Egyre több kutatás állapítja meg, hogy az emberek világszerte elfordulnak a hírektől. Elegük van a médiát uraló szenzációhajhász negatív tudósításokból, a manipulált beszámolókból, a hamis politikusi hozzászólásokból. Ezért lelki egészségük megőrzése érdekében inkább  nem követik a híreket, szórakoztató- vagy sportcsatornákra kapcsolnak, s a világ nyugati részén már menekülnek a Facebookról.

Hasonló jelek már az erdélyi magyarság körében is megfigyelhető.

A legújabb Reuters-kutatás eredményeit a Metazin.hu szemlézte.

A 46 ország közel százezer lakosát felölelő kutatás megállapítja, hogy tovább csökken a médiába vetett bizalom, és az emberek ezzel párhuzamosan növekvő mértékben fordulnak el a hírektől. A koronavírus-válság, majd az Ukrajna elleni orosz agresszió hatására egyre többen hagynak fel a hírek olvasásával és hallgatásával: öt év alatt 63 százalékról 51-re csökkent a hírek iránt aktívan érdeklődők aránya. Ez nem meglepő, hiszen szinte lehetetlen objektív híreket találni a háborúról, a médiafogyasztó pedig nem médiaszakértő, hogy hírfoszlányokból próbálja meg összeállítani a frontképet, amiről már összerakásakor tudja, hogy torzít. Így egyre kevésbé lesz kíváncsi az irányított hírekre.

A hírektől való elfordulásnak már neve és szakirodalma is van: hírcsömör (news fatigue). Médiakutatók szerint a hátterében többek közt az álhírek keltette kiábrándulás áll. De ennél is többen hagynak fel a hírek követésével pszichés okokból – túlzottan nyomasztónak találják ugyanis a médiából ránk ömlő negatív és félelemkeltő beszámolókat. A Pew közvélemény-kutató korábbi felmérése is hasonló következtetésre jutott.

Elborzasztó, ám érthető, hogy a hírektől való elfordulás már az újságírók táborában is felütötte a fejét. Az újságíró is csak ember! Amanda Ripley publicista friss könyvében arról számol be, hogy mentális és lelki egészségének megőrzése érdekében felhagyott a hírek olvasásával. Ripley kutatásokat idéz, amelyek szerint a szenzációhajhász negatív hírek torz képet alakítanak ki az emberekben a világról és embertársaikról. Ráadásul ahelyett, hogy a tettvágyat erősítenék, passzívvá tesznek.

Erdélyben is lemérhető (lett volna), mennyire letaglózta a közösséget, az éveken át felszolgált negatív hírözön.

Az emberek belefáradtak a rossz hírek, a nyomor, a nyomasztó katasztrófák miatti stresszbe, az erőszakba, a globális felmelegedéssel kapcsolatos híradásokba, a koronavírus-hírekbe és a háborús beszámolókba.

Megbukott az a vélekedés, hogy a rossz hír a jó hír.

„Mindannyian tudjuk, milyen belefáradni a rossz hírek olvasásába. De a tájékozódás beszüntetése sem megoldás” – kommentálja Ulrike Winkelmann, a Tageszeitung társfőszerkesztője a jelentést a hírfogyasztási szokások átalakulásáról.

A megoldást közösen, újságírók és olvasók találhatjuk meg. Előbbiek azzal, hogy felmondanak az állandó rosszhír-szolgáltatással, utóbbiak, hogy megkeresik azokat a médiafelületeket, újságírókat, akikben megbíznak, hisznek nekik, akkor is, ha tudják, néha őket is átverik a Nagy Manipulátorok, de soha nem pénzzel juttatással.

A sajtó szavahihetősége, az olvasó kitartása a mentálisan és lelkileg egészséges jövő záloga.

(Nyitókép forrása: Pexels)