A család volt az idei, Szentjobbon tartott egyházmegyei zarándoklat középpontjában

Böcskei László megyés püspök a brünni Fekete Madonna kegyképével | Fotó: Bauman Dieter-Gergő

A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye búcsúját szeptember 11-én, a Kisboldogasszony ünnepét követő első vasárnapon tartották Szentjobbon, az ottani római katolikus kegytemplomnál. A szabadtéri szentmise főcelebránsa Böcskei László megyés püspök, szónoka pedig Pék Sándor, székesegyházi esperes-plébános volt. Idén a zarándoklat középpontjában a családok álltak. (A képekre kattintva galéria nyílik. Fotók és szöveg: Bauman Dieter-Gergő)

A 11 órától kezdődő szentmisén az egyházmegye számos részéről, valamint az anyaországból is érkeztek zarándokok, gyalogosan, autóval és kerékpárral egyaránt. A misét megelőzően házaspárok tanúságtételét tartották meg, amelyben a keresztény családmodell fontosságára hívták fel a figyelmet. A felszólalók kiemelték, hogy mindennapi életükben igyekeznek mindent megtenni gyermekeik vallásos neveléséért.

Májernyik Mihály esperes-kanonok, szentjobbi apát házigazdaként köszöntötte a híveket | Fotó: Bauman Dieter-Gergő

Házigazdaként Májernyik Mihály esperes-kanonok, szentjobbi apát köszöntötte a híveket, majd Böcskei László megyés püspök arról beszélt, hogy az idei zarándoklat középpontjába azért helyzeték a családokat, mert ez az egészséges keresztény társadalom legfontosabb sejtje, alkotóeleme. „A család az egység, a szeretet és az összetartozás egyik legszebb példája” – tette hozzá, valamint köszönetet mondott a zarándokoknak, hogy ellátogattak a búcsúba és a polgármesteri hivatal, valamint a plébánia munkatársainak a szervezésben való segédkezésért. Pék Sándor, székesegyházi plébános, az ünnepi beszédében a szeretetre és az egymáshoz való türelemre buzdította a jelenlévő családokat.

Az áldást követően ünnepi körmenetet tartottak, amelyet a papság vezetett a brünni Mária kegyképpel a templomig.

Körmenet | Fotó: Bauman Dieter-Gergő

Szentjobb település ősi kegyhelye az egyházmegyének, hiszen a 11. századtól kezdődően az itt található bencés apátságban közel 400 évig őrizték Szent István megmaradt jobbját, amely az egyik legjelentősebb magyar nemzeti ereklye. A települést Szent László király nevezte el, miután tudomást szerzett a Szent Jobb hollétéről és az apátságba látogatott, kegytemplomát Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.

A 18. század második felétől kezdődően a brünni Fekete Madonna kegyképét őrzik a templomban. A szentjobbi templomot Böcskei László megyés püspök 2016-ban kiemelkedő jelentőségű szentéllyé nyilvánította.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
Pék Sándor székesegyházi plébános volt az ünnepség szónoka | Fotó: Bauman Dieter-Gergő

Kapcsolódók

Kimaradt?