A szerbek által terrorizált Koszovót, ha Ukrajnáról esik szó, nem divat emlegetni. Pedig nem lenne haszontalan. Koszóvónak az emberi jogok nevében, ENSZ hozzájárulás nélküli függetlenné tétele sokban hasonlít Ukrajna orosz lerohanásához. A kisebbségei jogokat az ukrán elit ugyanolyan mértékben megsértette, mint a szerb a koszovóiakat. A kisebbségi közösséget maga is terrorizálta.

Az amerikai felszabadítási kísérlet – Szerbia masszív bombázása – sikerrel járt. Koszovóban kitört a demokrácia. Az „eredményt” Matthew Karnitschnig (képünkön) a Wall Street Journal korábbi Berlini irodafőnöke, ma a brüsszeli Politico berlini tudósítója, Koszovó fővárosából küldött alapos riportjában foglalja össze. A riport címe: Hogyan törte meg Amerika Koszovót és mit jelent ez Ukrajnára nézve?

Véleménye meglehetősen lesújtó: Washington múltja azt sugallja, állapítja meg már a kezdet kezdetén, hogy Amerika sokkal bravúrosabb a háborúk megvívásában, azokat – legalábbis kezdetben – könnyűszerrel megnyeri, mint abban, ami következik.

A demokrácia diadala, melynek jegyében ezek a háborúk megkezdődnek, sem Irakban, sem Koszovóban, sem Afganisztánban nem a szabadság és az emberi jogok diadalában csúcsosodott. Igaz, a romok eltakarítását – Karnitschnig ironikus kifejezésével – az Amerika Inc. vállalja magára, de a jövedelmet jobbára nyersanyagok és egyéb javak formájában amerikai cégek zsebelik be.

Washingtonban a politikai akarat, hogy csapataival jelen legyen a demokratikus rendteremtésben, általában elhalványul amellett, amit az amerikai nagyvállalatok az amerikai jelenlétből kipréselnek.

A háborút követően az amerikaiak egyszerűen megfeledkeztek Koszovónak tett fennkölt ígéreteikről.

Igaz ugyan, hogy az Egyesült Államok rengeteg pénzt öntött Koszovóba, de a közelebbi vizsgálat – állapítja meg a szerző – azt sugallja, hogy prioritásaikat inkább a rövid távú amerikai üzletek jelentették. Amerika korántsem azt nyújtotta, amire az országnak a fejlődéshez valóban szüksége lehetett volna.

A munkanélküliség ma is 27 százalék, a kis ország 1,8 milliós népességéből 800 000-en kivándoroltak. Jobbára Nyugatról támogatják otthon maradt családjaikat. A korrupció tekintetében Koszovó Európa éllovasa. Az egy főre eső GDP a legalacsonyabb Európában, a szegénységi ráta 20 százalék. Ennek ellenére a koszovóiak múlhatatlanul hálásak Amerikának. A városokat az amerikai támogatók: szenátorok, parlamenti képviselők, tábornokok, sajtómunkások szobrai töltik meg. S az utak mentén szinte már több az amerikai zászló, mint a koszovói.

Az országnak elnöke, parlamentje van, de a koszovóiak ügyeiket kénytelenek a pompás épületben székelő amerikai nagykövetségen intézni. Ott összpontosul a voltaképpeni hatalom. Koszovó egyfajta amerikai protektorátus. Az országban ma is 100 hektáros, 7000 katona befogadására képes katonai támaszpont üzemel. (Igaz, e pillanatban csupán 1000 katona foglalja el.)

Az észak-koszovói szerb kisebbség helyzete az amerikai jelenlét és a nemzetközi békefenntartó csapatok jelenléte ellenére továbbra is rendezetlen. Még a maroknyi szerbbel való együttélés normális feltételeit sem sikerült kialakítani. Ennyit az egyetemes ember jogok diadaláról…!

Amiben valóban volt előrehaladás, a távközlés és a mobilszolgáltatás. De a tervezett autópályákból is csak egy töredék épült meg, s az sem Nyugat-Európába, hanem Albániába vezet.

Az Egyesült Államok eredményei azt sugallják, hogy kényelmesebb dolog háborúzni, mint a következményeket eltüntetni.

Magától adódik az Ukrajnával való összevetés. Ott se várható egyéb, mint Koszovóban. A szerző Joe Scarborough republikánus képviselőből televíziós műsorvezetővé vált amerikai kommentátort idézi: „Ott leszünk és segítünk újjáépíteni Ukrajnát és az amerikaiak sok pénzt fognak keresni vele.”

A fegyvereket jelenleg is az amerikaiak szállítják, de a számlát európaiaknak fogják benyújtani. Akik majd bódultan fizetnek. A demokrácia védelmében. Ami valóban kétségtelen, az az, hogy az ukrán háború Amerika (egészen pontosan az amerikai hadiipar) számára továbbra is ragyogó üzletnek ígérkezik.

A Karntitschnig által a cikk címében feltett kérdésre sajnos ez a voltaképpeni vázlat.

(Nyitókép: Wikipedia)