Hétfőn kezdődik az iskola – Ezt kell tudni az új tanévről

Véget ért a vakáció, hétfőn, szeptember 11-én országszerte becsengetnek és megkezdődik a 2023–2024-es tanév. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat és dátumokat, hogy minden érintett család megtervezhesse a következő hónapokat és a diákokat se érje meglepetés.

Marad az öt modul

Az előző tanévhez hasonlóan a tanítási időszak öt modulra oszlik, ugyanakkor Folytatódik az Iskola másképp és a Zöld hét program. A tanév 2024. június 7-én ér véget a XII. és XIII. osztály számára, a VIII. osztály számára pedig június 14-én. A többi diáknak június 22-én szólal meg a vakáció kezdetét jelző csengő.

Illusztráció: Adobe Stock

A tanév első vakációja minden diák számára 2023. október 28-tól november 5-ig tart.

A tanév felépítése a következő:

  • Tanítás: 2023. szeptember 11. – 2023. október 27.;
  • Vakáció: 2023. október 28. – 2023. november 5.;
  • Tanítás: 2023. november 6. – 2023. december 22.;
  • Vakáció: 2023. december 23. – 2024. január 7.;
  • Tanítás: 2024. január 8. – 2024. február 18.;
  • Vakáció: 2024. február 19. – 2024. február 23.;
  • Tanítás: 2024. február 24. – 2024. április 26.;
  • Vakáció: 2024. április 27. – 2024. május 7.;
  • Tanítás: 2024. május 8. – 2024. június 21.;
  • Vakáció: 2024. június 22. – 2024. szeptember 8.

Minden tantárgy esetében évente egyetlen átlagot számolnak, az osztályzatok számtani átlagának a legközelebbi egész számra való kerekítésével. Ha 50 századrésznyi a különbség, a kerekítés a tanuló javára történik. Általános tagozaton is minden tantárgyra egy, éves minősítést állapítanak meg.

A tanév végén a diákoknak minden tantárgyból legalább hárommal több jegyet kell szerezniük, mint amennyi órájuk van az adott tantárgyból hetente. Például, ha egy osztályban heti egy óra földrajz van, a tanév végén a tanulóknak legalább négy jegyük kell legyen földrajzból. Az előző tanévben bevezetett változás is érvényes, idén sem írnak félévi dolgozatot a diákok.

Megvan az országos képességfelmérők időpontja

Megjelent a Hivatalos Közlönyben a nyolcadikosok képességfelmérő vizsgájának jövő évi ütemterve. A rendelet értelmében a következő országos képességfelmérő vizsgára 2024. június 11-e és 14-e között iratkozhatnak be a tanulók.

Illusztráció: Adobe Stock

Román nyelv és irodalomból 2024. június 25-én, matematikából június 27-én, anyanyelvi ismeretekből június 28-án írásbeliznek majd az általános iskolát elvégzett diákok.

A vizsga első eredményeit július 3-án 14 óráig teszik közzé, ugyanaznap 16 és 19 óra között, illetve másnap, július 4-én 8 és 12 óra között lehet benyújtani az óvásokat. Az óvások elbírálása utáni, végleges eredményeket július 9-én közlik.

Ekkor érettségiznek a végzősök

A jövő évi érettségi első szakasza június 17-én kezdődik a román nyelvi kommunikációs készségek felmérésével. Az anyanyelvi szóbeli kommunikációs készségeket június 19-én és 20-án, a digitális készségeket pedig június 19. és 21. között mérik fel. Június 25. és 27. között idegen nyelvből vizsgáznak majd a végzősök.

Július 1-jén a román nyelv és irodalom írásbeli vizsgát szerveznek. Július 2-án a szaknak megfelelő kötelező tárgyból, július 4-én a szaknak megfelelő választott tárgyból tesznek vizsgát a tanulók. Július 5-én pedig a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelvből adnak számot a tudásukról.

Fotó: Agerpres

Az érettségi első eredményeit július 8-án 12 óráig teszik közzé, ugyanaznap 12 és 18 óra között lehet benyújtani az óvásokat. Az óvások elbírálása utáni, végleges eredményeket július 12-én közlik.

