Gyökeres átalakulás előtt áll a romániai szakképzés: a következő tanévtől megszűnik a hároméves szakiskola, és kizárólag szaklíceumi osztályok indulhatnak. A változást az oktatási törvény írja elő, az alkalmazás azonban komoly szakmai vitákat váltott ki Háromszéken is.

Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint a reform hosszú távon esélyt ad a diákoknak a továbbtanulásra, míg Popescu Marius szakoktatásért felelős tanfelügyelő pesszimista és szerinte az intézkedés negatív hatással lesz a munkaerőpiacra.

A következő tanévtől eltűnik a szakiskola

Az oktatási minisztérium a tanügyi törvény alkalmazását írja elő, amely szerint a 2026–2027-es tanévtől már nem indíthatók hároméves szakiskolai osztályok. A szakképzés teljes egészében a szaklíceumi rendszerbe kerül át. Kiss Imre főtanfelügyelő emlékeztetett, az erről szóló törvény már 2023-ban megszületett, az alkalmazása egy évet késett, mostanra azonban elkészültek a szükséges alkalmazási módszertanok és most készülnek az új tantervek is.

Mit nyerhetnek a diákok az új rendszerrel?

Az szakoktatást érintő reform egyik legnagyobb előnye a döntéshozók szerint az, hogy minden diák számára biztosítják a továbbtanulás lehetőségét. A szaklíceumi rendszerben ugyanis a tanulók három év után, vagyis a 11. osztályban dönthetnek úgy, hogy kilépnek a rendszerből, szakmunkásvizsgát tesznek és dolgozni kezdenek, vagy pedig tovább tanulnak és a 12. osztály végén technikusi szakképesítést és érettségit szereznek.

A háromszéki főtanfelügyelő elmondta, hogy a szaklíceumok 19 szakmacsoportban indíthatnak képzéseket. A diákok a 11. osztály elvégzése után tehetnek szakmunkásvizsgát és kapnak például kőműves- vagy ács-, illetve szakács- vagy pincérszakmunkás diplomát vagy még egy évet tovább tanulnak és a szakvizsga letétele után lehet belőlük építészeti technikus vagy gasztronómiai technikus.

Ha emellett le is érettségiznek, akkor egyetemen tanulhatnak tovább. Kiss Imre hangsúlyozta: eddig sok diák egy sikertelen képességvizsga után, kényszerből került szakiskolába és emiatt a szakiskolának alacsony a presztízse. Az integrált szaklíceumi modell szerinte vonzóbb lehet, hiszen sok szülő eleve arra törekszik, hogy lehetőleg líceumba járassa gyerekét, másrészt a diák számára hosszabb távú életpálya-tervezést tesz lehetővé. Az érettségi nem kötelező a technikusi vizsgához, de aki érettségizik, egyetemen is továbbtanulhat. A rendszer több kilépési pontot kínál, de egyben nagyobb elköteleződést is elvár.

„Ehhez fel kell nőni” 

A háromszéki főtanfelügyelő szerint az új szakoktatási rendszer egyenlő esélyt kínál, de komolyabb felkészülést is elvár. „Nem lehet úgy indulni, hogy mindegy, milyen jegyet ér el a nyolcadikos diák a képességvizsgán, mert majd elmegy szakiskolába. Most mindenki líceumistává válik” – fogalmazott. Úgy véli, a motiváció hiánya sok esetben abból fakadt, hogy a tanulók eleve szakmunkásként képzelték el a jövőjüket, ezért nem törekedtek jobb tanulmányi eredményekre.

Mit szól hozzá a munkaerőpiac?

Popescu Marius, a Kovászna megyei szakiskolai oktatásért felelős tanfelügyelő szkeptikusabban látja a reformot. Szerinte hiányzik egy átfogó munkaerőpiaci tanulmány, és a cégek várhatóan panaszkodni fognak, hogy szakmunkásokra lenne szükségük, nem technikusokra.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy sok diák alapkompetencia-problémákkal küzd, nehezen írnak, olvasnak és számolnak, így számukra a líceumi követelmények komoly nehézséget jelenthetnek.

Popescu Marius szerint az lett volna logikus lépés, ha a szaklíceum 5 éves képzést jelentene, mivel a technikusi képzettséghez szükséges lenne a 11. osztályt követő még legalább két évnyi szakmai oktatás.

Duális és klasszikus szaklíceum: mi a különbség?

A következő tanévtől életbe lépő új szakoktatási rendszerben két forma működik: duális és klasszikus szaklíceum. A duális képzésben kötelező az iskolának a céges partner, a klasszikusban nem. A tanterv, az óraszám és a gyakorlati képzés országosan egységes, a különbség elsősorban a vállalati együttműködésben rejlik. Ugyanakkor a szaklíceumi oktatásban megnő a gyakorlati órák száma is: a jelenlegi évi 90 óráról jövőre 150 órára emelkedik a szakmai gyakorlati órák száma. Ez több, mint a korábbi szaklíceumban, de kevesebb, mint a régi szakiskolában volt.

Ösztöndíj minden szakképzésben tanulónak

Kiss Imre rámutatott: fontos újdonság, hogy a következő tanévtől minden szakképzésben tanuló diák egységesen 300 lejes állami ösztöndíjat kap. Ezt eddig a szakiskolákba járó tanulóknak folyósították, a következő tanévtől pedig minden szaklíceumi diák kap ilyen ösztöndíjat. Emellett a szakoktatásban partnerséget vállaló cégek kiegészítő támogatást is biztosíthatnak a tanulóknak. Eddig a duális oktatási rendszerben kötelező volt a cégek számára ez a hozzájárulás, jövőtől ez opcionális lesz.

Kevesebb osztály, kevesebb diák

Kovászna megyében a demográfiai visszaesés és az új osztálylétszám-szabályok miatt jövőre 14-gyel kevesebb osztállyal lehet tervezni, mutatott rá Kiss Imre. Elmondta, hogy Háromszéken a nyolcadikos diákok száma ebben a tanévben mintegy 190-nel csökkent tavalyhoz képest.

A főtanfelügyelő szerint az idei tanévet 77 osztállyal tervezték, ám jövőre halmozottan hátrányos helyzet alakul ki. Egyrészt kevesebb a nyolcadikos diák, másrészt a beiskolázási tervben megváltoztak az osztálylétszámok: a vokacionális osztályok 24 diákkal indíthatók, az összes többi líceumi osztály 28 tanulóval kell induljon, korábban 26 fő volt a kötelező. Mindez egybevetve Háromszéken azt eredményezi, hogy 63 osztállyal tervezhetnek, vagyis 14-gyel kevesebbel, mint idén.