Mint ismert, sikerült kiharcolni, hogy a 2022-es PISA-felmérésen a romániai magyar diákokat külön, egy reprezentatív almintán mérjék fel. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar nyelven tanuló diákok minden téren az országos átlag felett teljesítettek – hangzott el csütörtök este a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

Kallós Zoltán oktatásügyi államtitkár, Molnár Zsolt ombudsman-helyettes, Kiss Tamás szociológus, valamint Toró Tibor politológus értékelték az eredményeket, ugyanakkor megoldásokat is kerestek a felmerülő problémákra. A szakembereket Novák Csaba Zoltán, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke kérdezte.

Kiss Tamás szociológus elöljáróban elmondta, a PISA méri, hogy a diákok rendelkeznek-e a teljes körű és egyenlő társadalmi és gazdasági részvételhez szükséges tudással és képességekkel, méri azt is, hogy mennyire tudják az iskolában megszerzett tudásukat iskolán belüli és kívüli környezetben alkalmazni. Hozzátette, ezek a felmérések teret biztosítanak arra, hogy a kisebbségi oktatással kapcsolatos kérdéseket is elemezzék.

A szociológus kiemelte, bár a magyar nyelven tanulók az országos átlag felett teljesítettek, nincs ok az örvendezésre, hiszen az oktatási rendszeren belül hatalmas egyenlőtlenségek vannak, emellett az is kiderült, hogy a hátrányos helyzetű diákok többsége rosszul teljesít, de nincs is esélyük arra, hogy ezen változtassanak.

Kallós Zoltán oktatásügyi államtitkár nagyon fontos lépésnek tartja, hogy a felmérésen a magyar diákokat külön, egy reprezentatív almintán mérték fel. „Voltak már sejtések és találgatások arról, hogy hol is helyezkedik el a magyar nyelvű oktatás a román oktatási rendszeren belül. Vegyes érzelmekkel vágtunk bele a projektbe, de szerettük volna tudni, hogy jó irányba haladunk-e. Első következtetésként azt mondanám, hogy túlzott optimizmusra nincsen ok, viszont kifejezetten jó, hogy a magyarul tanuló gyerekek nem teljesítettek rosszabbul” – fejtette ki. Bár sokszor halljuk, hogy a magyar gyermekeket azért kell román iskolába íratni, mert ott jobban tudnak érvényesülni, az eredmények is bizonyítják, hogy ez egy tévhit.

A reprezentatív alminta bevezetése kapcsán Molnár Zsolt ombudsman-helyettes kiemelte, örült a kezdeményezésnek, hiszen úgy látta, pozitív hatást érnek el vele, de fontosabb, hogy így le tudják vonni azokat a következtetéseket, amelyek később a közpolitikák alapját képezhetik.

Toró Tibor szerint az együttműködésnek látszik az eredménye, ugyanis „kevés példa van arra, hogy a jogérvényesítés terén a jogvédők a formális intézményekkel is együttműködnek”, most viszont nem csupán egy informális csatornán történt meg a párbeszéd. Kiss Tamás ehhez hozzátette, a kisebbségi jogvédelem és a közpolitika kéz a kézben tud járni.

A hátrányos helyzethez képest nem rossz eredmények

Kallós Zoltán oktatásügyi államtitkár rávilágított, mindenkinek a saját maga közösségében, iskolájában kell felmérnie a helyzetet és megtalálnia a problémákra a megoldást. Ugyanakkor nem gondolná azt, hogy nagyon alulteljesítenek a magyarok a cikluszárókon. „Hosszú éveken keresztül a magyarok jobb eredményeket értek el az anyanyelvükből, mint a román diákok a román érettségin. Erre még rátevődött egy második nyelv, amit anyanyelvi szinten kell tudni, a román vizsgákon pedig 8-10 százalékkal maradtak le a magyar diákok. Ez alapján nem mondanám, hogy gyengébbek vagyunk” – hívta fel a figyelmet Kallós Zoltán.

Ami a nyolcadikosok speciális tantervét illeti, az eredmények szerint nem volt akkora javulás a képességvizsgán, mint amekkorára az emberek számítottak. „Ebben a kérdésben probléma az is, hogy sok esetben nem alkalmazták a tantervet”, ezért is tartottak képzéseket a pedagógusoknak, hogy segítsék a román nyelv tanítását a kisebbségi diákok számára – tette hozzá Kallós. Kiss Tamás szociológus szerint „az, hogy a magyarok alulteljesítenek, méltányossági kérdés is. Nemcsak a magyar vizsgát hasonlíthatjuk a románhoz, hiszen a kötelező és választható tantárgyból is jobbak a magyarok” – fűzte hozzá.

