Négy nemzetközi kupával Kovács István minden idők legsikeresebb erdélyi magyar-, s egyúttal romániai labdarúgó edzője, akiről az utókor méltatlan módon megfeledkezett.

Ötven évvel ezelőtt, 1972. május 31-én sorozatban másodszor lett Bajnokcsapatok Európai Kupája (BEK)-győztes az Ajax Amszterdam, miután a döntőben 2-0 arányban felülmúlta az Internazionale Milanót. A holland diadal jeles napja az erdélyi magyar sporttörténetnek is, az Ajax kispadján ugyanis Kovács István ült. Johann Cruyff két góljának köszönhetően Kovács István lett az első erdélyi magyar edző, aki magasba emelhette a BEK-serleget.

Temesváron született 1920-ban, vegyes házasságból: édesapja magyar volt, édesanyja román, a nagyszülei pedig szerbiai zsidók. Játékosként nem futott be olyan fényes pályát, mint testvére, Miklós, aki három világbajnokságon szerepelt a román válogatottal. Megfordult Nagyváradon, Temesváron és Belgiumban, de pályafutása zömét Kolozsváron töltötte, ahol a KAC, majd a CFR, végül pedig az Universitatea csapatában játszott.

Edzői karrierje ez utóbbinál indult, 1953 és 1958 között állt a klub alkalmazásában, majd 1962-ig a CFR együttesét dirigálta. Kolozsvárról a román válogatotthoz került, másodedzőként, 1967 és 1970 között pedig a Steaua gárdáját irányította. A katonacsapattal mindhárom idényben kupagyőztes lett, '68-ban pedig a bajnoki címet is megszerezték.  

Szupersztárok között

1971-ben látványos és teljesen váratlan fordulatot vett a karrierje: a BEK címvédője, az Ajax Amsterdam szerződtette, a Barcelonába távozott Rinus Michels, a totális futball megteremtőjének a helyére. A városi legenda szerint az Ajax vezetősége egy 15 fős listáról választotta ki az erdélyi szakembert, igazán földhözragadt szempont alapján: a legolcsóbb megoldás volt. A történetnek minden bizonnyal van valóságalapja, kinevezéskor ugyanis Kovács semmilyen, nemzetközi viszonylatban fajsúlyosnak számító eredményt nem tudott felmutatni.

A holland fővárosban fel volt adva a lecke Kovácsnak: az elvárások óriásiak voltak, ráadásul a játékosai között sok volt az erős egyéniség. „…ők már szupersztárok voltak: Cruyff, Neeskens, Krol…és ki voltam én? Egy romániai” – nyilatkozta évek múlva.

Az, hogy a két amszterdami éve sikertörténet lett, meglehet, hogy egy látszólag jelentéktelen eseten múlott. Az első edzések egyikén, amint épp a teendőket magyarázta a játékosoknak, a csapat egyik nehézfiúja, Piet Keizer, teljesen váratlanul nagy erővel felé rúgta a labdát. Kovács reflexből megszelídítette a játékszert, azonnal visszarúgta Keizernek, majd, mintha mi sem történt volna, tovább magyarázott. „Kulcsfontosságú pillanat volt. (…) Ha elhúzódom a labda elől, vagy ha eltalál, s nem tudom lekezelni, semmi tekintélyen nem lett volna” - idézte fel az esetet.

A kolozsvári szakember laza stílusban vezette a csapatot, nagy szabadságot adva játékosainak a pályán, és azon kívül is. Egyszer rajtakapta néhányukat, köztük Cruyffot, hogy italozva, cigarettázva kártyáznak. Ahelyett, hogy botrányt csapott volna, közéjük ült, rágyújtott, maga is megivott egy pohárral, s közben pókeren elnyerte a pénzüket. „Megengedte, hogy önmagunk legyünk, s ezáltal egy lett közülünk” – mondta az eset kapcsán a csapat szupersztárja, Cruyff.

Kovács István megtalálta tehát a hangot a játékosaival, amit az eredmények is igazoltak. 1972-ben az Ajax hét győzelemmel és két döntetlennek hódította el másodszorra a BEK-et, egy évre rá pedig ismét diadalmaskodott. Az 1972/73-as kiírásban Kovácsék a döntőben a Juventust múlták felül, 1-0 arányban, miután a negyed-, illetve az elődöntőben a Bayern Münchent és a Real Madridot búcsúztatták meggyőző játékkal. 

