Összesen 94 romániai líceum – köztük 11 magyar tannyelvű intézmény – venne részt az oktatási minisztérium által indított kísérleti programban az új középiskolai kerettanterv kipróbálására. Ez jövő tanévtől indul az akkor kilencedik osztályt kezdőknek. A kísérleti programra jelentkező magyar tannyelvű intézmények számára szakmai felkészítőt szervezett az RMDSZ és a Communitas Alapítvány december 16–17-én, hogy gyakorlati útmutatást nyújtson a részvételhez és szakmai beszélgetést biztosítson a minisztérium döntéshozóival is. A 11 jelentkező magyar líceum révén a magyar tannyelvű iskolák messze felülreprezentáltak a romániai oktatásban: a pályázás iránt érdeklődők közel 12 százaléka magyar iskola.

Az oktatási minisztérium kezdeményezésére kísérleti jelleggel indított keretantterv-program iránt érdeklődő magyar tannyelvű líceumok vezetői számára szervezett másfél napos szakmai rendezvényt az RMDSZ és a Communitas Alapítvány Kolozsváron kedden és szerdán.

Az esemény kapcsán tartott sajtótájékoztatón, kedden Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke beszámolt, az oktatási intézmények pályázat útján csatlakozhatnak a kísérleti programhoz, és országos szinten 94 líceum jelezte, hogy részt venne, ebből tizenegy magyar tannyelvű Temes, Kolozs, Kovászna, Hargita, Szatmár, Maros, Hunyad, Fehér és Szilágy megyéből. Kolozs megyéből a Báthory István Elméleti Líceum, Maros megyéből pedig a Bolyai Farkas Elméleti Líceum jelezte, hogy részt venne a kísérleti programban – árulta el Mihályfalvi Katalin és Szabó Ödön képviselő, a parlament oktatási szakbizottságnak alelnöke a sajtótájékoztatón.

Mint július 1-jén a Maszolon is megírtuk, Daniel David oktatási miniszter aláírta azt a rendeletet, amellyel elindítja az Országos program a középiskolai kerettantervek rendszerszintű kipróbálására állami, magán- és felekezeti középiskolákban elnevezésű kezdeményezést. Az új középiskolai kerettantervekről többször írtunk.

Kapcsolódó

Középiskolai kerettantervek: ezt gondolják róla a diákok, szülők, pedagógusok

Miközben több téren felháborodást kelt és sok kritika éri az új középiskolai kerettantervek tervezeteit, a magyar diákok és a pedagógusok szövetségei általában örömmel fogadták az újdonságokat, a szülők viszont számos kifogást emeltek.

tanügyi reform középiskola kerettanterv diákok RMPSZ MAKOSZ Magyar Szülők Szövetsége

„A kísérleti keretanttervek az oktatási minisztérium rendeletei formájában megjelenő jogszabályok, amelyek elsősorban a heti óraszámokat szabályozzák. A standard kerettantervre vonatkozó minisztériumi rendelet mellett július elsejétől lépett hatályba a kísérleti kerettanterv, amely jövő tanévtől, azaz a 2026-2027-ben induló 9. osztályokra lesz érvényes. Ez utóbbi rendelet értelmében a líceumi oktatásban tanuló diákok heti óraszáma legfeljebb 35 lehet. Továbbá ezeknek a kísérleti kerettanterveknek a célja az intézményi autonómia erősítése, valamint annak elősegítése, hogy az iskolák nagyobb felelősséggel és döntési szabadsággal alakíthassák saját oktatási programjukat a jogszabályi kereteken belül” – magyarázta el a kísérleti kerettantervek újdonságait.

Mihályfalvi Katalin elmondta, a szakmai rendezvényük célja, hogy közvetlen szakmai konzultációt nyújtsanak az érdeklődő iskoláknak – a minisztériumi döntéshozókkal együtt – az intézményi autonómiát erősítő, rugalmasabb és a diákigényekhez jobban igazodó oktatási programok kidolgozásához.

