Hálaadó istentisztelet keretében szentelték újjá a Kolozs megyei Várfalva 2020-ban felújított unitárius templomát szombaton. Az ünnepi szószéki szolgálatot Ft. Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke végezte. Barabás Zsolt, az egyházközség lelkésze a Maszolnak elmondta: a templomra a közel 400 lelkes gyülekezet nagyon büszke, elégedetten fogadták a felújított épületet, és örvendenek, hogy együtt ünnepelhetnek ezen a napon.

A lelkész megkeresésünkre elmondta, Várfalva Aranyosszék egyik legjelentősebb települése, amelyet az oklevelek 1291-ben Turdavárkén, 1332-ben Varfolua néven említenek. Mint megtudtuk, a Várfalván található várdombon volt Erdély egyik legkorábbi ispánsági vára, amelyben esperességi templom volt, amelyet később lebontottak, és anyagát felhasználták egy új templom építéséhez. A várfalvi unitárius egyházközség keletkezése szinte egyidejű az unitárius egyház megalapításával, a várfalvi templom kezdetben katolikus templom volt, építéséről semmilyen írott adat nem maradt fenn, viszont a felújításkor végzett régészeti kutatások hozzásegítenek ahhoz, hogy érthetőbbé váljon az az építészeti időszak, amelyben a templom elnyerte a mai formáját – tette hozzá.

Előkerültek a kazettás mennyezet darabjai

Barabás Zsolt elmondta, a templom mindmáig fennmaradt építészeti elemei közül a legrégebbi az Árpád-kori kapu, amely a 13. századból származik. A templomnak ugyanakkor van egy latin nyelvű felirata is a délkeleti oldalán, amely az eddigi ismeretek szerint a világon a legrégebbi kőbe vésett felirat, amely az unitárius vallást említi. A ma látható várfalvi unitárius templomban gótikus stílusjegyek is megjelennek, tornyában 1652-ben két harang volt az első világháborúig, ám a háborúban a kisebbiket elvitték az orgonasípokkal együtt.

1908-ig festett kazettás mennyezet díszítette, amelyet 1672-ben és 1783-ban készítettek, és amelyek az 1908-ban végzett javítások alatt egy több napig tartó esőzés után beáztak, így a kazettás mennyezetet levették.

„A 20. század elején a szakma úgy ítélte meg, hogy a várfalvi templom mennyezetének kazettái örökre elvesztek, de 2014-ben egy véletlen folytán a kolozsvári néprajzi múzeumban előkerültek, és sikerült őket beazonosítani. Reméljük, hogy meg fogjuk érni azt az időt, amikor visszakerülnek a méltó, eredeti helyükre” – fogalmazott a lelkész. Hozzátette, a templomot a századok során többször javították, és érdekes módon általában száz évenként volt egy-egy nagyobb renoválás: 1809-ben, 1908-ban és a legutóbbi teljes felújítás 2015–2020 között zajlott.

Gótikus támpillérek alapjaira, sekrestyére és faragott kövekre bukkantak

Barabás Zsolt azt is elmondta, a felújítást európai uniós alapokból, Magyarország kormányának, a Magyar Unitárius Egyház támogatásával és a hívek önzetlen adományából fedezték. 2015-ben jelent meg a műemlékek helyreállítására kiírt pályázat, ezt az alkalmat ragadták meg Várfalván is, 2015-ben összeállították a pályázati anyagot, ezt 2016-ban nyilvánították győztesnek, és utána közel két éven át zajlott a közbeszerzési procedúra. 2018-ban kezdődtek meg a tulajdonképpeni kivitelezési munkálatok, ekkor a templom teljes külső és belső felújításon ment át, eltávolították a régi vakolatot, régészeti és művészettörténeti kutatásokat végeztek.

„Megpróbáltuk beazonosítani azokat a művészettörténeti és régészeti elemeket, amelyek segítenek pontosabb képet kialakítani arról, hogy ez az Árpád-kori templom az évszázadok folyamán hogyan változott, mikor bővítették, milyen lehetett az első formája, méreteiben, kinézetében, és így előkerült néhány érdekes dolog is” – részletezte a lelkész. A régészeti kutatás alatt gótikus támpillérek alapjaira, a gótikus periódushoz köthető sekrestyére és különböző római és gótikus faragott kövekre bukkantak, amelyeket beépítettek a templom falába.

1916 óta először szólalt meg az orgona

Mint felidézte, a munkálatok miatt az egyházközség a tulajdonában lévő ingatlanokban tartotta meg közel két és fél évig a szertartásokat, ez „nagy-nagy munkát, türelmet és kitartást” igényelt. A lelkész úgy fogalmazott, nagyon sok problémával, gonddal kerültek szembe, amelyet a pályázatíró és menedzsment, a tervező, a kivitelező szakembercsoport és az egyházközség vezetősége „kellőképpen tudott moderálni”, így sikerült 2020 februárjára véglegesen befejezniük a templomot.

Az új templomban meg is tartottak két istentiszteletet, ám utána a koronavírus-járvány miatt megtiltották a jelenléti istentiszteleteket, ezért a vezetőség úgy döntött, hogy akkor tartják meg a templom újjászentelését, amikor sikerül úgy ünnepelniük, hogy az ünnepségen annak „méltó módja szerint mindenki részt vehessen a gyülekezetből”. Erre pedig szeptember 10-én, szombaton volt lehetőség.

Barabás Zsolt úgy vélte, a felújítás során nagyon jó szakemberek, kőrestaurátorok, farestaurátorok, orgonarestaurátorok dolgoztak „szívvel-lélekkel” a templomon, hogy az elnyerje a mai formáját. A munka során megújultak a régi padok, előkerült a festett karzat közel egy évszázad után, és 1916 óta először újból megszólalt az orgona is. Új bádogozást kapott a tető, a kőkerítés födémmel bővült, korszerű villanyhálózat és fűtésrendszer került a templomba, és a régi kőrészletek, amelyek addig cementes vakolattal voltak levakolva, újból visszanyerték régi patinájukat. „Reméljük, hogy ez a munka nemcsak műemlékvédelmi szempontból lesz értékes és áldás az utókor számára, hanem a hívek lelki épülésére is használni fog” – üzente a lelkész.