Túl sok a házi? – Utánajártunk, beleférhet-e napi 1-2 órába a megoldásuk
Napi legtöbb 1-2 órát vehet fel az órákon kívüli iskolai feladat – hívta fel a figyelmet Daniel David tanügyminiszter a túl sok házi feladat miatt aggódó szülőknek válaszolva. A kérdést az általunk megkérdezett tanár, osztályfőnök és főtanfelügyelő úgy látja, egyrészt nem is tudni pontosan, de nagyon egyénfüggő is, hogy mennyi idő és mennyire megterhelő a házi feladatok megoldása. Azonban a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégiumban felmérték, évekig jegyezték is, mennyi házi feladat jut naponta a diákoknak, és az intézmény vezetője szerint arra jutottak: igenis benne vannak keretben. A pedagógusok egybehangzó véleménye, hogy sok esetben lehet ludas a diákok túlterheltségéért a számos iskolán kívüli foglalkozás is, amik miatt csak este, fáradtan ülnek le tanulni a diákok.
Ha túl sok a házi feladat, jelezzék az osztályfőnöknek, az igazgatónak, ha nem kapnak választ, forduljanak a tanfelügyelőséghez, mielőtt a minisztérium segítségét kérnék – javasolta a gyerekeik túl sok házi feladata miatt aggódó szülőknek Daniel David tanügyminiszter múlt héten egy online bejelentkezésben.
„Itt is nagyon jól szabályozottak a dolgok. Az előkészítő osztály számára nem szabad házi feladatot adni. Az alap- és középfokú oktatásban az összes házi feladat megoldása nem vehet fel több mint egy órát, a középfokú oktatásban pedig körülbelül 2 órát” – magyarázta a miniszter a 2016/5893-as számú miniszteri rendeletre hivatkozva. „Egy tanuló házi feladatának elkészítéséhez szükséges idő legfeljebb 2 óra az összes tantárgyból, így a tanuló napi átlagos felkészülési ideje a tanórán és a tanórán kívül 5 és 8 óra között van” – áll a rendeletben, számolt be erről az EduPedu.ro.
Tanár és osztályfőnök: felméréssel látnánk át
„Felmérés kellene, hogy átlássuk, hogyan is működik ez a gyerekek életében, ugyanakkor kollégák között egyeztetni lehetne és kellene is a házi feladatokról, hisz másképp nincs, ahogy követni, nagyon egyéni munka, amit egy tanár végez” – mondta a Maszolnak Sikó Nóra Boglárka, a Kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum magyarnyelv- és irodalomtanára, amikor a tanügyminiszter nyilatkozata kapcsán megkérdeztük.
Egyetért azzal, hogy annyi házi feladatot kellene kapjanak a diákok, hogy beleférjenek abba a szintek szerint meghatározott napi 1-2 órába. Jelenleg hatodikosok osztályfőnöke, akik összesen 15 féle tantárgyat tanulnak. Osztályfőnökként és tanárként is találkozott olyan panaszokkal, hogy „tanárnő, nem bírjuk, sok van”, vagy „az x-edik oldal után nem bírtam, le kellett feküdjek”, hivatalos megkeresés viszont nem volt a szülők részéről házi feladatok csökkentésére.
Úgy látja, ha készülne is felmérés, és az lenne az eredmény, hogy túl sok a házi feladat az előíráshoz képest, akkor sem lenne egyszerű csökkenteni, hiszen a pedagógusok a tantervi követelményeknek igyekeznek eleget tenni, gyakoroltatni otthon azt, amit a tanórákon megbeszélnek a gyerekekkel, hiszen erre az óra sokszor nem elég.
„Magyar nyelv és irodalmat tanítok 5-12. osztályokban, és azt látom, hogy alig bírjuk utolérni magunkat. Jóval több az elvárás, mint amit teljesíteni tudnánk, és látom, hogy megterhelő a gyerekek számára. Ezenkívül külön kihívást, pluszfeladatot jelentenek a felkészítők a képességfelmérőkre és az érettségire. Csökkenteni tudunk időnként, például azzal, ha vakációra nem adunk házi feladatot, de akkor feltevődik a kérdés, hogy tudjuk-e azt a szintet hozni, amit elvárnak tőlünk” – mutatott rá a problémára a tanár.