„A program első napján, kedden rövid szakmai ismertetőre került sor, majd egy kerekasztal-beszélgetésre. A résztvevők az intézményi autonómia kérdését, a felelős döntéshozatal lehetőségeit, valamint az iskolai tanterv és oktatási program alakításának gyakorlati vonatkozásait vitatták meg. A rendezvény második napján workshopok zajlanak, és jelen lesz Radu Székely, az oktatási miniszter tiszteletbeli tanácsadója, aki egyben a kísérleti kerettanterv program bizottságának az elnöke is” – számolt be Mihályfalvi Katalin.

Szabó Ödön képviselő elmondta, nem újdonság az oktatási minisztérium által kísérleti programok bevezetése, és a korábbiak is lehetőséget adtak arra, hogy a tapasztalt hibáknak legalább egy részét ki lehessen javítani, mielőtt kiterjesztik az újdonságokat a teljes oktatási rendszerre.

Kiemelte, „a kísérleti kerettantervek lehetőséget adnak arra, hogy a döntések az iskola szintjén szülessenek meg”. „Az egyik nagyon fontos elem, hogy az úgynevezett közös törzsnek az ötven százalékán túl, a másik ötven százalékra vonathozó döntés az iskolán belül szülessen meg. A jelenlegi mozgástérhez képest – ahol mindössze 15 százalék az, amiről az oktatási intézmény maga dönthet – a kísérleti kerettanterv már egy 50 százalékos intézményi döntési szabadságot jelent. Ez egyértelműen az intézményi autonómia irányába mutató lépés, amely a döntéshozatalt az iskolán belülre helyezi át. Így az intézmények jóval nagyobb szabadsággal tudják megválasztani a profiljukhoz, az iskola küldetéséhez illeszkedő oktatási kereteket, abba az irányba terelve a fejlődést, ahogyan azt maga az iskola és a közössége elképzeli” – magyarázta el Szabó Ödön képviselő.

Szabó Ödön rámutatott: a jelenlegi kísérleti kerettantervi program egyik fő hiányossága – az intézményvezetők visszajelzései alapján –, hogy „a szabályozáshoz nem társulnak kiegészítő eszközök”, éppen ezért szeretnék, „hogy ne a megadott forráskerettel gazdálkodva tudják a kísérleti kerettantervi programokat megfinanszírozni, hanem ez járhasson akár egy többletfinanszírozással”.  A keddi szakmai egyeztetésen megfogalmazott javaslatokat a résztvevők szerdán adják át az oktatási minisztérium képviselőinek, tette hozzá.

„A mai megbeszélés – azon túl, hogy az elmúlt időszaknak a tapasztalatait megbemutatta, a törvényi kereteket átbeszéltük –, arról is szólt, hogy melyek azok az új elemek, amelyek a kísérleti kerettantervi program alkalmazását tovább segíthetnék. Ezeket a javaslatokat szerdán a minisztérium képviselőknek át tudják adni a résztvevők” – mondta el kedd este Szabó Ödön.

Újságírói kérdésre elmondták, a 11 magyar iskola által „a magyar iskolák messze fölülreprezentáltak” a romániai oktatáson belül: arányaiban a jelentkezők közül szinte 12 százaléknyi iskola magyar tannyelvű. „Ez azt jelenti, hogy a magyar oktatási rendszer és annak vezetői, legalábbis szándékukban – hiszen egyelőre a szándékukat jelezték ennyien, nem biztos, hogy részt is fognak venni – sokkal bátrabban, innovatívabban próbálnak hozzáállni az oktatási keretekhez” – értékelte Szabó Ödön képviselő.

Mihályfalvi Katalin elmondta, miniszteri tanácsadóktól tudja, hogy az oktatási minisztérium elvárásait is felülmúlta az érdeklődők száma. Korábban sokkal kevesebb volt a kísérleti programokra jelentkező oktatási intézmény.

Kapcsolódó

Daniel David aláírta: kísérleti program indul az új középiskolai kerettantervek kipróbálására

Országos program a középiskolai kerettantervek rendszerszintű kipróbálására elnevezésű kezdeményezés indulhat. 

kerettanterv középiskola Daniel David közoktatás