Toró Tibor kiemelte, eddig az érettségi és a képességvizsga volt az egyetlen mérőszám, és a magyar gyerekek egy olyan vizsgarendszerben vizsgáztak, ami a többségi diákoknak volt kitalálva, tehát nem meglepő az, hogy nem tudtak ugyanúgy teljesíteni. „Mi azt szerettük volna elérni azoknál az intézményeknél, ahol kisebbségvédelemmel foglalkoznak, hogy ezt a tényt, amely hátrányosan érinti a diákokat a továbbtanulás terén, ismerjék el strukturális diszkriminációnak” – mondta, hozzátéve: alapvetően az érettségi nem változott, viszont a javítási módszertan igen (ahogy a képességvizsgán is), ez pedig hátrányosabban érintheti a magyar diákokat.

Kapcsolódó

Jó döntés magyar iskolába íratni a gyereket – az országos átlag felett teljesítettek a magyar diákok a PISA-felmérőn

Újdonságként sikerült kiharcolni, hogy a 2022-es PISA-felmérésen, amelynek eredményeit a napokban tették közzé, a romániai magyar diákokat külön, egy reprezentatív almintán mérték fel.

magyar siker PISA-felmérés magyar nyelvű oktatás tudásfelmérő vizsga Kiss Tamás Kallós Zoltán

Jelezhető, hogy magyar tannyelvű osztályba jár a nyolcadikos dolgozatíró

Mint írtuk, a nyolcadikosok képességfelmérő próbavizsgáján már digitalizált rendszerben javítják a dolgozatokat. A rendszert a tavaly őszi pótérettségin vezették be, most újra alkalmazzák, és a nyári vizsgán és érettségin is így értékelik majd a diákok tudását. A módszer lényege, hogy a beszkennelt dolgozatokat szétosztják az egész országban a javítótanárok között. Éppen emiatt merült fel az aggodalom, hogy hátrányos helyzetbe kerülnek a magyar tannyelvű osztályokban tanuló diákok, hiszen például egy galaci romántanár nem érti majd, esetleg miért szegényesebb a szókincsük, mint a román anyanyelvű gyerekeké.

Kallós Zoltán erre reagálva elmondta, a magyar nyolcadikosok dolgozatait magyar osztályokban tanító pedagógusok javítják majd, létrehoznak a javítótanároknak egy külön adatbázist, és a platformon bejelölik, hogy a dolgozatot egy magyar tagozaton tanuló diák írta. Az idén érettségizők dolgozatait is digitálisan javítják, de esetükben nem jelölik be, hogy magyar tannyelvű osztályban tanultak. Kifejtette, azért nem, mert ennek nincs jogi alapja, hiszen a magyar tagozaton is ugyanaz a tanterv, mint a többségi diákoknak, és a tételek sem különböznek. Ugyanakkor a jövő évben érettségizőknél – akiknél elsőként vezették be a sajátos román tantervet – nem lesz akadálya annak, hogy bejelöljék a dolgozaton, hogy magyar tannyelvű osztályban jártak.

Méltányosabb rendszer kellene és folytonosság

Az államtitkár szerint a romániai oktatási rendszerben eddig nem igazán volt folytonosság. „Nem volt meg a stratégia, és úgy nehéz célokról beszélni, ha folyamatosan változtatunk és visszatérünk a rajtvonalhoz. Ezt a hiányosságot kellene mindenképp leküzdeni” – fejtette ki.  Molnár Zsolt ombudsman-helyettes szerint gond az is, hogy van egy tanügyi törvény, ami csak néhány konkrét megfogalmazást tartalmaz, néhány előírást meg felületesen kezelnek.

Toró Tibor úgy véli, nagy hiányossága a rendszernek, hogy nem teremti meg a lehetőséget arra, hogy a hátrányos helyzetű gyermekeket felemelje, ugyanis a méltányosabb rendszerekben az állam sokat ad a leszakadó kiskorúaknak, hogy teljesíteni tudjanak, de ez Romániában nem történik meg.