Kézdi_adapt a neve annak a pályázatnak, amelyet Kézdivásárhely önkormányzata megnyert a Climate risk and vulnerability assessment framework and toolbox – Horizon Europe (Éghajlati kockázat- és sebezhetőségi értékelési keretrendszer és eszköztár – szerk.) kiírás révén. A szűk kétéves kifutású pályázat során elsősorban időjárásmodellezés fog történni, ennek várható eredménye, hogy pontosabban elő lehet majd jelezni a szélsőséges klímátváltozást és annak következményeit.

Romániából mindössze hárman nyertek az említett pályázaton: Kolozsvár metropolisz övezet, az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet, valamint Kézdivásárhely, annak ellenére, hogy „nehézsúlyúak” is versenyben voltak.

Szilveszter Szabolcs alpolgármester a pályázatot ismertető sajtótájékoztatón elmondta: összesen 119 angol nyelvű javaslat futott be a kiírókhoz, 32 pályázat nyert támogatást. Kézdivásárhely pályázata olyan országok régiói mellett volt befutó, mint a spanyol Alicante, a török Antália vagy Izmir, Budapest XII. kerülete – Hegyvidék, vagy a görögországi Kréta szigete – hangzott el a pályázat ismertetésekor.

A katalánokkal dolgoznak majd együtt

Az alpolgármester elmondta: a projektben, nemzetközi szinten elismert klímaszakértő és adattudós szakemberek bevonásával, az önkormányzat csapata először megismeri az ide vonatkozó eszköztárat, majd az elérhető adatok segítségével, széleskörű szakmai és intézményi együttműködéssel, kockázatmenedzsment akciótervet dolgoz ki Kézdivásárhely területére.

„Több mint fél éve fogtunk neki pályázni, a szoros versenye ellenére támogatást kaptunk. Partnerünk lesz a Katalán Műegyetem – Universitat Politécnica de Catalunya – amely egy adatalapú kockázatmenedzsmentre vonatkozó módszertant és eszköztárat dolgozott ki. A pályázat kifutási ideje 22 hónap, ez idő alatt nemzetközi klímaszakértők és -tudósok fogják támogatni Kézdivásárhelyt, ennek köszönhetően árvízveszélyt és szárazságot fogunk előre modellezni, és olyan módszertanokat kifejleszteni, amelyeknek köszönhetően csökkenteni tudjuk ezeknek a természeti és éghajlati változásoknak a hatásait” – magyarázta az alpolgármester.

Hozzáfűzte, hogy a klímaváltozás jelentette kockázatok kezelésében nagyon fontos támaszkodniuk a gazdasági szereplőkre, a különböző intézményekre és civil szervezetekre, de emellett a lakosságra is, így a projekt keretében műhelymunkákat szerveznek az eredmények minél szélesebb körű kivitelezésére és ismertetésére. „Célunk, hogy egy olyan kockázatmenedzsment-terve legyen Kézdivásárhelynek, amely az éghajlatváltozások rövid- és hosszútávú kihívásainak megfelel, és amellyel azok csökkenthetőek” – mondta Szilveszter Szabolcs.

Mi lesz akkor, ha több napon át kánikula sújtja Kézdivásárhelyt?

Az alpolgármester kifejtette: nagyon szerencsések, mert olyan adatbázisokhoz férnek hozzá, amelyek több évtizedes tapasztalatokat tartalmaznak, ilyen például a Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata, amely egyebek mellett a NASA-val is együttműködik, így modellezési platformokon tudják majd vizsgálni a jövőképet.

„Második lépése a projektnek, hogy személyre szabott, aktualizált adatokkal fogjuk tudjuk lefuttatni ezeket a modelleket Kézdivásárhely esetében. Mondjak egy példát: mi lesz akkor, ha több napon át kánikula sújtja Kézdivásárhelyt? Le tudjuk modellezni, hogy az épített környezetben – nagyon nagy felbontással – milyen negatív hatása lesz, legyen szó a központról, az aszfaltozott területekről vagy épp a zöldövezetekről. Tudni fogjuk az átlaghőmérsékletet, kiderül, hogy milyen zöldesítési vagy más beruházást kell végezni ahhoz, hogy a negatív hatásokat csökkenteni tudjuk” – magyarázta.

Kapcsolódó

Friss kutatás: közel negyvenezren haltak meg a klímaváltozás miatt 2022-ben Európában

A tanulmány azt mutatja, hogy már most is komolyan befolyásolja az emberek egészségét az éghajlatváltozás, ez nem valami távoli fenyegetés. 

hőhullám klímaváltozás elhalálozás kánikula globális felmelegedés

Továbbmenve: elmondta, van társadalmi és gazdasági előnye is. „Például a lakosság sűrűsége vagy életkora esetében – gondolok az idősebb személyekre, akik jobban ki vannak téve a kánikula hatásának – milyen hatást tud generálni nemcsak a populációra, hanem az egészségügyi ellátásra is. Emellett olyan adatokat is szeretnénk kapni, amelyek a mezőgazdaságot is érintik. Hosszú szárazság esetén például le lehet modellezni azt is, hogy egyes termőföldeket mennyire érinti, mekkora terméskieséssel kell számolni, hol van nagyobb szükség az öntözésre, mekkora a talaj víztartó képessége, milyen hatással lesz akár a város zöld területeire is” – magyarázta.

Egy ilyen modell hiányzott Valenciából

Egy ilyen modell hiányzott például legutóbb az árvíz sújtotta Valenciából – jegyezte meg Szilveszter Szabolcs. Amennyiben meglett volna, akkor a hatóságok tudták volna, hogy a hirtelen lezúduló víz hol okoz súlyos gondokat, de akár a csapadék mennyiséget is előre tudták volna látni. „De még ha az átlagos esőzéseket nézzük is – amelyek egyébként nagyon nagy intenzitást mutatnak felénk is – akkor is meg lehet állapítani, hogy egy adott terület vízhatlanságát miként lehet csökkenteni, növelni a vízáteresztő képességet.

Egy másik példa: az adatok begyűjtését követően meg tudjuk majd állapítani, hogy ötnapos kánikula esetén melyik az a terület a városban, amely biztonságos az emberi tűrőképesség szempontjából, és melyek azok a városrészek, ahol jobban ki van téve a szervezetünk a meleg negatív hatásának, mit kell tennünk azért, hogy ez változzon. Ortofotókat (térképi rendszerbe transzformált mérésre alkalmas légifényképek – szerk.) fogunk felhasználni és matematikai modellek segítségével jutunk hozzá a szükséges megállapításokhoz” – summázott az alpolgármester.