Veszélybe sodorja az éghajlatváltozás a partvonalakra épült városokat, sőt a felmelegedés is kockázatot jelent az óceán és a kánikulák szempontjából egyaránt. Eszerint a növekvő tengerszint hosszú távon tömeges kivándorlást eredményezhet majd, ha a vízközeli városok lakhatatlanná válnak, és az embereknek el kell hagyniuk azokat, írja a Yahoo alapján a telex.hu portál.

A cikk az ENSZ klímaügyi tanácsadó testületének publikálatlan jelentéstervezetére hivatkozik, amely a bolygó előtt álló jelentős éghajlati fenyegetéseket mutatja be. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület jelentése szerint a vízparti városoknak most „az élvonalban kell harcolniuk” a klímaváltozással szemben. „Nehéz döntések elé nézünk, mivel a tengerszint továbbra is emelkedik, az áradások és a viharok egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak” – írják a jelentésben.

Ben Strauss, a Climate Central vezérigazgatója arról is beszélt, hogy egy emelkedő tengerszintű világ számára megannyi város, repülőtér, kikötő nagyon rossz helyen van. Strauss ezt azzal magyarázta, hogy „a tengerszint régen stabil volt, ez azonban többé már nem igaz”. A jelentés szerint olyan városok is veszélyben vannak, mint Velence és Jakarta (itt az elsüllyedés a kockázat), míg az alacsonyan fekvő szigetországokat az fenyegeti, hogy a hullámok eltemetik őket.

A vízparti városok a parti ökoszisztémák helyreállítása, illetve gátak, partfalak építésével védhetik meg magukat. Utóbbira példa a világörökség egyik legveszélyeztetettebb területének, Velencének a gátrendszere: a Mose tavaly októberben működött élesben.

A jelentés szerint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése a kockázatokat is mérsékelhetné. Az IPCC előrejelzése szerint azonban a vízszint még akkor is emelkedhet, ha az országoknak sikerül betartaniuk a párizsi egyezményt. Az ebben lefektetett vállalás szerint az évszázad végéig 1,5 fok alatt tartja az emberiség a globális felmelegedés mértékét. Az idén áprilisban tartott, globális klímacsúcsról rávilágított, már 1,1 foknál járunk: ahhoz, hogy ne érjük el az 1,5 fokot, most kellene globálisan változtatni.

Egy idei becslés szerint az évszázad végére 2,4 fokkal fog felmelegedni a Föld akkor, ha minden tervezett klímavédelmi intézkedés megtörténik – ez azonban jóval több, mint a párizsi egyezménybe foglalt cél.