Úgy látja, patthelyzetben van a gyerek, a szülő és tanár is, hiszen előbbiek közül sokan azt érzik, hogy a gyerek le van terhelve, viszont a tanárnak is teljesítenie kell, hogy fejlődjenek a diákok.
Elmondta, a hatodikosoknak 5-7 órájuk van naponta, ehhez tevődnek még hozzá a házi feladatok, amelyek becslése szerint mindenképp felvesznek legalább két órát, de hogy kinek mennyi időbe telik, az teljesen egyéni. „Van, aki két mondatban elintézi a fogalmazását, van, aki egy oldalt ír” – hozott példát a saját szakterületéről. A házi feladat magyar nyelv és irodalomból minimum 15 percet vesz fel, de ha még olvasási gondok vannak a diáknál, akkor biztosan több időbe telik, mondta a magyartanár. „Téma- és feladatfüggő is, hogy mennyi időt kell eltölteni vele. Ugyanígy van a középiskolások esetében is, de ők már esszéírást is kaphatnak feladatként. Van, hogy rövidebb terjedelmű válaszokat kell adniuk, ezek elvégzése legalább fél órát igénybe vesz. Nyolcadikban fel kell hagyni házi feladatként 4-5 szövegtanulást – verset vagy prózát –, és azzal elég sok időt el lehet tölteni, főleg, ha nem a diák az a típus, akinek ez könnyen megy, küszködik vele” – fejtette ki a magyartanár.
Este ül le sok diák tanulni
Bár a házi feladat lehet túl sok, nemcsak emiatt lehetnek túlterheltek a diákok. A pedagógus tapasztalata szerint a diákjainak legalább fele napi szinten vesz részt iskolán kívüli foglalkozásokon, és este előtt nem jut ideje az iskolai feladatokra.
„A gyerekek – főleg a jó képességűek – legalább fele napi szinten be van táblázva: cserkészet, tánc, különböző edzések. Szülők számoltak be nekem ilyenről, hogy este 21-22 óra magasságában jut el oda a gyermekük, hogy meg tudja oldani a házi feladatait, ami elég nagy probléma, hisz ekkorra már fáradt is, ennie is, pihennie is kellene. Jó, hogy részt vesz iskolán kívüli, közösségi tevékenységekben, csakhogy sok esetben ez az iskolai teljesítmény rovására megy ez” – mutatott rá a tanárnő. Azt reméli, az új kerettantervekkel lesz elmozdulás, ami által nemcsak a diákok feladatai csökkennek, hanem a tanár is több szabadságot kap abban, hogy mit adjon házi feladatként.
Kapcsolódó
Főtanfelügyelő: a tanár hatásköre
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő úgy véli, egyrészt a tanár hatásköre, hogy mennyi házi feladatot ad, ugyanakkor ő is azt emelte ki, hogy egyéni, ki mennyi idő alatt tudja azokat elvégezni. A Maszolnak elmondta, hivatalos megkeresés nem volt, de valóban felmerült a túl sok házi feladat kérdése több szülő részéről, viszont szerinte nem ők a többség. „Azt is kell néznünk, hogy hányan nem reklamálnak, sőt van, aki szerint túl kevés a házi feladat, túl sok ideje marad a gyermeknek nyomogatni a telefont” – véli a főtanfelügyelő, aki azt hangsúlyozta „bízzuk rá a tanárokra, ők tudják, hogy mi a legjobb”. Hozzátette, „ha vannak szülők, akiknek gondja van ezzel, akkor – én is azt mondom –, el kell menni az iskolába, közösen megbeszélni. Találnak rá megoldást”.
A főtanfelügyelő is úgy látja, hogy az iskolán kívüli tevékenységek is lehetnek a ludasok abban, hogy túl nagy teherré válhat a házi feladat a gyereknek.
Egyáltalán betartható?
