A tavalyi év volt a Föld eddigi legmelegebb éve. Ez nem újdonság, hiszen 2023 is melegebb volt minden korábbi esztendőnél a modern mérések kezdete óta. 2024 volt viszont az első olyan év, amikor a globális felmelegedés mértéke meghaladta az 1,5 Celsius-fokot.

Tíz éve, 2015-ben fogadták el a világ kormányai a Párizsi Megállapodásként ismertté vált nemzetközi szerződést, amely arra kötelezi a feleket, hogy fellépjenek az éghajlatváltozás ellen. Ez volt az első alkalom, amikor a világ országai megállapodtak, hogy „komoly kollektív erőfeszítést tesznek a globális felmelegedés korlátozására és hatásainak enyhítésére”. A megállapodás hosszú távú céljaként azt tűzték ki, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése az évszázad végére ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot. Nos, a legújabb adatok szerint ez már a múlté.

Hivatalosan 2024 volt a valaha mért legmelegebb év, valamint az első esztendő, amely meghaladta az 1,5°C-ot, a 2015-ös Párizsi Megállapodás által meghatározott globális felmelegedési küszöböt – közölte az Európai Unió Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálata (C3S) a decemberi adatok összesítése után. Az adatok szerint a globális felszínközi átlaghőmérséklet 2024 decemberében 0,76 Celsius-fokkal magasabb volt az 1991–2020-as periódus átlagánál (13,42 Celsius-fok). A modern mérések kezdete óta ez volt a második legmelegebb december, a 2023-as után. 2024 decembere egyben a 17. hónap volt a 2025 januárját megelőző 18 hónapos időszakban, amikor az átlaghőmérséklet több mint 1,5 fokkal meghaladta az iparosodás előtti szintet, vagyis az 1850–1900 közötti időszak átlagát. Decemberben a hőmérséklet 1,69°C-kal volt magasabb ennél a szintnél.

Több globális rekord is megdőlt tavaly: az üvegházhatású gázok szintje, a levegő és a tengerfelszín hőmérséklete. „Ezek az adatok rávilágítanak az ember okozta éghajlatváltozás gyorsuló hatásaira” – hangsúlyozza éves jelentésében a Kopernikusz.

A globális felszínközi átlaghőmérséklet 2024 egészében 15,1 Celsius-fok volt. Ez 0,12°C-kal magasabb a korábbi legmagasabb, 2023-ban regisztrált éves értéknél. A tavalyi év 0,72 fokkal volt melegebb az 1991–2020-as periódus átlagánál, és 1,6 fokkal túllépte az iparosodás előtti szintet.

Már január meghaladta a 1,5 fokos párizsi klímacélt – ezt követően pedig 2024 másik tíz hónapja, illetve az év napjainak mintegy 75 százaléka.

Ugyanakkor az elmúlt tíz év volt a valaha mért legmelegebb évtized. 2024 januárja és júniusa között minden hónap melegebb volt, mint bármely korábbi év azonos hónapja. 2024 augusztusa ugyanolyan meleg volt, mint 2023. azonos hónapja, az év végéig hátralévő időszakban a hónapok mindegyike a második legmelegebb volt 2023 megfelelő hónapjai után. 2024. július 22-én a napi globális átlaghőmérséklet új csúcsot, 17,16°C-ot ért el.

A forrósodó Föld egyre többfelé teszi nehezen elviselhetővé vagy egyenesen elviselhetetlenné a környezetet az ember számára. A Közel-Kelet és India egyes vidékein a nappali csúcshőmérsékletek a 46 Celsius-fokot is meghaladták, ami életveszélyes. Európa is a leghosszabb és legintenzívebb hőhullámát tudhatja maga mögött. Szakértők szerint az elengedhetetlen alkalmazkodáson túlmenően a Föld felmelegedését okozó üvegházhatású gázok csökkentésének az a tétje, hogy marad-e egyáltalán hőstressz-mentes nap a következő évek júliusában.

Románia egyes részein ez már aligha kérdés. Tavaly Bukarestben egyetlen júliusi nap mértek csupán 27 foknál kevesebbet, és 23 nap kellett elviselni közepes vagy nagy hőstresszt. (26 fok alatti értékek kapcsán kellemes hőérzetről beszélhetünk, miközben 27 fok fölött közepes, 32°C fölött nagy hőstressznek van kitéve az emberi szervezet.) Bukarestben júliusban az átlagos nappali hőmérséklet 30,9, az éjszakai 20,4°C volt, miközben 20 fok fölött trópusi éjszakáról beszélhetünk.

Az EU Föld-megfigyelési programjának kutatói hangsúlyozzák: általánosan elfogadott, hogy két-három évtized átlaghőmérsékletére van szükség annak megerősítéséhez, hogy egyik vagy másik küszöbértéket átléptük-e. Jelen esetben az óvatosság azért is ajánlott, mert a 2024-es adatokra az El Niño is hatással volt. A tenger áramlásaival összefüggésben álló, néhány évente ismétlődő éghajlati jelenség nagyjából egy évig fejti hatását. A szakértők ugyanakkor kiemelik, hogy 2023-ban és 2024-ben az El Niño globális hőmérsékletre gyakorolt hatását felerősítette a trópusi Atlanti-óceán és az Indiai-óceán rekordmagas hőmérséklete.

Azt is hozzáteszik, hogy mivel a globális felmelegedés jelenlegi üteme évtizedenként meghaladja a 0,2°C-ot, nagy a valószínűsége annak, hogy a 2030-as években tartósan túllépjük a Párizsi Megállapodás 1,5°C-os célkitűzését.