Bár Romániában a július ugyancsak esős volt, akik nyomon követték Európa időjárását, láthatták, hogy a felmelegedés negatív következményei 2026 nyarán minden korábbinál látványosabban jelentkeztek: tízezrek haltak meg a hőhullámok alatt, rekordméretű erdőtüzek pusztítottak Spanyolországtól Nagy-Britanniáig, a kontinens nagy folyói pedig történelmi mélypontra apadtak. Nyugtalanító hírek érkeztek Magyarországról is, majd Románia energiabiztonságát is fenyegette az aszály.

A meteorológusok kimondták: Európa a Föld leggyorsabban melegedő kontinense: a hőmérséklet-emelkedés üteme kétszerese a globális átlagnak. Európa jelenleg 2,5 fokkal melegebb, mint az első ipari forradalom idején, ez csaknem a duplája az 1,4 fokos globális átlagnak.

A Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat és az Európai Középtávú Időjárás-előrejelzési Központ 2025-ös Európai Éghajlati Állapotjelentése szerint tavaly Európa területének 95 százalékán mértek átlag feletti hőmérsékletet. A 2025-ös év a harmadik legmelegebb év volt az ipari forradalom óta.

Miért az öreg kontinenst érinti leginkább a globális felmelegedés? Európa a megváltozott időjárási mintázatok, az északi sarkkörhöz való közelség, a csökkenő hótakaró és a levegőszennyezés visszaszorulása miatt különösen sérülékeny.

Noha a jég borította Északi-sarkvidék rendkívül közel helyezkedik el a kontinenshez, ez a terület a bolygó leggyorsabban melegedő térsége. A napfényt visszaverő jégsapka gyors olvadása miatt az óceán felszíne egyre több hőt nyel el, amely tovább gyorsítja az olvadást. Mivel közel történik ez Európához, ezért felfelé húzza a kontinens átlaghőmérsékletét. A sarkvidék évtizedenként 0,75 fokkal melegszik, vagyis a globális átlagnál háromszor-négyszer gyorsabban nő a hőmérséklete.

Emellett megváltozott a légköri cirkuláció is, ugyanis a légkör Európa feletti mozgásának eltolódása gyakoribb és intenzívebb nyári hőhullámokhoz vezetett. Ezek közé tartozik a valaha mért legsúlyosabb hőhullám is, amely 2026 júniusában egy hőkupola alatt ejtette csapdába a forró levegőt.

A hótakaró csökkenése is a kontinens melegedéséhez vezetett, hiszen a hó visszaveri a napfényt, és hűvösebben tartja a szárazföldet. 2025 márciusában Európa hóval borított területe mintegy 1,3 millió négyzetkilométerrel maradt el az 1991−2020 közötti átlagtól.

Hogy milyen összetett tényezőktől függ az időjárás alakulása, bizonyítja az is, hogy egy pozitívnak tűnő változás, a légszennyeződés visszaszorítása tovább növeli a kontinens átlaghőmérsékletét. A légkörben található részecskék ugyanis visszaverik a napsugarakat, viszont a kevesebb részecske kevesebb visszaverődést eredményez, így több hő jut a felszínre, és az üvegházhatású gázok csapdába ejtik.

A következmények máris láthatóak: Norvégiában a sarkkör közelében, július 17-én 34,9 fokot mértek. Grönland egyetlen év alatt 139 gigatonna jeget veszített, Izland pedig története második legnagyobb jégtömegveszteségét szenvedte el. Az elmúlt évben több mint 1 millió hektár területet perzseltek fel az erdőtüzek, köztük olyan országokban is, ahol eddig ez nem volt jellemző.

A World Weather Attribution kutatói szerint a klímaváltozás Spanyolországban legalább húsz szorosára, Franciaországban pedig mintegy kétszeresére növelte az extrém időjárási körülmények valószínűségét. 2025-ben Európa talajrétege a harmadik legszárazabb mértéket érte el. Májusban a kontinens egyharmada küzdött fokozott vízhiánnyal, az északnyugati és keleti régiókban az átlagos éves csapadékmennyiség 10-40 százalékkal maradt el a szokásostól, a folyók 70 százalékának vízhozama az 1992 és 2020 közötti átlag alá zuhant. A Loire, a Pó, a Rajna és a Duna is rekordalacsony vízszintet ért el 2026 nyarán, ami már nemcsak a mezőgazdasági termelést, hanem a közlekedést, az erőművek működését és a vízellátást is veszélyezteti.

Felkészült-e a klímaváltozásra az Európai Unió? Vannak területek, amelyeken ért el eredményeket – kérdés, hogy ennek milyen és mekkora hatása lesz a felmelegedés mérséklésére –: a megújuló energiaforrások adták Európa villamosenergia-termelésének csaknem felét 2025-ben, a napenergia pedig rekordot jelentő 12,5 százalékos részesedést ért el. Az EU tagállamai közül mára felében nagyobb részt termelnek villamos energiát megújuló energiaforrásokból, mint fosszilis tüzelőanyagokból.

Wopke Hoekstra, az Európai Bizottság éghajlatért, a nettó zéró kibocsátásért és a tiszta növekedésért felelős biztosa úgy véli, a Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat és az Európai Középtávú Időjárás-előrejelzési Központ jelentése kijózanító képet fest, és ismét megerősíti, hogy Európának cselekednie kell, ha nem akar a Düne bolygó sorsára jutni.

Az Európai Bizottság hamarosan bemutatja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás integrált európai keretrendszerét. A szakértők szerint  jobb erdőgazdálkodásra, a felesleges növényzet eltávolítására, előrejelző-rendszerekre és határokon átívelő katasztrófavédelmi együttműködésre van szükség. A kibocsátáscsökkentés ugyanakkor semmivel sem váltható ki, ha Európa meg akarja akadályozni, hogy a mostani szélsőséges időjárás unokáink számára az új normalitássá váljon.

Vissza kell térnünk ahhoz az állapothoz, amikor a természet korlátai határozzák meg az életünket. Minden egyes ember döntése számít az ökológiai lábnyom csökkentésében. Nyitva áll-e fülünk a hallásra? Vagy menthetetlenül földi pokollá változtatjuk otthonunk?