Az Auschwitz-Birkenau-i haláltábor makettjét állították ki a szatmárnémeti Saare Tora zsinagógában. Muzeológusok beszéltek a holokausztról, „idegenvezető” diákok fűztek magyarázatot a maketten látottakhoz.

Akik jártak már a hírhedt haláltáborban, azok nyomasztó élményekről, az emlékezetbe örökre beégő érzésekről számolnak be. Közvetve, de hasonló érzésekkel hagyhatják el a szatmári Várdomb utcai zsinagógát azok is, akik felkeresik a pénteken megnyitott Experience History makettkiállítást, amely két teremben, nagyjából 30 négyzetméteren mutatja be az auschwitz-birkenaui haláltábor makettjét.

A makettek mellett pedig a látogatók bannereken szerezhetnek ismereteket a holokausztról: a román nyelvű információs anyagokon a nagyváradi, a kolozsvári és a szatmárnémeti deportálásokról közölnek információkat, a magyar nyelvűeken a szolnoki, a székesfehérvári és a szegedi zsidóság végleges eltörlésének kísérletéről olvashatunk.

A kétnyelvűség nem véletlen: a makett és a kiállítások sorozata egy román-magyar pályázat révén jött létre, a pályázatban pedig szerepel a szatmári állomás is, így a helyi zsidó hitközség részéről nem volt szükség anyagi ráfordításra a három hétig nyitva tartó tárlathoz.

A részletes maketteket egy magyarországi cég készítette el, ezen nemcsak a bejáratnál látható, pici, de élethű Arbeit Mach Frei felirat szerepel, hanem a barakkokon, kivégzőhelyeken, „zuhanyzókon” és krematóriumokon túl Rudolf Höss, a halálgyár irányítójának háza is látható.

A második világháborút megelőzően közel 13 ezer zsidó élt Szatmárnémetiben, ők a város lakosságának 25 százalékát tették ki. 1944-ben a városból és a környező településekről összesen közel 19 ezer zsidót deportáltak Auschwitzba, közülük 500-an élték túl a szörnyűségeket – többségüket a táborba érkezést követően szinte azonnal gázkamrába küldték.

A kiállításmegnyitón több muzeológus is felszólalt, beszéltek a deportálásokról, a haláltáborról visszatérő emlékeiről, vagy éppen a sokkról, amit követően a túlélők egyszerűen nem tudtak beszélni az átélt borzalmakról.

A Maszolnak Dancu Pál történész, holokausztkutató fűzött magyarázatot a maketten látottakhoz, valamint mutatott be elborzasztó adatokat. Ilyen például az, hogy Székesfehérvárról 1944. június 10-én induló marhavagonokban 3160 zsidót szállítottak a halálgyárba, közülük pedig három férfi és három nő kapott kegyelmet, azaz küldték a táborba kényszermunkára – az összes többit azonnal gázkamrába vezényelték.