kell tudjon erről dönteni, és meg kell tudjuk engedni ezt az iskolának” – magyarázta.  Hozzátette, hogy az óraszám és oktatásszervezés tekintetében ilyenkor az a szempont, hogy mi a prioritás a gyerekek boldogulása szempontjából, és ezt szem előtt tartva, akár időszakosan legyen egyik vagy másik tárgyból magasabb óraszám.

Kényes egyensúly a tantárgyak között

A törzsanyaghoz hasonlóan a választható tárgyak tekintetében is hasonló rugalmasságot javasolnak. Elismeri, kényes kérdés ez, hisz nagy a háborgás a történelem-, biológia-, latin- és testnevelés szakosok körében többek között.

„Ebben ki kell alakítani egy kényes, de elfogadható egyensúlyt mindenki számára. Merev kerettantervi számokkal ebből a vita csak erősödik. Dinamikusan alkalmazható óraszámokkal kell dolgozni. El tudja azt dönteni az iskola például, hogy három hónapig, vagy egy tanévben nem lesz a filológia osztályban fizika óra, de lesz helyette plusz románóra, anélkül, hogy veszélybe kerüljön a fizika szakosnak a katedrája. De merev tantervi számok mellett ezt nem tudja megcsinálni” – érvelt az RMPSZ-elnök.

Hogy a kerettantervek ne csak tervek maradjanak, nagyon fontos újraértékelni a tananyagokat, és teljesen más struktúrát, tartalmat és követelményrendszert kell hozzá kialakítani, jegyezte meg Ferencz Salamon Alpár.

Négy fő javaslat

Minden kerettantervhez javaslatot tesznek, ezekből ismertetett néhányat az RMPSZ-elnök. „Nem értünk azzal egyet, hogy azért, mert a magyar gyerekek tanulják az anyanyelvüket is, ne legyen esélyük második idegen nyelv tanulására. Ebben a kérdésben is úgy gondolom, hogy az iskola kell döntsön, hogy mit prioritizál” – mondta, utalva arra, hogy mivel a kerettantevekben nem szerepelnek a magyar diákok magyar órái, ezek beiktatása – ahhoz, hogy nekik se legyen túl sok heti óraszámuk – a második idegen nyelv óráinak rovására mehet.

Ezenkívül a pedagógusszövetség nagy szerepet tulajdonít annak is, hogy az egészséges életmódra nevelést a középiskolában se hanyagolják el. „A harmadik terület, amire kitértünk az olyan kompetenciákat érinti, mint a kritikai gondolkodás, digitális kompetenciák, digitális írástudás, ezeket nem külön opcionális tantárgyakként javasoljuk betenni, mert ilyen tantárgyat a világon sehol nem hallottak, hogy kritikus gondolkodás tantárgy. A kritikus gondolkodás egy olyan készség, amelynek minden területen meg kell megnyilvánulnia. Ez egy készség, nem egy tantárgy” – magyarázta. Ugyanakkor fontosnak tartják, hogy a pályaorentáció és továbbtanulási tanácsadás is mutasson túl a kerettantervi szinten, a heti egy osztályfőnöki órán.

Kapcsolódó

Ezt üzeni Daniel David oktatási miniszter a román érettségire készülő magyar diákoknak (INTERJÚ)

Jobb romántankönyvet és tantervet ígért, és a román érettségire készülő magyar diákoknak is üzent Daniel David tanügyminiszter a Maszolnak adott interjúban.

interjú Daniel David románoktatás tanterv kerettanterv óraszám érettségi román érettségi drogfogyasztás diákok tanulók

A szülőket kihagyták

Országos szinten kihagyták a szülőket ennek a tervezetnek az elkészítéséből, leginkább ezt kifogásolják a szülői szervezetek, mondta Csíky Csengele, a Magyar Szülők Szövetségének elnöke a Maszolnak. „Az Edupart – Szülők Országos Szövetsége múlt héten beküldte javaslatait, leírtuk, mit kifogásolunk, és hogy szükségesnek látunk egy sokkal intenzívebb kommunikációt a szülői szervezetekkel, hisz velünk nem egyeztettek, alkotmányos jogunkkal nem tudtunk élni ebben a helyzetben. Ezért mi harcolunk a gyermekeink érdekében, ez a fő, amit kérünk, hisz adófizetőkként mi vagyunk az intézmények fenntartói. Kötelességünk és jogunk is beleszólni abba, hogy a gyerekek jövője hogyan alakul” – vázolta a fő kifogást Csíky Csengele.

Elmondta, egyelőre nincs rálátásuk arra, hogy a magyar kisebbségi oktatás hogyan helyezhető el ebben a tervezetben, „viszont a szülői képviseletek föderációjában hallatjuk a hangunkat, és arra számítunk, hogy amikor sor kerül arra, hogy a kisebbségi tanterveket kidolgozzák, és beleilleszék a kerettantervbe az esetleges módosításokat, akkor majd ott leszünk, és harcolni tudunk az érdekeinkért”.

További kifogásként még kiemelte, tartanak attól, hogy hatalmas lesz a különbség a vidéki és a városi oktatás között. „Sok a vidéki tanintézményünk, ahol eléggé nehezen kivitelezhetőnek tartjuk az elképzeléseket, amelyeket felvázoltak. Hatalmas infrasturktúrára van szükség, pedagógusképzésre, átképzésre és egy átfogó tanulmányrendszerre, hogy annak a vidéknek mire van szüksége” – magyarázta a Magyar Szülők Szövetségének elnöke.

Elmondta, tartanak attól, hogy újra csak papíron marad a reform, így várják a további lépéseket, a tantárgyak és tananyag csökkentését, az erről szóló vitákat. Pozitívumnak tartja ugyanakkor, hogy látnak nyitottságot a minisztérium részéről.

Kapcsolódó

Kerettanterv: a matematika is kikerülhet egyes osztályokban a kötelező tárgyak közül

A 11. és 12. osztályban a matematika már nem lenne kötelező tantárgy a társadalomtudomány profilú osztályokban.

kötelező tantárgy kerettanterv Daniel David matematika

Az Edupart – Szülők Országos Szövetsége Maszolhoz eljuttatott véleményezésében kiemelnek pozitívumokat is a szülők, mint például a rugalmasság és személyre szabottság, a pályaorientáltabb oktatás, a tanterv egyszerűsítése, nagyobb autonómia az oktatási intézmények számára, nagyobb lehetőségek a diákok számára szakirányt váltani, valamint személyre szabott érettségit választani. Azonban rejtett túlterhelést látnak: „bár a kerettantervek a túlterhelés csökkentését ígérik, valójában a kötelezően választható tantárgyak bevezetésével és a többszörös kompetenciák hangsúlyozásával a tanulók ugyanolyan nagy munkaterheléssel, de más formában szembesülhetnek” – áll a dokumentumban.