Lázárfalva kettős ünnepén jártunk

A Hargita megyei Lázárfalva azon ritkaságszámba menő székely települések közé tartozik, ahol a szó klasszikus, jogi értelemben vett jobbágyság élt. Vidékjáró sorozatunk idei első állomásán a közigazgatásilag Csíkkozmáshoz tartozó településre templomának búcsúünnepén látogattunk el.

Lázárfalva Alcsíkon, Csíkszeredától 22 kilométerre délre, a Csíki-medence szűkülő végében, a Hargita hegység, a Csíki havasok és a Csomád vulkanikus kúpjai közti térségben terül el. Története régmúlt időkre nyúlik vissza, elnevezésében a falut alapító, később Szárhegyre elköltözött Lázár család emlékét őrzi. A település később a Béldi, Petki és az Apor családokra szállt, utóbbiak telepítettek jobbágyokat a földterületek megművelésére.

Látogatásunk napján kettős ünnepre készült a falu apraja-nagyja, az oltáriszentség tiszteletére szentelt római katolikus templom búcsúja és a frissen elkészült orvosi rendelő avatóünnepségét tartották ezen a vasárnapon. A településre Csíkkozmásról letérve rövid autózás után érünk el, az utat szegélyező nyárfákon túl nagy táblákban zöldell a burgonya (azaz Székelyföldön inkább pityóka) és a gabona.

Az érkezőt ez a látvány fogadja Lázárfalván | A szerző felvételei

A faluba érve azonnal megállapíthattuk, ezen a vidéken is központi helyet foglal el az emberek életében a sport és a vallás. A település szélén hangulatos, jól karbantartott futballpálya látványa fogadott. A pályán utoljára a 2019/2020-as szezonban pattogott a labda, amikor Lázárfalvi Mohos néven újoncként a Csík körzeti Labdarúgó 5. Liga küzdelmeiben vitézkedtek. 

A koronavírus-járvány után éledező és újraszerveződő megyeifoci-sorozatban ebben a szezonban a községközpont csapata, a Kozmási Komisz Sportegyesület vetette magát a küzdelmekbe. A lázárfalvi pálya mindenesetre szemmel láthatóan jó állapotban várja, hogy újra körbeállják fakorlátjait a szurkolók.

Görög katolikus emlék

Az első házak után feltűnő templomba ünneplőbe öltözött emberek igyekeztek a búcsús szentmisére, szemben a parókia épülete viseli a Fő út 1. számát. A római katolikus templom 1883-ban épült, elődje, a régi kápolna egy évvel korábban tűz martalékává lett (az alszegi falurész összes házával együtt). Ha már a falu ezen részén járunk, érdemes megállnunk a templom szomszédságában álló, a közelmúltban felújított egykori görög katolikus kápolnánál is. 

A görög katolikus hívek 1914-ben tértek át a római katolikus vallásra, ettől kezdve a kápolna híveit vesztve elhanyagoltan állt, ezen az állapoton az sem változtatott, hogy a görög katolikus egyház betiltását követően az ortodoxoké lett. A közelmúltban sikerült a római katolikus egyháznak birtokba vennie az elhanyagolt épületet és megyei segítséggel felújítania. Azóta kisebb egyházi alkalmaknak, vecsernyéknek ad otthont a templomocska. Minderről Szántó László, Csíkkozmás polgármestere tájékoztatott, akit később még idézni fogunk.

Most azonban folytassuk sétánkat a falun keresztül! Látogatást tettünk ugyanis a település egyik nevezetességénél is. A lázárfalvi Nyíri-fürdő (más néven Büdösalja fürdő) borvizei és gázkitörései ősidők óta ismertek gyógyhatásukról. A falun keresztülhajtva ma már nem a jobbágyi szegénység jut eszünkbe. Takaros porták, csinosan rendezett házak, muskátlis tornácok között kanyarog az egyre keskenyedő aszfaltcsík. A falu határa felé eltérve az út egészen összeszűkül, így értünk a népszerű és szépen rendbentartott fürdőhelyhez.

A kézzel festett tájékoztató tábla szerint a Csomád-hegység vulkáni táján a vulkáni utóműködés nyomán a környéken több mint 50 forrás kínálja változatos összetételű borvizeit. A fürdőt a XVII. századtól említik a krónikák, a víz első vegyelemzését 1818-ban végezték el. A helybeliek felmelegítve kádfürdőként alkalmazták főképp reumatikus- és keringési megbetegedések kezelésére. A területen található „büdösgödör” kénes gázai pedig mofettaként szolgáltak és szolgálnak a mai napig is. Ottjártunkkor éppen román anyanyelvű kirándulók élvezték a kitörő gázok jótékony hatásait. 

A fürdőt mai formájában magyarországi tájépítők alakították ki a helyi polgármesteri hivatal közreműködésével. Jelenleg egy 3x5 méteres medence, öltöző, büdösgödör, illemhelyiség, eligazító táblák, lábmosók várják az idelátogatókat. A látogatásunkkor ott fürdőző gyermek testvérpár élénken érdeklődött jövetelünk céljáról, majd közös szelfi elkészítését ajánlották, később némileg csalódottan, hogy nem éltünk a lehetőséggel, átvonultak a nem messze fortyogó iszapos medencébe tapicskolni. A fürdő mellett szépen kialakított pihenőhely és a helyi közbirtokosság vendégháza található még. A fával fűthető kulcsosház jól illeszkedik a település turisztikai kínálatába, Lázárfalván ugyanis nagy hagyománya van a falusi vendéglátásnak és a természetjárók fogadásának.

