A több mint 8,3 millió román állampolgár, akik a kötelező magánnyugdíjpénztár befizetői, a jövőben már nem vehetik fel egyszerre az összes megtakarított pénzüket a nyugdíjba vonulás után – ahogy eddig –, hanem legfeljebb a teljes összeg 25%-át, a fennmaradó részt pedig havi részletekben, egész életük során. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a tervezet kapcsán leszögezte: „Az államnak nincs joga megmondani, mit kezdjen az ember a saját pénzével!”

Ez szerepel a tervezetben, melyet pénteken napirendjére tűzött a kormány, ám végül a döntés elnapolták. A tervezetben szerepel egy kivétel is: akinek a számláján kevesebb pénz lesz nyugdíjba vonuláskor, mint „a nyugdíjasoknak járó szociális juttatás 12-szerese” (ez 2024 végén 15.372 lejnek felelt meg), akkor a pénzt ugyanúgy megkaphatja egy összegben, mint korábban.

A Pénzügyi Szolgáltatásokat Igénybevevők Egyesülete (AURSF) bírálja a javaslatot, mondván, hogy az nem a magánnyugdíjasok érdekeit szolgálja, hanem a nyugdíjalap-kezelőkét.

A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) felelős az új szabályozás kidolgozásáért, az elnöke pénteken sajtótájékoztatón ismertette azokat az okokat, amelyek miatt a II. pillér reformja szükségessé vált.

„A mechanizmus két fő irányra épül, kétféle magánnyugdíj-kifizetési formára: az ütemezett kifizetés típusú nyugdíjra, amely meghatározott időtartamra szól, a teljes megtakarított vagyon visszatérítésének garanciájával, valamint az élethosszig tartó nyugdíjra, amely a jogosult teljes életére szól. Emellett lehetőség van egyszeri, legfeljebb 25%-os összeg kivételére is” – idézi  Alexandru Petrescut a HotNews.

Kapcsolódó

Rengeteg pénzük van a jövendőbeli magánnyugdíjasoknak

Az elkövetkező időszakban ötévente megduplázódhat a magánnyugdíjpénztárak által kezelt vagyon.

magánnyugdíj kettes pillér kötelező magánnyugdíj nyugdíjasok

Elmondása szerint a törvénytervezet első olvasatban pénteken került a kormány elé, és a részletekről széleskörű egyeztetés várható.

Arra a kérdésre, hogy miért nem lehet többé egyszerre felvenni az összes pénzt a nyugdíjba vonuláskor, az ASF elnöke úgy válaszolt, hogy ez a lehetőség csak ideiglenes intézkedés volt, amelyet 2018-ban vezettek be. „2030-ra jelentős nyomás nehezedik majd a rendszerre, mivel több százezer ember fog nyugdíjba vonulni” – tette hozzá. Arra, hogy ezek szerint érvénytelenek-e a korábban aláírt szerződések, azt válaszolta: „ez csak egy frissítés.”
„Európában sehol nincs olyan nyugdíjalap, amely lehetővé tenné, hogy valaki egyszerre felvegye az összes pénzét” – indokolta tovább a módosítást.

Ileana Horvath, az ASF magánnyugdíjakért felelősigazgatója, Bulgáriát emelte ki példaként.
„Bulgária nagyon jó példa. Ott is ugyanaz a magánnyugdíjrendszer működik, mint nálunk, és az ő kifizetési törvényük lehetővé tesz egy egyszeri, 25%-os kifizetést, a fennmaradó összeget pedig havonta fizetik ki legfeljebb 10 éven keresztül” – mondta Horvath.

Románia 2005-ben vezette be a magánnyugdíjrendszert a Világbank modellje alapján, két jól elkülöníthető szakaszra bontva: a felhalmozási és a kifizetési szakaszra.

2007 óta a felhalmozási szakasz során jelentős fejlődés történt a nyugdíjalapokban: nőtt a résztvevők száma, a pénzeszközök értéke és minősége, valamint ezek aránya a román GDP-ben.
A kifizetési szakaszra azonban, noha már a kezdetekkor szükségesnek ítéltek egy külön törvényt, az eddig nem készült ilyen. Ennek hiányában jelenleg a nyugdíjra jogosult résztvevők egy összegben vagy legfeljebb 5 évre elosztva kaphatják meg megtakarításaikat, ha kérik.

A kormány szerint az új törvényre azért van szükség, mert:

• egyre nagyobb összegek gyűlnek fel az egyéni számlákon,
• a legtöbb jogosult kifizetés 2030-tól várható,
• jelentős számú kedvezményezett  vonul akkor nyugdíjba.

Továbbá, a törvény elfogadásával Románia magánnyugdíjrendszere jobban illeszkedne az OECD alapelveihez, amely szervezethez az ország csatlakozni készül.

Mi változik: hogyan veheted fel majd  a magánnyugdíjad?

A törvénytervezet meghatároz egy minimális összeghatárt, amely szükséges ahhoz, hogy valaki havi magánnyugdíjat kapjon, vagyis az aktívumát átutalják egy kifizetési alapba. Ehhez az szükséges, hogy az egyéni megtakarítás meghaladja a közszféra szociális nyugdíjának 12-szeresét. Tavaly december 31-én ez az összeg 15.372 lej volt (12 × 1.281 lej).

Ha az összeg ennél kevesebb, akkor a megszokott módon, egyszerre vagy legfeljebb 5 év alatt fizeti ki azt az alapkezelő.

Két fő kifizetési mód a magánnyugdíjak esetén:

1. Ütemezett kifizetésű nyugdíj:

• Havi kifizetés meghatározott időszakra (legfeljebb 10 év).
• A havi összeg nem lehet kevesebb, mint a szociális nyugdíj.
• Ha a nyugdíjas meghal, mielőtt minden pénzét megkapta volna, a hátramaradt összeget az örökösei kapják meg.

Az időtartam (10 év) meghatározása az Eurostat várható élettartamai alapján történt:

• Nők: 79,2 év
• Férfiak: 71,3 év
• Átlagosan: 75,1 év

Mivel a nyugdíjkorhatár 65 év, ebből következően 10+ év kifizetési időszak életszerű.

2. Élethosszig tartó nyugdíj:

• Havi kifizetés az egész életed során.
• A nyugdíj mértékét számításokkal határozzák meg, az egyéni megtakarítás alapján.
• A 25%-os egyszeri kivonás lehetősége

Az Európai Unió több országához hasonlóan Romániában is lehetőség lesz arra, hogy az összeg legfeljebb 25%-át egyszerre, egy összegben vegye fel a jogosult. A 25%-os kifizetésre csak egyszer van lehetőség, még mielőtt megkezdődne a havi nyugdíjkifizetés.

Kelemen Hunor: Az állam ne mondja meg, mit tegyünk a pénzünkkel! 

„Az államnak nincs joga megmondani, mit kezdjen az ember a saját pénzével!” – fejtette ki a tervezet kapcsán Kelemen Hunor. 

Az RMDSZ elnöke pénteken Facebook-bejegyzésben leszögezte: "A magánnyugdíj a polgár megtakarítása – ezért csakis ő döntheti el, miként rendelkezik a befizetett összeggel. Sem a kormány, sem az állami intézmények nem szabhatják meg ezt".

Hozzátette, a koalícióban nem volt egyeztetés az új szabályozásról, az RMDSZ pedig elutasít minden olyan javaslatot, amely korlátozná a magánnyugdíjalapba befizető emberek jogait.