Egy európai uniós, nagy adatbázisokhoz való hozzáférést biztosító program révén, több egyetem bevonásával az éghajlatváltozást modellezik Kézdivásárhelyen. A többéves kifutású projekt révén arra próbálnak megoldást találni, hogy a szélsőséges időjárás okozta károkat miként lehet kivédeni, vagy legalább mérsékelni.

Kézdivásárhely azon három romániai város között van, amely támogatást kapott az Európai Uniótól. A céhes város a CLIMAte risk and vulnerability Assessment framework and toolboX (Climaxx) – Horizon Europe program keretében nyert támogatást, ami pénzügyi, elemzési és gyakorlati hozzájárulásban nyilvánul meg az éghajlatváltozáshoz köthető veszélyhelyzetek kockázatkezelésének javításához. A projektet még múlt év novemberében bemutatta Szilveszter Szabolcs alpolgármester, aki a héten már eredményekről is beszámolt a szakemberekből és egyetemistákból, valamint más érdeklődőkből álló közönségnek.

Hiába tagadjuk: az éghajlatváltozás létezik

„Most már oda jutottunk a klíma- vagy éghajlatváltozással, hogy a saját bőrünkön érezhetjük a különböző extrém jelenségeket, legyen szó hőhullámokról, erdőtűzről vagy árvizekről” – vázolta röviden, hogy leginkább milyen veszélyek fenyegetik a kistérséget. „Nem csak globális szinten kell erről beszélni. Klímaváltozás volt, van és lesz. A kérdés az, hogy miként tudjuk kezelni, megállítani, nem mérsékelni” – hangsúlyozta Szilveszter Szabolcs. Kifejtette: ez olyan adatbázisok révén lehetséges, amelyek akár száz évre visszamenőleg tartalmaznak különböző, az éghajlattal kapcsolatos adatokat és fejlett, erre a célra kifejlesztett algoritmusok révén modellezhető, megbecsülhető egy-egy térség időjárásnak az alakulása akár hosszú évekre vetíthetően is. „Előre lehet vetíteni különböző vészhelyzeteket és arra megoldásokat kitalálni, kifejleszteni” – mondotta. Ez úgy lehetséges, hogy a különböző veszélyeket homogenizálja, legyen szó Svédországról, Dobrudzsáról, Jászvásárról vagy éppen Kolozsvárról és az adatsorok alapján egy következtetést hoz létre. Ebben egyebek mellett a katalán műegyetem is partnerünk, ahol a modellezés is zajlik nemzetközi szakértők bevonásával” – magyarázta, elmondva, hogy a célkitűzések között szerepel egyebek mellett a veszély megnevezése. Hat veszély létezik, Kézdivásárhelyen ebből kettőre fognak kitérni, az egyik a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatása (kánikula, tűz, hó és a víz), a másik pedig az árvízhelyzetek. Előbbivel ő foglalkozik, az áradásokkal pedig Miklós Árpád, a városháza katasztrófavédelmi irodájának a munkatársa.

„A projekt három részből áll, most tartunk az elsőnél, amikor a Kézdi_adapt programban eldöntöttük, hogy milyen fő veszélyeket priorizálunk, kiválasszuk azokat az adatbázisokat, amelyeket a továbbiakban használunk és megnézzük, hogy milyen eredményeket kapunk általuk, amelyeket az érintettek – katasztrófavédelem, vízügy, környezetvédelem, mezőgazdászok, kórházak stb. – érdekesnek találhatnak és használhatnak. A második lépésben próbáljuk személyre szabni ezeket a paramétereket. Hogy egy példát mondjak, például konkrétan meg tudjuk határozni egy pataknak az árterét, meghatározzuk, hogy mekkora mezőgazdasági területek vannak és azt is, hogy ki milyen terménnyel foglalkozik. Valósan felmérjük az öntözőrendszereket, nem csak papíron levő statisztikai adatokra támaszkodunk. A harmadik fázisban, kb. másfél év múlva következik a klíma negatív hatásainak a kivédését szolgáló hosszútávú stratégia kidolgozása” – részletezte a tudnivalókat. Ezek segítenek reális koncepciók kidolgozásában, amelyek gazdaságilag is fenntarthatóak.

