Tíz éves kutatómunka eredményeként, a Magyar Unitárius Egyház 450. évfordulója tiszteletére jelent meg annak a három részesre tervezett monográfiának az első kötete, amely az unitárius templomokban használt orgonák történetét tárja fel. A Székelyföld déli határvidékén, az Olt és a Homoród mentén található hangszerek történetét ismertető könyvet Budapesten és több erdélyi településen is bemutatták az elmúlt időszakban.

A monográfia egyik szerzője Márk Attila árkosi unitárius énekvezér, aki az elmúlt évtizedben szisztematikusan átfésülte az unitárius egyházközségek levéltárait, és számos eddig feltáratlan adatot talált a templomok egykori vagy ma is álló orgonáiról, szerzőtársa pedig Enyedi Pál orgonaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, aki elsősorban az orgonák felmérésével, leírásával járult hozzá a kötethez. Közös kutatómunkájuk során mintegy száz templomot térképeztek fel orgonatörténeti szempontból, ezt a hatalmas adatmennyiséget három kötetben tervezik közzétenni a Magyar Unitárius Egyház és a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzenei Kutatócsoportja kiadásában.

A most megjelent első kötet közel hatszáz oldalas, harminchat egyházközség ötvennyolc mai vagy hajdani orgonájának sorsát és leírását tartalmazza, gazdag fényképanyaggal és sok dokumentumszöveggel. A monográfia nem csak orgonakutatóknak vagy egyháztörténészeknek lehet érdekes, hiszen a feltárt iratanyagból az orgonák megrendelőinek, készítőinek, használóinak mindennapjai is felseljenek. „Megismerhetjük az atyafiak istenes buzgalmát, asszonyaik jótékonyságát, szász és magyar orgonaművészek módszereit, olvashatjuk az új hangszereket dicsérő vagy bíráló jegyzőkönyveket, s bepillanthatunk megbecsült kántorok vagy az orgonálással még csak küszködő énekvezérek életébe” – olvasható a fülszövegben.

Az unitárius templomokban egyébként a reformáció korától közel két és fél évszázadon át nem használtak orgonát, a hangszer csak a 19. századtól terjedt el ismét a felekezetben. Az első orgonát Kolozsváron építették, 1806-ban, ennek mintájára kezdték el Erdély-szerte használni a hangszert. A monográfia első kötetéből a székely orgonakultúra kialakulása körvonalazódik, amelyet egyrészt a szász – brassói és segesvári – orgonaépítők tevékenysége befolyásolt, ugyanakkor helyi „naturalista”, azaz autodidakta mesterek is építettek orgonákat.

A kutatást Márk Attila kezdeményezte, aki először árkosi egyházközsége 140 éves Kolonics-orgonájának történetét tárta fel 2012-ben. Kutatása közben adatokra bukkant a korábbi árkosi orgonáról is, ez pedig további munkára sarkallta. Az árkosi orgonáról írt dolgozatát megmutatta Dávid István orgonaművésznek, orgonakutatónak, aki közlésre ajánlotta a budapesti Magyar Egyházzene folyóirat szerkesztőségének. A lap sorozatot tervezett a Háromszék-Felsőfehéri Egyházkör orgonáiról, ekkor kapcsolódott be a munkába az orgona-rovat szerkesztője, Enyedi Pál. A Magyar Unitárius Egyház 2015-ben kérte fel a szerzőpárost az egész egyház orgonatörténetének feldolgozására, a felekezet fennállásának 450. évfordulója tiszteletére.

Márk Attila a május 24-i kolozsvári könyvbemutatón a vonaton, gyalog vagy szekéren megtett több ezer kilométeres kutatóútról mesélt, amely során minden egyházközségi levéltárban 1500-2000 fotót készített az előkerült dokumentumokról, majd Enyedi Pállal együtt visszatért a még létező hangszerek felmérésére. Enyedi Pál bemutatójából a jelenlévők megismerhették többek között a kálnoki templom esetét, ahol a padláson heverő fadarabokban ismerték fel a Serester Dávid építette 19. századi orgona maradványait. A hangszerről később fénykép is előkerült a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményéből.

„A megjelent kötet a levéltárkutatás, a helyszíni orgonafelmérés és a szakirodalom, illetve a másodlagos források átkutatása szempontjából is maximális alapossággal elvégzett munka. Ha meglesz mindhárom kötet, akkor az unitárius egyház elmondhatja, hogy amit tudni lehet az orgonákról, az fel van kutatva” – fogalmazott a kötet kolozsvári bemutatóján Erich Türk orgonaművész, orgonakutató. Mint hangsúlyozta, példaértékű a Magyar Unitárius Egyház döntése, hogy támogatja ezt az átfogó orgonakutatást, más felekezetnél ugyanis hasonló szintű munka egyelőre nem készült.