A statisztikák szerint a tavalyi év végén a nettó átlagfizetés 14 megyében haladta meg az 1000 eurót, a valóságban azonban csak egyben, Kolozsban.  

Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adatai szerint az országos nettó átlagbér tavaly nyáron meghaladta az 1000 eurót, augusztusban már öt olyan megye volt (Kolozs, Temes, Szeben, Ilfov, Brassó), plusz Bukarest, ahol a havi jövedelem átlépte a lélektani határt.

2025 decemberéig Argeș (5530 lej), Iași (5512 lej), Bákó (5429 lej), Maros (5364 lej), Konstanca (5338 lej), Dolj (5316 lej), Olt (5245 lej), Arad (5186 lej) és Galac (5036 lej) megye is belépett az elit klubba. Az INS szerint egy átlagos Kolozs megyei munkavállaló 7330 lejt vitt haza az év utolsó hónapjában, ami csak 414 lejjel maradt el a 7744 lejes bukaresti átlagfizetéstől.

A kormánypárti politikusok mindig is szerették az INS bérezési adatait, mivel azok egy képzeletbeli jólét illúzióját keltik. A bukaresti statisztikai intézet egy adott módszertan alapján, munkavállalók százezreinek a jövedelmeivel nem kalkulálva számítja ki az országos átlagot, ami számottevőn magasabb a valósnál.

A valós adatokat az Országos Nyugdíjpénztárnál (CNPP) találjuk, márpedig ezek azt mutatják, hogy decemberben az országos béralap 48,454 milliárd lej volt, a dolgozók száma 6,206 millió, a bruttó átlagfizetés pedig 7807 lej. Ennek a 4567 lejes nettója, sajnos, elég messze van az 1000 eurótól, ami hozzávetőleg 5090 lej lett volna decemberben.

Kolozs megye Bukarest nyomában

2023 júniusában azt írtam, hogy 2025-ben a fővárosi átlagbér eléri az 1000 eurós határt, a Kolozs és a Temes megyei is közel lesz hozzá, az ország nagy részében azonban csak álmodhatnak majd róla a munkavállalók. Igencsak megbízható jósnak bizonyultam, hiszen nettó 1000 eurónak hozzávetőleg 8900 lej a bruttója, s a tavalyi év végén a bukaresti átlag (10 376 lej) ezt jóval, a Kolozs megyei (9158 lej) épphogy meghaladta, míg a Temes megyei (8680 lej) megközelítette. Egy átlagos Kolozs megyei alkalmazott decemberben körülbelül nettó 1050 eurót keresett.

Az 1000 eurós, 8900 lejes átlag egyetlen más megye dolgozói számára sincs elérhető közelségben, hiszen Szebenben 7931 lej volt a decemberi bruttó átlagos kereset, Brassóban 7657 lej, Ilfovban pedig 7515 lej. Az említetteken kívül Maros megye volt az egyetlen magyarlakta megye, ahol a bruttó átlagbér meghaladta a 7 ezer lejt, 7433 lej volt a pontos értéke. Kovászna megye 6317 lejes bruttó átlagkeresettel zárta a tavalyi évet, Bihar 6016, Szilágy 6002, Hargita 5847, Szatmár pedig 5827 lejjel. Ahhoz, hogy a két székely megye munkavállalói nettó 1000 eurót vigyenek haza, a bruttó átlagkeresetnek Kovásznában 29 százalékkal, Hargitában pedig mintegy 34 százalékkal kellene nőnie.

Az INS adatai a fizetések tavalyi alakulását tekintve a valósnál rózsaszínebb képet festenek Hargita, s szürkébbet Kovászna megye esetében. A statisztikusok a nagyobbik székely megyében 7,40 százalékos növekedést mértek, miközben a valós csak 4 százalék volt. Kovászna megyében az INS szerint 2025 decemberében a bérek 0,80 százalékkal kisebbek voltak, mint egy évvel korábban, pedig valójában 3,7 százalékkal nőttek.

