Fehéroroszország és Ukrajna határán – az észszerűség és az őrület határán – tárgyalóasztalhoz ült az ukrán és az orosz küldöttség. A második vonalhoz tartozó politikusok arra keresik a választ, hogy miként állítható le az orosz invázió.

A fegyveres konfliktus ötödik napján került sor a diplomáciai megbeszélésre, s noha senki nem várt pozitív fejleményt a tárgyalásoktól, mégis jó hír, hogy a szemben álló felek hajlandók voltak egy asztalhoz ülni. Az ukrán delegációban ott volt David Arahamija, A Nép Szolgája parlamenti frakciójának vezetője, Olekszij Reznyikov védelmi miniszter, Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal tanácsadója, Andrij Kosztin, a háromoldalú kontaktcsoport ukrajnai vezetője, Rusztem Umerov parlamenti képviselő, Mikola Torickij, külügyminiszter-helyettes.

Oroszországot a védelmi és a külügyminisztérium munkatársai, Borisz Grizlov, Oroszország fehéroroszországi nagykövete, Leonyid Szluckij, az Orosz Állami Duma nemzetközi bizottságának elnöke képviselte. A delegációt Vlagyimir Medinszkij, az orosz elnök segédje, volt kulturális miniszter vezette.

Oroszország abban érdekelt, hogy olyan megállapodás szülessen, amely mindkét fél érdekét szolgálja az Ukrajnával folytatott tárgyalásokon – jelentette ki Vlagyimir Medinszkij orosz tárgyaló a megbeszélés elkezdése előtt. „A konfliktus minden órával csak húzódik, ukrán civilek és katonák halnak meg. Megállapodásra akarunk jutni, de az egyezségnek mindkét fél érdekét kell szolgálnia” – fogalmazott Megyinszkij.

Az ukrán elnöki hivatal azt közölte: az ukrán delegáció fő célja, hogy megállapodásra jussanak az azonnali tűzszünetről és az orosz csapatok kivonásáról Ukrajnából.

Volodimir Zelenszkij nem volt derűlátó, mint fogalmazott: „Őszinte leszek, mint mindig: nem igazán hiszek ennek a találkozónak az eredményességében, de hadd próbálkozzanak. Később így Ukrajna egyetlen állampolgárának sem lesz kétsége afelől, hogy én elnökként nem próbáltam megállítani a háborút, amikor volt rá esély, még ha csekély is”.

Látszólag könnyű lenne megegyezni. Oroszország három dolgot kérhet Ukrajnától: a semleges státus vállalását, a Krím félsziget átengedését, és az ország föderalizálását. Míg az első két kérés gond és következményként teljesíthető, a föderalizálás – ismerve azt, hogy a keleti megyék Oroszország csatlósai – már Ukrajna szuveranitását veszélyeztetné.

Ukrajna követelés-listája még rövidebb: tűzszünet azonnal és vonuljon ki az agresszor, az orosz haderő az országból.

Ez azonban az orosz kudarc beismerését jelentené.

Van tehát amit végigbeszélni a küldöttsége tagjainak, hogy előkészíthessék azt a csúcstalálkozót, amelyen a felek végre tüzet szüntethetnek.

Egyelőre Oroszország fokozza a támadások intenzitását, ezzel csökkenti az esélyét annak, hogy a tárgyalások gyors eredményt hozzanak. Pedig túl a nagyhatalmi játszmákon, a civil lakosság védelme a legfontosabb, és nem tűrne halasztást.

(Nyitókép: Agerpres/EPA)