Közzétették a magyar tannyelvű iskolák nyolcadik osztályos diákjai számára összeállított hétfői, román nyelv és irodalom próbavizsga tételeit. A feladatsor a szövegértést, a nyelvtani tudást, valamint rövidebb szövegek megírását is számon kérte a vizsgázókon.

A diákoknak két különböző típusú szöveg alapján kellett dolgozniuk: az egyik ismeretterjesztő írás volt a videójátékokról, a másik egy irodalmi részlet egy gyerekkori játékokról szóló történetből.

Videójátékok mint szövegértési téma

Az első szöveg a számítógépes játékokról szólt, és azt mutatta be, milyen hatással lehetnek ezek a gyerekek fejlődésére. A szöveg szerint a videójátékok már az 1970-es évektől a populáris kultúra részét képezik, és ma már nemcsak a fiatalok, hanem a felnőttek körében is népszerűek.

Az írás a videójátékok három fő előnyét emelte ki: a gyors döntéshozatal fejlesztését, az új társas kapcsolatok kialakításának lehetőségét, valamint a részletekre való figyelem erősítését.

A diákoknak feleletválasztós kérdések segítségével kellett bizonyítaniuk, hogy megértették a szöveg tartalmát. Például fel kellett ismerniük, hogy a videojátékok segíthetnek kapcsolatot teremteni az azonos érdeklődésű emberek között, illetve hogy kíváncsivá tehetik a gyerekeket olyan területek iránt, mint a történelem vagy a grafikai tervezés.

Irodalmi részlet a tömbház udvaráról

A második szöveg egy szövegrészlet volt Adina Popescu egyik ifjúsági művéből. A történet egy tömbház kolozsvári környékén játszódik, ahol gyerekek különböző játékokat próbálnak ki. Először gumiznak, majd a kidobóst játszanak, amelyhez hamarosan több mint húsz gyerek csatlakozik.

A jelenet hétköznapi, mégis élő: a gyerekek vitatkoznak a szabályokon, valaki megsértődik, amikor eltalálja a labda, végül pedig a játékot a felnőttek és a lakók nyugalma korlátozza. A történet végén a gyerekek azért nem tudnak bújócskázni, mert a környékbeli tömbházakban délutáni csendórák vannak.

A szöveghez kapcsolódó feladatok között szerepelt például annak megállapítása, hogy kié volt a labda, illetve hogy ki volt a tömbház adminisztrátora a történetben.

Nem csak egyszerű kérdések

A feladatsor egy része már összetettebb gondolkodást igényelt. A diákoknak például igaz vagy hamis állításokat kellett megjelölniük a két szöveg alapján. Ilyen állítás volt például, hogy a számítógépes játékokat csak a gyerekek kedvelik, vagy hogy minden lány pisztáciás fagylaltot evett a történetben.

Egy másik feladat rövid magyarázatot kért: a tanulóknak meg kellett indokolniuk, miért nem játszhattak bújócskát a gyerekek. A válasz a szövegben szereplő csendórához kapcsolódott.

Külön érdekesség volt az a feladat is, amelyben a diákoknak fel kellett ismerniük az úgynevezett nem folytonos szöveg egyik jellemzőjét. Az első szöveg ugyanis nem hagyományos bekezdésekből állt, hanem felsorolásokból és kiemelésekből.

Nyelvtani feladatok is voltak

A feladatlap második része kifejezetten nyelvtani és szókincsbeli tudást mérte. A diákoknak például a játék témájához kapcsolódó szavakat kellett kigyűjteniük a szövegből, meg kellett állapítaniuk, melyik szóban egyezik meg a betűk és a hangok száma, illetve fel kellett ismerniük az ellentétes jelentésű szópárokat.

Ezen kívül mondatátalakítási feladatok is szerepeltek: egy főnevet birtokos esetben kellett használniuk, egy mondatot többes számból egyes számba kellett átírniuk, valamint meg kellett határozniuk néhány szó mondattani szerepét.

Üzenet és fogalmazás a végén

A feladatsor végén kreatív feladatok következtek. A diákoknak egy rövid üzenetet kellett írniuk egy számítógépes játékverseny szervezőinek, amelyben köszönetet mondanak a rendezvényért. A feladat külön kikötése volt, hogy használjanak feltételes módú igét és udvarias megszólítást.

A vizsga zárásaként egy 70–130 szavas fogalmazást kellett írniuk. Ebben egy olyan történetet kellett elmesélniük, amely a tömbház csendórái alatt történhetett volna a gyerekekkel. A szövegben rövid személyleírást is kellett szerepeltetniük, valamint legalább két információt felhasználniuk az irodalmi részletből.

A kérdések nem csupán a történetek megértését vizsgálták: a tanulóknak román nyelven kellett megmutatniuk szókincsüket, nyelvtani tudásukat és fogalmazási készségüket is.