Julianna királynő és Ceaușescu

Amikor 1973-ban fogta a kalapját, és a francia válogatotthoz szerződött, egy UEFA-szuperkupa, egy Interkontinentális Kupa, két holland bajnoki cím és egy kupagyőzelem is volt már a kolozsvári szakember tarsolyában. A francia válogatottat 1975-ig irányította. Bár nagy sikereket nem ért el, az ő elképzelései alapján született meg később a clairfontaine-i akadémia, ahonnan a Franciaországnak világ- és Európa-bajnoki címeket nyerő világsztárok sora került ki. A francia válogatottban olyan játékosok mutatkoztak be a keze alatt, mint Giresse, Rocheteau és Lacombe.

Dolgozott még a román válogatott, a Monaco és a Panathinaikos vezetőedzőjeként, utóbbival egy hazai kupagyőzelmet ért el.

Kritikusai szerint Kovács István tulajdonképpen a minden idők legnagyobb edzői között számon tartott Rinus Michels munkájának a gyümölcseit aratta le Amszterdamban, s kamatoztatta később, Franciaországban. Tisztelői szerint azonban az erdélyi mester maga is hozzájárult a labdarúgást forradalmasító, máig ható, totális futballként ismert játékfilozófia kiteljesedéséhez. Könyvet is írt róla, Football Total címmel jelent meg 1975-ben, francia nyelven.

„Kovács István, akit az első naptól kezdve kinevettek és nem tiszteltek, átvette Rinus Michels Ajaxát, és jobbá tette. Jelen pillanatig, Amszterdamban és máshol is csak ritkán kapja meg a dicsőséges, vitathatatlan munkájáért kijáró tiszteletet” – írta róla a tekintélyes These Football Times magazin.

Az, hogy nem becsülték volna meg Hollandiában, nem teljesen igaz. „Mit adhatunk Önnek, hogy elvigye Romániába? El kell fogadnia valamit cserébe azért, mert elküldte hozzánk Kovácsot” – mondta állítólag I. Julianna királynő Nicolae Ceaușescunak, az 1973-as hollandiai látogatása alkalmával rendezett fogadáson. Kovács Istvánt megbecsülték Hollandiában éppúgy, mint később Franciaországban, csak épp hamar elfeledték, s nem csupán Nyugaton, hanem idehaza is.

A feledékeny utókor

A világhírű France Football szaklap 2019-ben elkészítette minden idők legjobb edzőinek 50-es toplistáját, melyen Kovács Istvánt a 43. helyre rangsorolták, olyan szakemberek elé, mint Luis Aragones (44), Frank Rijkaard (45.), Otto Rehhagel (46.) és Antonio Conte (49.), ellenben Mircea Lucescu (41.) mögé. A ranglista élén a holland Rinus Michels áll, megelőzve Alex Fergusont és Arrigo Sacchit.

A Gazeta Sporturilor 2009-ben arra kérte az olvasóit, szavazzanak a XX. század legjobb román edzőjére. A legtöbb szavazatot Anghel Iordănescu kapta, Kovács Istvánt pedig Mircea Lucescu és Jenei Imre is megelőzte. Ez, mint bármelyik, nem objektív kritériumok alapján összeállított rangsor csak véleményes, a prosport.ro 2020-as ranglistája azonban egyenesen röhejes. Ez utóbbin Lucescu végzett az élen, a szavazatok 40 százalékával, míg Kovács István, aki a voksok mindössze 1 százalékát kapta, 8. lett. Jenei és Iordănescu mellett olyan, nemzetközi viszonylatban teljesen súlytalan szakemberek kaptak több szavazatot Kovács Istvánnál, mint Victor Pițurcă (10 százalék), Cosmin Olăroiu (4 százalék), Dan Petrescu (3) és Răzvan Lucescu (2). Kovács Istvánnál több BEK-, illetve Bajnokok Ligája elsőséggel egyébként csak három edző dicsekedhet: Bob Paisley, Carlo Ancelotti és Zinedine Zidane. Az ilyesmire mondják, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában.

Arra, hogy a kiemelkedő erdélyi szakember az utókortól nem kapja meg a neki kijáró tiszteletet, több neves külföldi szaklap is felhívta a figyelmet. Az UEFA hivatalos kiadványa, a Champions Journal, Kovács István különös esete (The Curious Case of Stefan Kovacs) címmel közölt róla cikket, a eurosport.ro pedig Kovács István, a román futball elfeledett legendája (Ștefan Kovacs, legenda uitată a fotbalului românesc) című írásával hajtott fejet előtte. Megérdemelte. Kovács István a Házsongárdi temetőben nyugszik. Szobra, emléktáblája sem szülővárosában, sem pedig Kolozsváron, ahol élete javát leélte, nincs.