Bőséges idegenforgalmi potenciál

A településen több szálláshely és panzió kínálja szolgáltatásait, ezen felül a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp, valamint azok környéke a lázárfalvi közbirtokosság tulajdonában van. A Szent Anna Közbirtokosság 2000-ben alakult újra és 2001-ben sikerült az állam által elkobzott területeit ismét tulajdonba vennie, így ma 470 hektár erdős területen és 326 hektár legelőn gazdálkodik. 2012 óta a közbirtokosság segítőjeként működik a Pro Szent Anna Egyesület non-profit civil szervezet, melynek a fő célkitűzése a Szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp védelme, képviselete, népszerűsítése és a Vulkánok földje turisztikai desztináció fenntartható fejlesztése – tudhattuk meg némi tájékozódást követően.

Van minden, mint a búcsúban

A faluba visszatérve nagyobb gyalogos sétát tettünk, a látogatóknak több, igényesen megmunkált útjelző segít az eligazodásban. Így aki nem tudná, merre vannak a stratégialilag fontos pontok, mint a kultúrház, a kocsma, vagy éppen a bolt, az könnyen kiismerheti magát a hosszan elnyúló faluban. De tábla mutat a település feltételezett korábbi helyére is, Kápolnamezőn emlékhely utal az egykor itt állt épületek maradványaira. Faragott tábla mutat az András Alapítvány rendezvénytábora felé is. A Malom-tanyaként ismert helyszínen első ízben 2006-ban szerveztek kalákát, azóta minden nyáron közös munkán vehetnek részt az ide érkezők a Hagyományőrző Kalákatáborokban.

A falu központjában valódi búcsús hangulat fogadott, árusok sora kínálta portékáját. Úgy tűnt, a csíksomlyói búcsúról kiszoruló bóvli-árusok az ilyen alkalmakon igyekeznek pótolni kiesett bevételeiket. Elképesztő mennyiségű műanyag játék és ki tudja, mi kínálta magát a sátrak alatt. Igazságtalanok lennénk azonban, ha nem említenénk meg az igényesebb portékákat, például a mézeskalácsot, amit legalább három asztalnál árultak. Bár az ünnepi szentmise éppen zajlott, akadtak, akik ezt a csendesebb időszakot használták ki a búcsúfia megvásárlására. Mert, mint a hazafelé ballagók megfogalmazták, minden drága, de azért „venni kell valamit”.

Javában zajlott még a búcsús szentmise, amikor a templomhoz értünk, a kertben tucatnyian kerestek árnyékos menedéket az égető napsugarak elől. A szertartás végéhez közeledve néhányan még csatlakoztak hozzájuk, beszélgetésükből akarva-akaratlanul is elcsíptünk néhány mondatot. Kiderült, hogy a mise vendég szónoka, Kalányos Ottó, igazán szépen prédikált. Ő az alcsíki cigánypasztorizáció felelős lelkipásztora, akitől a szertartás után megtudtuk, hogy a községben Kozmáson él nagyobb létszámú roma közösség, ott aktív az általa irányított program.

A misét követően avatták fel a település orvosi rendelőjét. Az alkalomhoz illően jelen voltak a Hargita megyei politikum vezető alakjai. Szántó László polgármester köszöntő szavai után felszólalt Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter, Hajdu Gábor parlamenti képviselő és Borboly Csaba megyei tanácselnök is. Maga az épület, ahol az orvosi rendelőt kialakították, a XIX. században épült és a helyiek leginkább „leventeotthonként” ismerik. Még az előző polgármester ideje alatt vásárolta meg a község, és eddig is közösségi funkciókat látott el, itt működött többek között a teleház is - tudtuk meg a polgármestertől. Kiderült az is, hogy az egyik szárnyban berendezett rendelő mellett továbbra is ellát egyéb feladatokat. Itt szervezik meg többek között a különböző választásokat, de lehet kisebb gyűlések, összejövetelek helyszíne is a jövőben.

Tervekből nincs hiány

Szántó László érdeklődésünkre beszámolt arról, hogy számos terv létezik a falu infrastruktúrájának javítása érdekében. Elmondta: nagyon fontos volna a vízhálózat korszerűsítése. A faluban nincsen vállalati folyóvíz-szolgáltatás, a hálózatban több forrás összegyűjtött vize folyik, amiről a megyei egészségügyi igazgatóság a napokban állapította meg egy ellenőrzés során, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlan, tudtuk meg. Ezen kívül bővítenék a gázhálózatot is, hiszen csupán egy rövid szakaszon sikerült eddig kiépíteni. Erre a beruházásra pályáztak, a terveket benyújtották és bíznak a kedvező elbírálásban.

A megoldásra váró feladatok között említette még a polgármester az úthálózat fejlesztését is. A falun áthaladó megyei út nagy terhelést kap az intenzív mezőgazdasági tevékenységgel járó kamionforgalom miatt. Szeretnének elkerülő utat építeni, hogy a nagy szállítójárművek ne kelljen a falun keresztülhaladjanak. A községvezető arról is beszámolt, hogy Lázárfalván két önkéntes tűzoltó egyesület is működik, mindkettő aktív, ám csak az egyik rendelkezik székházzal. Ezen is szeretnének változtatni és megfelelő helyet biztosítani a működésükhöz azon az udvaron belül, ahol most avatták a rendelőt.

Orvosi rendelő és közösségi ház

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_fX8C1fFi_KUK_Webbanner_300x250_ANIM_UJ.gif
banner_yJD1hpjB_KUK_Webbanner_970x250_ANIM_UJ.gif
banner_fZuguXC4_KUK_Webbanner_728x90_ANIM_UJ.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?