Mint arról mi is beszámoltunk, a nyolcadikos diákok több mint fele nem írta meg az ötöst az idei próba-képességvizsgán. Az adatok elkeserítőek, ugyanis Hargita megyében a diákok csupán 38,31 százaléka, Kovászna megyében 35,1 százaléka, Maros megyében pedig 34,42 százaléka érte el az ötös osztályzatot vagy annál nagyobbat.

Vad Zoltán, a nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceum matematika szakos tanára a Maszol megkeresésére elmondta, több probléma van a tételekkel, és egy átlagos képességű diáknak idén sem volt esélye a próbavizsgán. Egyrészt túl sok feladatot kell megoldaniuk kevés idő alatt, másrészt olyan feladatokat is betettek, amelyek nem feltétlenül a diákok képességét tesztelték.

Vad Zoltán szerint a több válaszlehetőséges feladatok túl nehezek és nem a diákok képességeit mérik, ugyanakkor túl sok ilyen típusú kérdés volt a tesztben. A pedagógus úgy véli, olyan feladatokat kellett volna választani, amelyeknél a diákok felhasználhatják azt, amit megtanultak, ne pedig megtippeljék a helyes választ.

„Úgy látom, hogy ez sok nekik. A másik nagy probléma, hogy az átlagos képességű diáknak nem volt elég ideje megoldani a tételeket. Akkor sem, ha készült, hiszen neki alapból sokkal több időre van szüksége, mint egy jól teljesítő tanulónak” – fejtette ki Vad Zoltán. Ugyanakkor szerinte ezeket a tételeket az átlagos képességű diákokhoz kell igazítani, hogy teljesíteni tudjon, amennyiben készült a vizsgára. „Mindenképp egyszerűsíteni kéne a feladatokat” – mondta.

Hozzáfűzte: tavaly is nagyon nehéz volt a matematika próbavizsga, idén talán egy kicsit még nehezebb. Azért az jó hír, hogy a nyári képességfelmérőn egyszerűbb, könnyebben megoldható tételeket kapnak a nyolcadikosok. „Nem lehet tudni, hogy ez szándékos-e, viszont általánosságban elmondható, hogy a nyári vizsgára jobb tételeket állítanak össze” – magyarázta.

A pedagógus ugyanakkor kiemelte, általánosságban elmondható, hogy a diákok nem veszik komolyan a próbavizsgákat. Ennek főként az az oka, hogy a jegyek nem kerülnek be a naplóba, így a gyermekek egyfajta játéknak tekintik az egészet. Vad Zoltán úgy látja, a fiatal generáció már kevésbé fektet hangsúlyt a felkészülésre.

A magyar gyermekek anyanyelvből jól teljesítettek

Mint írtuk, országos szinten idén a diákok 73,98 százaléka ötöst vagy annál magasabb jegyet ért el román nyelv és irodalomból és 82,93 százaléka anyanyelvből. Bár a székelyföldi megyékben a román ismét kifogott a diákokon, magyar nyelvből Kovászna, Hargita és Maros megyében is jól teljesített a többség.

Kovászna megyében magyarból sikerült javítaniuk a diákoknak az előző évhez képest, a nyolcadikosok 85 százaléka írt ötöst, vagy annál nagyobbat, Hargita megyében ez az arány 85,92 százalék, Maros megyében pedig 80,65 százalék.

Román nyelv és irodalomból Kovászna megyében a diákok csupán 46 százaléka kapott 5-ös feletti jegyet, Hargita megyében 38,77 százalék, míg Maros megyében 47,17 százalék.

Kallós Zoltán oktatásügyi államtitkár erről a témáról korábban úgy fogalmazott, nem meglepő, hogy a magyar diákok nem tudnak úgy teljesíteni a képességvizsgákon és az érettségin, mint a többségi diák, hiszen a magyar gyerekek olyan rendszerben vizsgáznak, ami a többségi diákoknak volt kitalálva. Másrészt nekik még egy plusz tantárgyból kell készülniük és teljesíteniük.

Az oktatási és az értékelési módszerek felülvizsgálatát sürgetik

A tanulási és az értékelési folyamatok felülvizsgálatát sürgeti a Koalíció az Oktatásért Szövetség a próba-képességvizsgák és a PISA-tesztek gyenge eredményei miatt – tájékoztat az Agerpres.

A szövetség ezért úgy véli: a matematika területén egyértelműen szükség van a tanterv reformjára, hogy ez a tantárgy „relevánsabbá, a valós életben alkalmazhatóbbá és motiválóbbá váljon”. Ezt támasztja alá a szervezet szerint az is, hogy a 2022-es matematikai PISA-felmérésben a romániai 15 évesek 49 százaléka nem érte el az alapkészségek szintjét sem.

A szövetség úgy véli, hogy a fontosabb országos vizsgák – mint például a 8. osztály végi képességfelmérő vizsga – jelenlegi formájukban „csak indokolatlan nyomást gyakorolnak a gyerekekre és a tanárokra egyaránt”. Ez a rendszer a szervezet szerint „nem megfelelő” a 12 osztályos kötelező oktatás keretében, mert „tovább ösztönzi a kizárólag a vizsgatárgyakra és a korrepetálási szolgáltatásokra való összpontosítást”.

A Koalíció az Oktatásért Szövetség többek között a következő intézkedéseket szorgalmazza:

• a tanterv (tantárgyak) felülvizsgálata és összehangolása, valamint az oktatás hozzáigazítása a tanulók fejlettségi szintjéhez, a tanév hosszához és rendjéhez, hogy az oktatás a valós életben szükséges kompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódjon;
• az interdiszciplinaritás bevezetése annak érdekében, hogy ténylegesen biztosítsa a végzősök profiljában meghatározott összes kompetencia elsajátítását;
• konkrét programok bevezetése a városi és a vidéki települések közötti jelentős tanulási különbségek megszüntetésére;
• a tanárok alap- és továbbképzésének javítása, különös tekintettel az értékelési és adatfelhasználási komponensre;
• az iskolai autonómia ösztönzése az összes tanintézet számára kötelező minőségi minimumkövetelmények meghatározása mellett;
• az átláthatóság és kiszámíthatóság biztosítása a felmérő vizsgák tartalmának és javítási útmutatójának kidolgozásakor.