2024 decembere és 2025 decembere között a reális országos bruttó átlagfizetés 7,1 százalékkal 7807 lejről 7287 lejre emelkedett. Ez azt jelenti, hogy mivel az éves inflációs ráta 7,7 százalék, a decemberi infláció pedig 9,69 százalék volt, a fizetések nem tudták tartani a lépést a drágulásokkal. Az azonban pozitívum, hogy az értékvesztés nem volt drasztikus, mindössze 0,6 százalékpontos.

A gazdagok még gazdagabbak lettek

A jövedelmek reálértéke a magas életszínvonalú megyékben csökkent legkevésbél. Erre jó példa Temes és Kolozs megye, ahol a tavalyi év folyamán a bruttó átlagfizetés 9,1, illetve 8,9 százalékkal emelkedett. A fővárosban az átlagbér az infláció éves átlagértékével megegyező mértékben, 7,7 százalékkal nőtt. Szatmár megyében, mintha nem volna elég baj, hogy egyébként is keveset keresnek a dolgozók, a tavalyi átlagos bérfejlesztés mértéke csak 5,6 százalék volt.

A 2021-2025-ös időszakban a fogyasztói árak átlagban 50 százalékkal emelkedtek. Ebben az időintervallumban a bruttó átlagfizetés 70,5 százalékkal nőtt, ugyanis 2020 végén még csak 4578 lej volt. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy nincs valós alapja az általános elszegényedés élményének, jelenleg az átlagfizetés vásárlóereje számottevően nagyobb, mint öt évvel korábban.

Természetesen megyei bontásban a kép ennél árnyaltabb, hiszen Kolozs megyében az utóbbi öt évben az országos átlagnál gyorsabban, 80 százalékkal nőtt a bruttó átlagfizetés. Hargita megyében az országos átlagnál kicsivel lassabban, 68,8 százalékkal emelkedett az átlagbér, Kovásznában 70,6, Marosban 83,3, Biharban 76,8, Szatmárban pedig 64,2 százalékkal.

Kapcsolódó

Mi is az az országos átlagbér? – ne lepődjünk meg, ha a saját zsebünkhöz mérten soknak tűnik

Avmódszertan miatt milliónyi munkavállaló keresetét nem veszik figyelembe az átlagbér  kiszámításakor. Ettől még nem irreleváns és nem is valótlan, egyszerűen csak statisztikai adat.

átlagbér átlagfizetés INS

Tény, hogy a galoppozó árakat leginkább a kisfizetésű dolgozók szenvedik meg. Ezzel együtt a minimálbéresek vásárlóereje sem csökkent az utóbbi öt évben, mivel a havi nettó keresetük 1346 lejről 2574 lejre nőtt. Ez 91 százalékos bérfejlesztésnek felel meg, ami jóval meghaladja az átlagfizetés növekedési ritmusát és a vizsgált időszakban mért inflációt is.

Nyugdíjak vs. árak

Ami a nyugdíjakat illeti, az átlagos értékük öt év alatt 77 százalékkal, 1592 lejről 2818 lejre nőtt, vagyis az átlagnyugdíjból többet lehetett vásárolni 2025 decemberében, mint öt évvel korábban.

Míg a bérek tekintetében Kovászna megye évek óta jóval Hargita előtt jár, a nyugdíjak nagyjából azonos szinten vannak, előbbiben 2660 lej volt az átlag decemberben, utóbbiban 2617 lej. A vizsgált időszakban Háromszéken 74,5 százalékkal emelték a nyugdíjasok átlagos juttatását, Hargita megyében pedig 77 százalékkal.

A nyugdíjasok panasza, hogy a juttatásuk sokat veszített a vásárlóerejéből a tavalyi év folyamán, teljes mértékben jogos. Mivel a kormány befagyasztotta a nyugdíjakat, az átlagérték lényegében stagnált, mindössze 0,5 százalékkal nőtt. Ha a Bolojan-kabinet jövőre is az aktuális szinten tartaná a nyugdíjakat, az jelentősen rontaná sok idős ember életszínvonalát.