Megvannak a dátumok, a nyolcadikosok idén február 5-től, a tizenkettedikesek pedig március 4-től próbavizsgáznak. 

A Hivatalos Közlönyben megjelent rendelet szerint a nyolcadikosok február 5-én, 6-án és 7-én próbavizsgáznak, a 2024-es próbaértettségire egy hónappal később, március 4. és 7. között kerül sor. Az oktatási minisztérium szerint a próbavizsga célja, hogy a diákok megismerkedjenek a valódi vizsga követelményeivel és körülményeivel.

A nyolcadikosok február 5-én, hétfőn román nyelv és irodalomból, február 6-án, kedden matematikából, február hetedikén, szerdán pedig anyanyelvi ismeretekből és irodalomból vizsgáznak. Az eredményeket február 23-án teszik közzé.

Március 4-én, hétfőn a román nyelv és irodalom vizsgával kezdődik a tizenkettedikesek és tizenharmadikosok próbaérettségije. A tanügyminisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint március 5-én, kedden a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból, március 6-án szerdán a szaknak megfelelő választható tantárgyból, március 7-én, csütörtökön pedig a kisebbségi nyelvek valamelyikén tanuló diákok anyanyelvből vizsgáznak. Az eredményeket március 15-én teszik közzé.

A képességfelmérő próbavizsgán és a próbaérettségin jegyeket csak a tanuló írásbeli kérésére vezetik be az osztálynaplóba.

A következő vakáció egyébként a február 12. és március 3. közötti időszaknan a megyei tanfelügyelőségek által kijelölt hetében lesz. Ez azt jelenti, hogy a téli szünet utáni első tanítási napon próbaérettségiznek 14 megye diákjai, akik számára február 26-án kezdődik az egyhetes szünet. Fehér, Brassó és Maros megye is ezt az időszakot választotta a téli szünidőre.

Digitális javítás a próbavizsgán

A tanügyminiszter korábban Facebook-oldalán közzétett üzenetében jelentette be, hogy idén digitalizált rendszerben javítják dolgozatokat a nyolcadikosok és a tizenkettedikesek esetében is. A korábban néhány megyében letesztelt rendszert az őszi pótérettségin vezették be országosan.

A tanügyminiszter szerint ezáltal nem pusztán megspórolják a dolgozatok megyék közötti átszállításának a költségeit, hanem a bürokratikus eljárás egyszerűsödik. Csökken ugyanakkor a kiértékelésre szánt idő, a rendszer pedig automatikusan átküldi a dolgozatok két további javítótanárnak, ha elsőre a két vizsgáztató által adott jegyek között egy pontnál nagyobb lenne a különbség. Úgy véli, hogy csökken majd az emberi tévedés kockázata is, ráadásul a rendszer révén egy átfogó kiértékelést és elemzést lehet majd készíteni a vizsgaeredmények kapcsán.

A dolgozatokat a vizsgaközpontokban, a vizsgázó jelenlétében beszkennelik és feltöltik az országos rendszerbe, amelyen keresztül az eljut a kiértékelést segítő tanárokhoz. A rendszer automatikusan és véletlenszerűen továbbítja majd a dolgozatokat más megyékből származó javító tanárokhoz. A dolgozatok titkosítása automatikus.

A tanügyminisztérium hangsúlyozta, hogy a digitalizált kiértékelés nem von maga után semmilyen változást az osztályozási kritériumok tekintetében, mint ahogyan az írásbeli vizsgák formátuma sem változik.

Ugyanakkor már a próbaérettségin kiütközött, hogy ez Kovászna és Hargita megyékben a román megmérettetésen hátrányosan érinti a diákokat. A probléma az, hogy a javító tanár nem tudhatja, hogy a gyerek magyar tagozaton tanult, a teljesítményét egy kalap alá veszi a román anyanyelvű diákokéval, és értelemszerűen lepontozza.

Kapcsolódó

Aggódnak a székelyföldi pedagógusok: a digitális javítás hátrányosan érinti a román nyelvvel amúgy is küzdő magyar érettségizőket

Senki nem vonja késégbe a digitalizált rendszerben történő dolgozatjavítás előnyeit, azonban egyértelmű, hogy a rendszer hátrányosan érinti a román nyelv és irodalom érettségi vizsgán, a hatalmas erőfeszítés ellenére is gyengébben teljesítő magyar tagozatos diákokat.

román nyelv oktatás kisebbségi oktatás érettségi digitális