Nem mechanikusan értendő a házi feladatok meghatározása egy-, illetve két órában, nem az időkereten vagy tiltásokon van a hangsúly, hanem a mértékletesség és a felelősség az egyik legfőbb üzenete a házi feladatokat szabályozó új rendeletnek – így látja Galaczi Hajnalka Hargita megyei elemi oktatásért felelős szaktanfelügyelő, aki maga is tanít. A szakértő a Maszolnak elmondta, úgy véli, az előírás, hogy differenciált feladatokat kapjanak a gyerekek, egy már létező gyakorlat, amit csak megerősít az új szabály. Szerinte az elemisek esetében a napi egyórás időkeret egy becsült, átlagos időtartam, amely a tanórai önálló munkavégzés tapasztalatai alapján határozható meg.

„A megjelent miniszteri rendeletet nem tiltó jellegű szabályozásként kell alkalmazni, hanem elsősorban a tanulók jóllétét védő keretként kell értelmeznünk”– nyilatkozta Galaczi Hajnalka elemi oktatásért felelős tanfelügyelő, akit a december 10-én életbe lépett, a házi feladatok mennyiségét és jellegét szabályozó új miniszteri rendelet kapcsán kérdeztünk arról, hogyan látja megvalósíthatónak a differenciált feladatok adását, a megoldásokhoz szükséges időtartam követését, szabályozását, valamint hogyan értendő a rendelet: csak az írásbeli házi feladatokra vagy az olvasási, verstanulási feladatokra, egyéb tanulnivalókra is? 

A szakember szerint az elemi oktatásban a differenciált házi feladat adása nem új keletű gyakorlat, a tanítók azt eddig is alkalmazták. „A rendelet most ezt a szakmailag indokolt gyakorlatot erősíti meg, amikor kimondja, hogy a tanulók eltérő terhelhetőségét, tempóját és előzetes tudását figyelembe kell venni” – fejtette ki. A pluszfeladatok kapcsán sem lát változást, inkább átláthatóságot hoz az új szabály szerinte. „A »közepes« kötelező házi feladatok, illetve a tehetséggondozás vagy versenyfelkészítés keretében adott többletfeladatok eddig is külön idősávban, a tanuló és a szülő által is vállalt módon jelentek meg, ezt a rendelet nem tiltja, hanem átláthatóbbá teszi” – véli a szaktanfelügyelő.

Az összes tanulnivaló benne van az egy vagy két órában

Galaczi Hajnalka szerint nem kérdés, hogy nemcsak az írásbeli feladatokra értendő a megszabott időkeret a házi feladatok megoldására, és szerinte az eltérő tanulási ritmusokat is figyelembe veszi az új szabályozás.

„A rendelet egyértelműen az összes tanulási időről beszél, nem csupán az írásbeli házi feladatokról, az elemi tagozaton meghatározott napi egyórás időkeret azonban nem mechanikusan értendő. Ez egy becsült, átlagos idő, amely a tanórai önálló munkavégzés tapasztalatai alapján határozható meg. A rendelet is abból indul ki, hogy a tanulók között jelentős különbségek vannak: ugyanaz a feladat egyes gyermekeknek 15 perc, másoknak 45 percet vagy több időt is igénybe vehet” – magyarázta Galaczi Hajnalka.

Nem a perceken van a hangsúly

A szaktanfelügyelő szerint a rendelet célja a mértékletesség, egyensúlyra törekvés.

„Fontos hangsúlyozni, hogy a tanulás nem azonos pusztán a házi feladat elvégzésével. A rövid távú rögzítéshez gyakran elegendő az előírt idő, a mélyebb megértéshez és a hosszú távú memóriába való beépüléshez azonban szükség van ismétlésre, gyakorlásra, reflektálásra. Itt kezdődik az a szakmai kérdés, hogy mit nevezünk valódi tanulásnak és megértésnek, ez pedig nem szabályozható kizárólag percre pontos előírásokkal. A rendelet egyik legfontosabb üzenete szerintem nem az időkeret, hanem a mértékletesség és a felelősség. A kevesebb, de átgondolt, ellenőrzött és értelmezett feladat sokkal hatékonyabb, mint a nagy mennyiségű, de visszacsatolás nélküli gyakorlás” – fejtette ki. Hozzátette, a tapasztalat azt igazolja, hogy nagyon fontos a gyerekeknek, hogy visszajelzést kapjanak nem csupán jó jegy formájában. „A tanulók motivációját növeli, ha munkájukat számontartják, fejlődésüket következetesen nyomon követik, és az erőfeszítéseiket elismerik” – magyarázta.

Galaczi Hajnalka úgy véli, fontos figyelembe venni a házi feladat többféle funkcióját is, hogy az „nem csupán tantárgyi célokat szolgál, hanem hozzájárul a feladattudat, a kötelességtudat, az időgazdálkodás és a munkához való viszony kialakulásához is, amelyek a személyiségfejlődés szerves részei”. Mint mondta, a túlkapásokkal nem ért egyet, de a házi feladat teljes elutasítása sem szolgálja szerinte a gyermekek hosszú távú érdekeit. „Azt gondolom, hogy a rendelet a kiegyensúlyozást célozza, a tanító szakmai autonómiája megmarad, ugyanakkor nagyobb felelősséggel jár, hisz a döntések középpontjában a gyermek tanulása, terhelhetősége és jólléte kell hogy álljon” – mutatott rá.

Másképp látja a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének alelnöke a rendeletet – mint azt korábban írtuk. Ferencz Salamon Alpár szerint az új házifeladat-rendelet alig hoz érdemi változást az előző szabályozáshoz képest, ugyanakkor nem társul hozzá a feltételek megteremtése is. Az RMPSZ alelnöke úgy látja, az oktatási minisztérium adminisztratív eszközökkel próbál pedagógiai kérdéseket kezelni, csakhogy amíg nem történik valódi tananyag-reform és szemléletváltás, a túlterheltség és a házi feladatok kérdése továbbra is megoldatlan marad. Szerinte bizonyos szinten megvalósítható a házi feladatok mennyiségének szabályozása iskolaszinten, de nem ez az út, hisz így még a minőség rovására is mehet.  

Kapcsolódó

Házifeladat-rendelet: reform helyett látszatmegoldás?

Ferencz Salamon Alpár, az RMPSZ alelnöke szerint az új rendelet a házi feladatok szabályozására aligha tud érdemi változást elérni, hiszen minisztérium pedagógiai kérdéseket adminisztratív eszközökkel próbál kezelni.

szabályozás házi feladat diákok túlterheltség rendelet Oktatási Minisztérium