Az alkalmazott módszertan miatt milliónyi munkavállaló keresetét nem veszik figyelembe az átlagbér kiszámításakor. Ettől még nem irreleváns és nem is valótlan, egyszerűen csak statisztikai adat.

Bizonyára sok munkavállaló a szívéhez, esetleg a pénztárcájához kapott, amikor a sajtóból arról értesült, hogy márciusban 3937 lej volt az országos nettó átlagbér. Ez a hazai hétköznapok tapasztalatainak a fényében egy nehezen értelmezhető adat, már csak amiatt is, hogy a dolgozók elektronikus nyilvántartója, a Revisal szerint 2022 januárjában a munkavállalók kb. 35 százalékát, 1,9 millió főt fizettek minimálbérrel. Az azóta eltelt néhány hónap alatt ez az arány lényegesen nem változhatott, amiből az következik, hogy jelenleg kb. 1,9 millió munkavállaló visz haza 1524 lejt hó végén, legalábbis elméletben.

Ebből az következik, hogy ha a munkavállalók 35 százaléka 1524 lejt keres, az országos átlag pedig 3937 lej, akkor a fennmaradó 65 százaléknak 5237 lej a nettó havi jövedelme. Ezek után merészelje azt mondani valaki, hogy Románia nem jóléti állam, legalábbis lakosainak többsége számára.

Nem számtani középarányos

Mindez azonban csak abban az esetben volna igaz, ha az átlagbér az összes munkavállaló keresetének a számtani középarányosa lenne, vagyis valamennyi fizetés összege elosztva a dolgozók számával. A valóságban azonban erről szó sincs, az országos nettó átlagbért egy olyan módszertan alapján állapítják meg, amely a dolgozók és a fizetések tekintélyes részét nem veszi számításba.

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) tájékoztatása szerint az országos átlagbért egy kb. 23 ezer gazdasági-szociális egységből álló minta alapján számítják ki. „A költségvetési szektorhoz tartozó egységek teljesen benne foglaltatnak a mintában, kivételt képeznek a helyi közigazgatási egységek” – olvasható az INS módszertanában. Ez azt jelenti, hogy minden iskola, óvoda, bölcsőde, kórház, szociális létesítmény és közintézmény szerepel a statisztikában, a helyi önkormányzatok közül pedig kb. 820. Ezek száma ezres nagyságrendű, a versenyszféra tehát maximum 20 ezer céggel képviselteti magát a mintában.

A KeysFin gazdasági elemző cég adatai szerint 2020-ban 788 500 cég nyújtott be éves mérleget az adóhatósághoz, amiből az következik, hogy a magánszektor szereplőinek kb. 97 százalékával nem számol a statisztika. A működő cégek jelentős részének azonban nincsenek alkalmazottai, az INS módszertana szerint pedig csak a legalább 4 főt foglalkoztató vállalkozások kerülnek be az átlagbér kiszámításához használt mintába.

Kimaradnak a minimálbéresek?

Az Európai Bizottság adatai szerint 2020-ban 430 ezer mikrovállalkozás működött Romániában, melyeknél 930 ezer ember dolgozott, ami háromnál kisebb céges átlagot jelent. Ebből az következik, hogy bár a magánszektor munkavállalóinak közel 20 százaléka mikrovállalkozásnál dolgozik, ez a népes kategória szinte teljesen kimarad a statisztikából. Ez erősen torzíthatja az átlagbér kiszámított értékét, mivel a mikrovállalkozások legnagyobb része a dolgozóinak szerény keresetet biztosító kényszervállakozás.

Kapcsolódó

Szépen nőttek a bérek a járvány alatt is egyes erdélyi megyékben

Kolozs, Temes és Szeben jócskán rávertek Bukarestre az elmúlt két évben.

átlagbér átlagfizetés

A közalkalmazottak ellenben erősen túl vannak reprezentálva, ami szintén torzítja a statisztikát, a valósnál nagyobbnak mutatva az átlagfizetést, mivel az állam szolgálatában állók átlagkeresete kb. 30 százalékkal nagyobb az országos átlagbérnél.

Az adócsalás szintén torzító hatású, a korábban felsorolt tényezőktől eltérően azonban negatív irányban, mivel a minimálbérrel bejelentett munkavállalók számottevő százaléka nem minimálbért keres, fizetésének egy részét feketén kapja meg a munkáltatótól.

Mindezek alapján nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy a hazai bérek számtani középértéke jóval kisebb az INS által rendszeresen közölt adatnál. A statisztikai országos átlagbér időbeli alakulása ugyanakkor valós folyamatokat tükröz, reálisan mutatja, hogy az elmúlt években az átlagos életszínvonal érezhetően nőtt.