A nyolcadikosok képességfelmérő próbavizsgáján már digitalizált rendszerben javítják a dolgozatokat. A rendszert a tavaly őszi pótérettségin vezették be, most újra alkalmazzák, és valószínű hogy a nyári vizsgán és érettségin is így értékelik majd a diákok tudását. A módszer lényege, hogy a beszkennelt dolgozatokat szétosztják az egész országban a javítótanárok között. Éppen emiatt merült fel az aggodalom, hogy hátrányos helyzetbe kerülnek a magyar tannyelvű osztályokban tanuló diákok, hiszen például egy galaci romántanár nem érti majd, esetleg miért szegényesebb a szókincsük, mint a román anyanyelvű gyerekeké.

A sajátos tanterv alapján tanuló diákok esetében ez megoldódott: egyrészt létrehozták a sajátos tanterv szerint tanító romántanárok adatbázisát, másrészt a beszkennelt dolgozatokon is bejelölik, hogy a diák a sajátos tanterv alapján tanulta a románt. Ilyen módon a magyar gyerekek dolgozatait csak azok a pedagógusok javítják, akik a speciális tanterv alapján tanítanak. Az idei érettségin azonban nem lesz alkalmazható ez a módszer, hiszen ez az évfolyam még nem a speciális tanterv szerint tanul, akárcsak az elmúlt években a vizsgatételeik is ugyanazok lesznek, mint a többségi diákoknak.

Sikerült kiharcolni: a magyar nyolcadikosok dolgozatait magyar osztályokban tanító pedagógusok javítják

„Nagyon fontosnak tartottuk, hogy olyan romántanárok javítsák a magyar tagozaton tanuló diákok dolgozatait, akik ismerik a sajátos tantervet, átlátják a folyamatot, tudják, mi a követelményrendszer, milyen szintet kell elérjen román nyelvből egy magyar tagozaton tanuló nyolcadikos diák” – szögezte le a Maszol megkeresésére Kallós Zoltán kisebbségi oktatásért felelős államtitkár. Ezekkel az érvekkel sikerült kiharcolni, hogy létrehozzák a javítótanárok külön adatbázisát, és a platformon bejelöljék, hogy a dolgozatot egy magyar tagozaton tanuló diák írta.

A próbavizsga menete a diák szemszögéből nem sokat változik, mutatott rá Kiss Imre, Kovászna megyei főtanfelügyelő. Megkapják a kinyomtatott tételeket egy kis füzetbe összefűzve, két óra áll a rendelkezésükre, hogy megoldják a feladatokat, akárcsak az elmúlt években. Amikor befejezik, a felvigyázó tanár a diák jelenlétében beszkenneli a dolgozat minden lapját, a gyerek ezt aláírja. Akkor lementik egy laptopra, és onnan feltöltik a platformra, vagyis bekerül az országos adatbázisba.

Az algoritmus osztja tovább dolgozatokat a javítótanároknak, ám a program felismeri a bejelölést, így a magyar gyerekek dolgozatai a sajátos tanterv alapján tanító javítótanárokhoz kerülnek. Így erdélyi megyékben javítják, az viszont kizárt, hogy ugyanabba a megyébe osszák vissza, ahol a gyerek megírta, mutatott rá Kiss Imre. Matematikából szintén megjelölik, hogy kisebbségi osztályban tanul a gyerek, így a dolgozata olyan javítótanárhoz kerül, aki magyarul is tanítja a tantárgyat.

Hozzátette, a próbavizsga, a szkennelés akadálytalanul lezajlott, előtte a felvigyázó tanárok begyakorolták a szkenner használatát. A program az elején lelassult ugyan, de végül nem voltak késések.

A digitális javítás amúgy egyszerűbb és jobb

A digitális javítás kiküszöböli a tévedések lehetőségét, megspórolnak egy sor adminisztratív munkát, sorolta az előnyöket a főtanfelügyelő. Felidézte, a korábbi években országszerte előfordult, hogy két-három jegynyi különbség is volt az óvások előtti és utáni jegyek között, ez általában onnan származott, hogy becsúsztak tévedések a pontszámok összesítése, az értékelés bevezetése során. A digitális módszerrel ezt teljesen elkerülhető.

Kapcsolódó

Aggódnak a székelyföldi pedagógusok: a digitális javítás hátrányosan érinti a román nyelvvel amúgy is küzdő magyar érettségizőket

Senki nem vonja késégbe a digitalizált rendszerben történő dolgozatjavítás előnyeit, azonban egyértelmű, hogy a rendszer hátrányosan érinti a román nyelv és irodalom érettségi vizsgán, a hatalmas erőfeszítés ellenére is gyengébben teljesítő magyar tagozatos diákokat.

román nyelv oktatás kisebbségi oktatás érettségi digitális

A javítótanár a programba írja a pontszámokat, az összeadja és nyilvántartásba veszi az értékelést. Azt sem tudják, hogy elsőnek, vagy másodiknak javítanak, ha a két értékelés között túl nagy a különbség a rendszer továbbküldi a dolgozatot egy harmadik tanárnak, részletezte Kiss Imre.