Kiss Imre úgy véli, bár a miniszteri rendelethez kellene igazodni, nehéz azt meghatározni, hogyan lehet beleférni egy-két órába az órákon kívüli feladatokkal. Bonyolító tényező szerinte az is, hogy nagyon sok a tantárgy, azonban nem egyforma a hangsúly rajtuk: amiből vizsgázni kell, arra nagyobb hangsúlyt fektetnek, a többire meg kevesebbet, érvelt a Maszolnak a főtanfelügyelő.
Kiss Imre szerint ahhoz, hogy a rendeletet be lehessen tartani, „a tartalmi részt, a curriculumot már rég meg kellett volna változtatni”, másrészt figyelembe kellene vegye egy ilyen rendelet, hogy „nem minden gyerek kapacitása egyforma”.
Ahol már fel is mérték a mennyiséget
A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégiumban – ahol minden évben kiemelkedőek az érettségi eredmények –, évekig jegyezték is, mennyi házi feladatot kapnak a diákok.
„Három éven át jegyeztük, hogy miből mennyi házi feladat van. A tanár becsülte meg, hogy körülbelül mennyi idő alatt oldható meg, hiszen diáktól is függ: van, akinek jobban megy az illető tantárgy, gyorsan megoldja, van, akinek egy órába is beletelik. Vigyáztunk arra, hogy ne legyen sok a házi feladat, hiszen elég az, hogy a gyerekek itt ülnek minden nap 15 óráig” – számolt be Popa Márta, az intézmény vezetője, fizikatanár. Elmondása szerint a diákok visszajelzése is az volt, hogy beleférnek a kétórás keretbe a középiskolások esetében, és körülbelül félóra-órába a kisebbeknél. Jelenleg már nem jegyzik a házi feladatok mennyiségét.
„Egy diák volt azzal megbízva, hogy írja, hogy például fél óra vagy 10 perc megoldani egy adott feladatot, vagy épp azt, hogy nincs házi feladat, mert ilyen is sokszor van. Ez viszont terhelte a megbízott diákot is, tehát adminisztrációs szempontból elég nehéz volt fenntartani az időtartamok jegyzését, de azért is maradt abba, mert láttuk, hogy benne vagyunk a keretben. A gyerekek reálisnak tartották a megadott időtartamokat. Tulajdonképpen a tanárral közösen állapították meg, hogy mennyi időre van szükség ahhoz, hogy az adott gyakorlatot elvégezzék. Nem jött össze két órányinál több házi feladat a legrosszabb esetben sem. A visszajelzések ilyen szempontból megnyugtatóak voltak számunkra” – fejtette ki Popa Márta. Az igazgatónő kiemelte, azt is figyelembe kell venni, ha panasz van a feladatok miatt, hogy mivel foglalkozik délután a diák, mennyi magánórája, egyéb tevékenysége van.
Az iskola azóta is fontosnak tartja, hogy figyeljenek a mennyiségre, továbbra is jegyzik, hogy mikor ír felmérőt egy adott osztály, hogy egy napra egynél több ne jusson. Ugyanakkor fontos a házi feladat is, emelte ki az igazgatónő. „Kell a sok gyakorolás, főleg a reál tantárgyakból. Gyakorlás nélkül nem lesznek meg az alapok” – mutatott rá. Egyetért azzal, hogy a gyerekek túlterheltek a házi feladat nélkül is, szerinte, ha soknak találják a házi feladatot a diákok és szülők, akkor azt nem az osztályfőnöknek, először inkább a szaktanárnak érdemes jelezni.
„Elsősorban a szaktanárnak jelezném, mert néha elfelejti azt, hogy nem ő van egyedül, és nemcsak ő ad házit. Először is bízzunk a tanárunkban, szóljunk, ha sok a házi feladat – ez lenne az első lépés. Ha nem járunk sikerrel, akkor lehet tovább menni, például az osztályfőnöknek, az igazgatónak szólni, hogy valamit közösen tegyünk annak érdekében, hogy ne legyenek túlterhelve a diákok” – fejtette ki véleményét Popa Márta igazgató.
CSAK SAJÁT