Románia 12, kellemesen a szabadban tölthető napot veszít az évszázad végére a globális felmelegedés miatt. A legnagyobb csapás a Dominikai Köztársaságot éri, ahol 2100-ra 124 kellemes időjárású napot veszítenek az éghajlatváltozás miatt.

A Massachusettsi Műszaki Intézet (MIT) kutatói innovatív új módszert dolgoztak ki a globális felmelegedés valódi hatásának mérésére. Több európai ország évente több mint 30 „kellemes időjárású" napot veszíthet. Európában a balkáni országokat érinti leginkább az éghajlatváltozás. Románia is érintett, de kevésbé, mint a többi ország, számol be az Euronews.

A legtöbb ember számára nem könnyű megfejteni az emelkedő hőmérsékletnek a mindennapi életére gyakorolt hatását. Az átlagosan 1,5 vagy 2 C fokos globális felmelegedést nehéz elképzelni. Hogy megpróbálják megoldani ezt a problémát, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói egy új, innovatív módszerrel álltak elő, amellyel mérni lehet ezt a valós változást és meg lehet jósolni a hosszú távú hatásokat.A kutatók 50 különböző klímamodell adatait felhasználva megrajzolták, hogy 2100-ra hogyan fog növekedni vagy csökkenni a szabadtéren tölthető napok száma a világ különböző pontjain. A trópusi országokban lesznek a legnagyobb változások Ezek a „szabadtéri napok" olyan 24 órás időszakokra vonatkoznak, amikor a hőmérséklet elég kellemes ahhoz, hogy a legtöbb ember szabadtéri tevékenységet végezzen, akár munka, akár szabadidő céljából. Ezek olyan napok, amikor nincs túl meleg vagy túl hideg, amit a tudósok 10 és 25 Celsius-fok körüli hőmérsékletnek tekintenek, és nincsenek szélsőséges időjárási események sem.

A Dominikai Köztársaságot éri a legnagyobb csapás, ahol az évszázad végére évente 124 napot veszítenek a kellemes időjárásból. Mexikó, India, Thaiföld és Egyiptom a szabadtéri napok felét veszíti el. A kutatók arra is rámutatnak, hogy különbség van a globális észak, amely több kellemes időjárású napot fog szerezni, és a globális dél között, amely többet veszít, annak ellenére, hogy kevesebb üvegházhatású gázt bocsát ki.

Európában is tetten érhető az észak-dél különbség a szabadtéri napok tekintetében. Északon több lesz a kellemes időjárású nap, mert a tél melegebb lesz, délen viszont a nyári hónapok szélsőséges hősége miatt csökken a szabadtéri napok száma. Az MIT adatai szerint a Balkán valószínűleg az egyik legsúlyosabban érintett régió lesz Európában. Albánia 30, Szerbia 26, Horvátország 22, Észak-Macedónia 21, Bulgária 17, Koszovó 19, Románia 12 napot veszít. Kicsit délebbre, Görögországban a május és szeptember közötti extrém hőség miatt 2100-ra évente 37 napot veszíthetnek a szabadban töltött időből – derül ki az MIT tanulmányából. Az Ibériai-félszigeten is változások várhatóak: Portugáliában 33, Spanyolországban pedig 13 nappal kevesebb napot töltenek majd a szabadban.

A kutatók szerint az európai különbségek már most is érezhetőek, és az emberek a korábban népszerű úti célok egyre szélsőségesebbé váló hősége alapján más helyszíneket választanak. Bár az észak-európai országok az éghajlatváltozás miatt valószínűleg több napot töltenek majd a szabadban, ez sem csak jó hír. Franciaország, Németország és Ausztria 2100-ra 18 és 52 nap közötti kellemes időjárású napot fog nyerni – főként a melegebb tél miatt –, de ez végzetes csapást jelenthet Európa már most is küszködő síiparára.