Az idén érettségizők dolgozatait is digitálisan javítják, de esetükben nem jelölik be, hogy magyar tannyelvű osztályban tanultak

Jövő évben érettségiznek azok a magyar tannyelvű osztályban tanuló diákok, akiknél elsőként vezették be a sajátos román tantervet. Esetükben már nem lesz akadálya, hogy akárcsak az idei nyolcadikos képességvizsgán, bejelöljék a dolgozaton, hogy magyar tannyelvű osztályban jártak, sajátos tanterv alapján tanulták a román nyelvet és irodalmat, mutatott rá Kallós Zoltán.

Idén az érettégin viszont erre nincs lehetőség, ennek nincs jogi alapja, hiszen a magyar tagozaton is ugyanaz a tanterv, mint a többségi diákoknak, és a tételek sem különböznek, részletezte az államtitkár. Hangsúlyozta, éppen azért volt szükség a speciális tantervre, hogy ezt a hátrányt kiküszöböljék. A szakpolitikus abban bízik, nem lesz gond, hiszen az idén érettségizők ugyanazoknak a követelményeknek kell megfeleljenek, mint az előző évfolyamok. „Egy diák, aki tizenkét évig tanulta a román nyelvet, az érettségin gond nélkül megszerzi az átmenő jegyet” – mondta az államtitkár.

Ne terheljük riogatással az idei érettségizőket

Az államtitkár hozzátette, nem kell feszültséget kelteni, azzal pluszterhet róni az érettségizőkre, hogy azzal riogatjuk őket, nekik nehezebb lesz.

„Épp erre nincs szüksége egy diáknak, aki készül érettségi vizsgára. Elég nagy teher, hogy megmérettetés előtt áll, plusz terheket rakunk rá azzal, ha azt feltételezzük, idén nehezebb lesz. A pedegógusok feladata, hogy felkésztsék a diákok, a szülőket, hogy támogassák, a diákoké pedig, hogy minél jobban felkészüljenek. Ha mindenki elvégzi a feladatát, akkor sikerrel vesszük az akadályokat” – fogalmazott Kallós Zoltán. Kérdésünkre kifejtette, az őszi pótérettségin más évekhez képest valóban 8-10 százalékponttal kisebb lett magyar tagozaton románból az átmenési arány, de nem bizonyított, hogy ez a digitális javítás miatt történt.

A sajátos tanterv szerint tanuló, jövőben érettségizőknek már bejelölik ezt a szempontot

A magyar tannyelvű osztályokban éppen azért vezették be a román nyelv speciális tantervét, hogy a hátrányokat leküzdjék, emlékeztetett Kallós Zoltán. Felidézte, elkészültek a tantervek, ezek kidolgozása során is le kellett küzdeni a többségi mentalitást, lebontani az előítéleteket. „Nem azt akartuk elérni, hogy lebutítsák az anyagot, hanem azt, hogy a magyar gyerekek tényleg jól megtanuljanak románul, hiszen ez a többség deklaratív elvárása is” – mondta a szakpolitikus.

Ám elsősorban a romániai magyar közösség elvárásait vették figyelembe, amikor a sajátos tantervekben már inkább a kommunikációra fektetik a hangsúlyt, egyszerűbb szövegeket javasolnak. Ha a magyar gyerekek jól megtanulnak románul, jobban boldogulnak a szülőföldjükön, összegzett az államtitkár. Ezek a jogok a régi oktatási törvényben is benne voltak, és sikerült a jelenlegi jogszabályba átmenteni, tette hozzá.

Segítene az idei érettségizőknek, ha bejelölhetnék, hogy kisebbségi osztályban tanultak

A többi tantárgyból nem lesz fennakadás, hiszen olyan pedagógus javítja majd a matematika, földrajz, történelem, fizika dolgozatokat, aki magyar nyelven is ért. A román nyelv és irodalom dolgozatok viszont bekerülnek a közös országos kosárba, ez esetben kiütköznek a különbségek a román és a magyar anyanyelvűek között, mutatott rá Kiss Imre. Hozzátette, elsősorban a székely megyékben jelent ez hátrányt, hiszen sok településen a gyerekek csak a román órán hallanak román szót. Sem kenyeret, sem autóbuszjegyet nem kell románul kérjenek.

Amikor le kell írjniuk tíz mondatot, kiderül, hogy szegényesebb a szókincsük, még akkor is, ha megtanulták a leckéket. Az elmúlt években Maros, Hargita, Kovászna és esetleg Brassó megyékben javították a dolgozatokat, adott volt egy összehasonlítási alap. Az őszi pótérettségin már megmutatkozott a digitális javítás hátránya, korábban Kovászna és Hargita megyék mindig jól teljesítettek, ezúttal azonban több százalékponttal volt rosszabb az átmenési arány román nyelvből. Ha a magyar diák el is éri az átmenő jegyet, fennáll a veszélye, hogy alacsonyabb pontszámot kap, ami az egyetemi felvételin jelent majd hátrányt, mutatott rá a főtanfelügyelő.