Az erdélyi magyarság kisebbségi anyanyelvi jogaival, azok gyakorlásának kisokosával jelentkezett a szatmárnémeti Identitás Alapítvány. A füzet az egyszerű emberek által feltett kérdésekre ad választ, egyszerűen és közérthetően bemutatva a törvényi hátteret is.

Szatmár megyében, a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében és az ukrajnai Beregszász járásban jelentős nyelvi kisebbség él – az ő mindennapjaik segítésére használták ki a pályázati lehetőségeket, és indították el a Language APL nevet viselő HUSKROUA pályázatot. Ebben a szatmárnémeti Identitás alapítvány mellett partner a magyarországi Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás és az ukrajnai, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola bázisán működő Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont.

Most az Identitas Alapítvány székhelyén mutatták be a nyelvi kisokost, amely egyszerű emberek által felvetett problémákat tárgyal az erdélyi magyarok anyanyelv használatának kapcsán.

“Örömmel csatlakoztunk a pályázathoz, mert úgy gondolom, itt Erdélyben különösen fontos, hogy anyanyelvünket megőrizzük. Az RMDSZ kisebbségvédelmi munkája látszik az anyanyelvi oktatásban, a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, és az élet megannyi területén. A megteremtett lehetőségeket gyűjti össze az a füzet. Különösen ajánlom ezt a kiadványt a diákoknak, akik most kezdik igazából közösségi életüket: jó ha tudják, hogy milyen jogaik vannak. A pályázatban az alapítvány weboldala is megújult, a füzet tartalma pedig ott is megtalálható” – mondta köszöntőjében Magyar Lóránd parlamenti képviselő, az Identitas Alapítvány elnöke.

Kereskényi Gábor szatmárnémeti polgármester történelmi pillanatokat elevenített fel: először a Gyulafehérvári nyiulatkozatot, mely kisebbségi anyanyelvhasználatot ígért - viszont nem tartotta be. Sőt, a kommunizmusban egyenesen üldözték a magyar nyelvet.

“1990 után az RMDSZ-nek sikerült jogokat kiharcolni, viszont minden jog annyit ér, amennyit sikerül betartatni. A polgármesteri hivatal kommunikációjában nagyon fontosnak tartom a kétnyelvűséget, de azt is, hogy a mindennapi életben, a napi ügyintézésben legyenek olyan köztisztviselők, akik ismerik a magyar nyelvet. Még sok tennivalónk van a kisebbségi anyanyelvhasználat terén, de úgy gondolom, hogy az irány jó. Örülök, hogy sikerült ezt a kiadványt megjelentetni, hiszen nagyon fontos anyanyelvünk használata, őrzése. Tudatosítani kell a magyar közösségben, hogy élni lehet és élni is kell a jogokkal” - mondta a polgármester.

Kovács Zsolt szatmári projektvezető a kiadvány létrejöttéről beszélt. Mint kiderült, eredetileg egy 10 gyakori kérdésre választ adó füzet létrehozását tűzték ki célul, ám rövidesen húszra emelték a kérdések számát. Ezeket átlagemberek tették fel, és kisebbségi ügyekben szakavatott jogász válaszolt. Kiderül a kiadványból, hogy a beteg kérheti-e magyarul beszélő orvos, ápoló segítségét, beszélhetünk-e magyarul rendőrrel, közhivatalokban használhatjuk-e a magyar nyelvet és mi a teendő, ha senki sem beszéli anyanyelvünket. És egyáltalán: érvényes-e a magyar nyelven kötött házasság?

Az 56 oldalas kiadvány egyébként teljes egészében megtalálható az Identitás Alapítvány weboldalán, az identitasalapitvany.ro-n, a Nyelvi kisokos menüpont alatt. A füzet tartalma mellett itt e-mail cím és telefonos elérhetőség is van, amelyeken nyelvi jogokkal kapcsolatban lehet tanácsot, segítséget kérni.

A pályázatban az ukrajnai partner is hasonló kiadvány létrehozásán dolgozik, a tervek szerint pedig hamarosan meg is jelenik az ukrajnai kisebbségi anyanyelvi jogokról szóló füzet.