Kézdivásárhely újabb jelentős nemzetközi együttműködés részévé vált: a klímaváltozás hatásaira dolgoznak ki innovatív, természetközeli válaszokat. A terveket a csütörtökön tartott sajtótájékoztatón ismertették a polgármesteri hivatal gyűléstermében. Az eseményen jelen volt dr. Szilveszter Szabolcs alpolgármester, Mészáros Krisztián vezető partner és projektkoordinátor a magyarországi Püspökszilágyról, valamint Alexandra Tsatsou, az URBACT program vezető szakértője.

A bemutatón részletesen ismertették azt az európai uniós projektet, amelyhez a város egy hét országot tömörítő tudástranszfer-hálózat tagjaként csatlakozott. A kezdeményezés célja a klímaváltozás hatásaira adott innovatív, természetközeli válaszok kidolgozása, különös tekintettel a vízgazdálkodásra és a szélsőséges időjárási jelenségek kezelésére.

Stratégiai fejlesztések és helyi példák

Dr. Szilveszter Szabolcs alpolgármester beszédében hangsúlyozta, hogy a projektbe való bekerülés komoly szakmai eredmény volt a város számára. Mint elmondta, az Európai Unió szintjén mindössze 25 hasonló pályázat nyert támogatást, Romániában pedig kilenc önkormányzat részesült finanszírozásban, köztük Kézdivásárhely is.

Kiemelte, hogy a projekt szorosan illeszkedett a város hosszú távú fejlesztési elképzeléseihez, különösen a fenntarthatóság és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás terén. A program lehetőséget biztosított arra, hogy a város nemzetközi tapasztalatok alapján fejlessze tovább saját megoldásait.

Az alpolgármester külön kitért a Molnár Józsiás park tervezett felújítására, amely már a természetalapú szemlélet gyakorlati alkalmazásának egyik helyi példája lesz. Elmondta, hogy a park rehabilitációja során olyan megoldásokat alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik a csapadékvíz teljes helyben tartását. A területet úgy alakítják majd ki, hogy az esővíz ne kerüljön be a hagyományos csatornarendszerbe, hanem a talajban szivárogjon el, ezzel hozzájárulva a vízkészletek megőrzéséhez és a mikroklíma javításához.

Hozzátette, hogy ezek a megoldások első ránézésre nem feltétlenül látványosak, ugyanakkor mérnöki szempontból rendkívül átgondolt rendszerek, amelyek hosszú távon jelentős előnyöket biztosítanak. A projekt célja az volt, hogy az ilyen típusú beavatkozásokat a város más területein is alkalmazni tudják.

Beszédében a projekt pénzügyi hátterére is kitért: az összköltségvetés meghaladta az 580 ezer eurót, amelynek 80 százalékát uniós források biztosították. Kézdivásárhely esetében a szükséges önrész jelentős részét állami támogatás fedezte.

Nemzetközi tapasztalatok és vízmegtartás

Mészáros Krisztián projektkoordinátor bemutatta a vezető partner szerepét, valamint a projekt szakmai hátterét. Elmondta, hogy Püspökszilágy már évek óta foglalkozott a klímaváltozás hatásainak kezelésével, különösen a vízgazdálkodás területén.

Rámutatott, hogy a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy a csapadék egyre inkább szélsőséges formában jelentkezett: rövid idő alatt sok eső hullott, amely gyors lefolyású árvizeket okozott, miközben hosszabb száraz időszakok is előfordultak. Ezekre a problémákra a természetes vízmegtartás jelentett megoldást.

Kiemelte, hogy a „sponge measures” megközelítés lényege az volt, hogy a területek „szivacsként” működjenek: képesek legyenek elnyelni a hirtelen lehulló csapadékot, majd fokozatosan visszaadni azt a környezetnek. Ez nemcsak a mezőgazdaság számára volt fontos, hanem a városi infrastruktúra védelme szempontjából is.

Tudásmegosztás és természetalapú szemlélet

Az athéni Alexandra Tsatsou, az URBACT program vezető szakértője ismertette saját szerepét és a projekt nemzetközi jelentőségét. Elmondta, hogy kutatási területe a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a várostervezés és a természetalapú megoldások, így szakmai háttere szorosan kapcsolódott a projekt céljaihoz.

Hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés egyik legfontosabb eleme a tudásmegosztás volt. A résztvevő városok nemcsak a vezető partner tapasztalatait vették át, hanem egymástól is tanultak, közösen keresve a legjobb megoldásokat.

Rámutatott arra, hogy a hagyományos, nagy infrastrukturális beruházások sok esetben nem jelentenek hosszú távú megoldást. Ehelyett a természet működésére építő megközelítés – például a talaj vízmegtartó képességének kihasználása – fenntarthatóbb és költséghatékonyabb alternatívát kínál.

A szakértő beszámolt arról is, hogy a projekt kezdeti szakaszában a nemzetközi csapat felméri Kézdivásárhely helyzetét, meglátogatja a város különböző pontjait, valamint azokat a területeket, ahol a vízgazdálkodási problémák a leginkább jelentkeznek. A cél az, hogy a helyi adottságokra szabott megoldásokat dolgozzanak ki.

Hosszú távú célok és helyi hatások

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a projekt egyik legfontosabb eredménye a konkrét, helyi szinten alkalmazható megoldások kidolgozása volt. A szakemberek olyan intézkedésekben gondolkodtak, amelyek egyszerre környezetbarátok, gazdaságosak és hosszú távon is fenntarthatóak.

A következő időszakban a tervezési folyamat és egy kísérleti projekt megvalósítása került előtérbe, amely gyakorlati példát nyújthatott a természetalapú vízmegtartási megoldások alkalmazására.

Az esemény végén hangsúlyozták, hogy a projekt sikerének kulcsa az együttműködés volt: a nemzetközi partnerek mellett a helyi közösségek, szakemberek és döntéshozók aktív részvétele is hozzájárult ahhoz, hogy Kézdivásárhely hatékony válaszokat adhasson a klímaváltozás kihívásaira.