Karácsony hó nélkül: egyre kevesebb fagyos téli napunk van
Melegebbek a teleink a klímaváltozás miatt, és alig van hó, pedig a fagy és hó létfontosságú az ivóvíztermelődéshez, a rovarpopuláció szabályozásához többek között, és a turizmus is sok helyen erre épül. Egy friss tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy 123 ország több mint egyharmada legalább egy hétnyi fagyos napot veszített el az elmúlt évtizedben.
A klímaváltozás melegebb telekben nyilvánul meg, különösen Európában: sokkal több a 0 Celsius-fok feletti hőmérsékletű nap, aminek következményei lehetnek a turizmusra, a mezőgazdaságra vagy az egészségre – derül ki a Climate Central kedden közzétett tanulmányából, írja az AFP alapján az Agerpres. Az amerikai kutatóintézet becslése szerint a 123 ország több mint egyharmada (44) és az elemzett 901 város csaknem fele (393) évente legalább egy hétnyi fagyos napnak megfelelő időt veszített az emberi tevékenység okozta felmelegedés miatt.
Az elemzés a 2014-2023 közötti évtizedben a december és február között mért – az északi féltekén a télnek megfelelő – minimumhőmérsékletekre összpontosít. Az elemzés megfigyelési adatokon alapul, amelyeket egy olyan éghajlat szimulációjával hasonlítottak össze, amelyet nem befolyásol a szén, az olaj és a gáz tömeges felhasználása miatti felmelegedés. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az éghajlatváltozás különösen Európában, a világ leggyorsabban melegedő kontinensén növelte a pozitív hőmérsékletű téli napok számát. A legsúlyosabban érintett országok Dánia és a balti államok. Franciaországban az elmúlt évtizedben évente legalább 10 plusz 0 Celsius-fok feletti hőmérsékletű napot regisztráltak, a tendencia északon és keleten még kifejezettebb.
„A hó, a jég és a hideg időjárás, a téli szezon szimbólumai sok helyen gyorsan eltűnnek, veszélyeztetve az ökoszisztémákat, a gazdaságokat és a kulturális hagyományokat” – hangsúlyozta Kristina Dahl, a Climate Central tudományos koordinátora. Emellett ezek a fagyos téli napok „létfontosságúak” egy sor ágazat számára, a téli sportoktól az ivóvíztermelődésig, amelyek a hótakaró mennyiségétől függenek – jegyezte meg.
A tanulmány szerzői az egészségügyi következményeket is kiemelik: a hideg időjárás segít szabályozni a betegséget terjesztő rovarok, például a szúnyogok és kullancsok populációit, míg a rövidebb tél kedvez a pollenek – és így az allergiák – terjedésének. A tanulmány szerint a mezőgazdaságot is érintheti ez a jelenség, különösen az olyan gyümölcskultúrák esetében, mint az alma és az őszibarack, amelyeknek hosszú ideig tartó alacsony hőmérsékletű időszakokra van szükség.
CSAK SAJÁT