Problémák és megoldások a krumpli hazájában

Kézdivásárhely szempontjából a legfontosabb – lévén, hogy Háromszék a krumplitermesztés egyik fellegvára – hogy miként tudnak az egyre gyakrabban és ciklikusan jelentkező szárazság, vagy az ellentétje – az árvíz – ellen védekezni – hangsúlyozta az előadó, aki szerint a hőhullámoknak az épített környezetre gyakorolt hatásával is foglalkoznak. „Az aszály nagyon negatívan érint minden mezőgazdasági terményt és tudjuk, hogy a mezőgazdaság ágazata az egyik ütőere egy országnak, hiszen az állítja elő a táplálékot, ami az élet alapja a víz mellett. Az eredmények alapján modellezzük le, hogy a szárazságnak milyen hatása van és lesz egy területre, ugyanakkor azt is, hogy az öntözés segítségével mennyire védhető ki ez a probléma” – vázolta.

Bár Románia nagyon gazdag felszíni és talajvízben is, de nem ülhetünk ölbe tett kézzel. „Romániában az elhasznált víz és a természetes úton keletkező utánpótlás között körülbelül húsz százalékos a különbség, márpedig húsz százalék fölött a szakirodalom szerint vízszegénységről beszélünk, még ha nem is katasztrofálisról. Azt jelenti ez a számkülönbség, hogy a víz felhasználása és újratermelődése között nincs már meg az egyensúly. 2023-as, Kászon patakával kapcsolatos adat: 86 százalékos hozamkiesés is volt, 2,5 köbméter/másodperces vízfolyás 0,35 köbméterre csökkent” – hívta fel a figyelmet, kiegészítve, hogy a vízhozam csökkenésének már ökológiai hatása is van, ami ismét elindít egy dominóeffektust.

Problémák nem csak Kézdivásárhelyen vagy Háromszéken vannak: ha az elmúlt tíz évhez viszonyítjuk Románia teljes mezőgazdasági termelését akkor jól látszik a csökkenés, akár az árvizek, akár az aszály miatt van terméskiesés, ami negatívan csapódik le a gazdaságban is, hiszen inflációgerjesztő hatása van, befolyásolja a munkaerőpiacot, a GDP-t és a sort lehetne folytatni. Az előző évekhez képest Romániában a mezőgazdasági károk miatt kétmilliárd euró volt a veszteség – mondotta Szilveszter Szabolcs. „Ha az Amazonas környékén meleg van és nagy a levegő nedvességtartalma az nálunk úgy jelenik meg, hogy a pára a talajvízből vonódik el, így az azonnal hozzáférhető víz mennyisége csökken” – tette hozzá.

Kapcsolódó

Klíma-előrejelzésre kihegyezett projekt indul Kézdivásárhelyen

Elsősorban időjárásmodellezés fog történni, ennek várható eredménye, hogy pontosabban elő lehet majd jelezni a klímaváltozást és annak következményeit.

időjárás klímaváltozás Kézdivásárhely kánikula

Kovászna megye területe 370 ezer hektár, ebből 187 ezer hektáron zajlik mezőgazdálkodás, közel 42 ezer hektár kaszáló van, 61 ezer hektár legelő és 639 hektár gyümölcsös. Ezeknek a területeknek 77 százaléka dombos vagy hegyes területen van, viszont mindössze négy százalékuk van öntözve – szolgált statisztikákkal. „Ez a szomorú valóság, mindössze Szépmezőn van nagyobb terület öntözve – 1598 hektár – míg Kézdivásárhely környékén a vízzel locsolható kisebb területek összesítve alig tesznek ki háromezer hektárt, legalábbis az utolsó ismert 2019-es, a Mezőgazdasági Minisztérium nyilvántartása szerint. Potenciál lenne, de nincs kihasználva” – tért ki az öntözés kérdésére. Egyébként Kézdivásárhely város létére meglehetősen kicsi település, mindössze 43 négyzetkilométeren fekszik, abból is 79 százalék mezőgazdasági terület. Összehasonlítva: a meglehetősen kis lélekszámú Szentkatolna és Esztelnek községek is nagyobb területen fekszenek, mint a céhes város. „Fejlett országokban öntözés nélkül már nem is beszélnek mezőgazdaságról, mert anélkül nem versenyképesek” – mondotta. A szárazság fenyegetésének mértéke kapcsán sok mindent vizsgálni fognak, így az előző évek statisztikáit, a talaj nedvességtartalmát, annak vízmegtartó képességét, a különböző termények évekre vetített hozamát, a betakarítási időszakot, de még a világpiaci árak alakulását is. Elmondta: a stratégia arra is kitér, hogy térképre vetítve lemodellezi, mi fog történni a területekkel anélkül, ha a tendencia folytatódik, egy ábrán érzékeltetve, hogy a burgonya esetében mekkora veszteséggel kell számolni.