Egyébként Ligia Deca oktatási miniszter a héten közölte, hogy az új tanügyi törvényben előírt érettségivel kapcsolatos változtatásokat 2029-től alkalmazzák. Mint ismert, az elvégzett szakhoz igazítják majd a vizsgákat, további kiegészítő vizsgát tennének kötelezővé, amely a diákok alapismereteit méri fel.

A humán szakosok alapműveltségét tehát választás szerint matematikából vagy természettudományokból mérik fel, a reál szakosokét pedig történelemből, logikából, filozófiából vagy pszichológiából. Erre pedig nem jegyet, hanem sikeres vagy sikertelen minősítést kapnának, így az eredmény nem ronthat az érettségi átlagán. A szakértők szerint ez egy ösztönzés lenne arra, hogy a diákok szerezzenek egy általános tudást a nem a profiljukhoz kapcsolódó tantárgyakból is.

9,50 felett össztöndíj

A következő tanévben is minden 9,50-es átlaggal végzett középiskolás diák, ezenfelül pedig minden osztályban a tanulók legjobb 30 százaléka, tanulmányi átlagtól függetlenül megkapja az érdemösztöndíjat, erősítette meg az oktatási miniszter.

Fotó: Molnár Boglárka

Ligia Deca oktatási miniszter szerint a különböző típusú ösztöndíjban részesülő gyerekek száma legalább 25-30 százalékkal emelkedik, az érdemösztöndíjat pedig kétszer annyian fogják megkapni. Ezzel ösztönzik a diákok közötti versenyt, a kiemelkedő teljesítményt, különösen, hogy az ösztöndíj értéke havi 200 lejről 450 lejre emelkedik.

Az Edupedu.ro oktatási szakportál ugyanakkor megszerezte az iskolai ösztöndíjak odaítélésre vonatkozó módszertan tervezetének legújabb változatát, ebben az áll, hogy az árva, félárva, egyszülős családban nevelkedő gyerekek a háztartásban egy főre eső jövedelem figyelembevétele nélkül kapják meg a havi 300 lejes szociális ösztöndíjat.

Új oktatási törvény: az erdélyi magyarokat érintő változások

Idén elfogadták az új tanügyi törvényt, amelyben az erdélyi magyarokat is érintő újítások szerepelnek. Ezek szerint a minisztériumnak külön országos programot kell indítania a román nyelv oktatására vonatkozóan a kisebbségek számára.

Ez egy olyan program lesz, amely magába foglalja a korszerű kisegítő és digitális anyagok elkészítését, illetve román nyelvű táborok, valamint cserediákprogramok megszervezését is. Fontos kitétel, hogy a román nyelv oktatására a speciális tanterv továbbra is érvényben marad, sőt, eszerint készülnek majd az érettségi és a képességvizsga tételei is.

Fotó: Fodor Zsuzsanna

Előrelépés történt az óraszámok, a tananyag és a házi feladatok csökkentésének ügyében, hiszen az alapelvekbe beépült a „diákok tehermentesítése”. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek korához kell igazítani a tantervet és a tanmenetet is, olyan formában, hogy lehetőség legyen extrakurrikuláris tevékenységek végzésére, ugyanakkor ugyanakkor ne terhelje le a gyereket a tananyag vagy a házi feladatok mennyisége.

Emellett a törvény szerint ott, ahol a diáklétszám 300 fő alatt van, kötelező lesz biztosítani a működéshez szükséges teljes forrást, ugyanis ezentúl nem diáklétszám után, hanem intézményalapú támogatást kapnak.

Egyelőre nincs szó tanügyi sztrájkról

A pedagógusok augusztusban figyelmeztettek, hogy ha nem látják, hogy az új törvény tartalmazza szeptember 1-jétől a megígért béremelést, ismét az utcára vonulnak.

Simion Hăncescu, a Szabad Oktatási Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke hétfőn tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnökkel. „A megbeszéléseket követően az a gondolat alakult ki, hogy abszolút semmit sem hagytak el abból, amit szabályoztak és ígértek” – mondta szakszervezeti vezető, hozzátette: egyelőre nincs szó sztrájkról. „Várjuk, hogy a dolgok rendeződjenek, mert ahogy a miniszterelnök úr is mondta, most van néhány azonnali prioritásuk a nyugdíjtörvénnyel kapcsolatban, és közvetlenül utána foglalkozunk a bértörvénnyel” – magyarázta Hăncescu.

Mint ismert, májusban három hétig szünetelt a tanítás.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?