Nemrég ért véget a 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, amely kétszeri újraszervezés és másfél éves munka után valósulhatott meg, 22 erdélyi és magyarországi kiadó részvételével. Hosszú idő óta ez volt az első kulturális rendezvény a városban, amely a magyar közösségnek szólt, és az érdeklődésből látszik, hogy nagyon szükség volt már hasonlóra. Szervezőket és résztvevő kiadókat kérdeztünk arról, hogyan értékelik a könyvhetet.

A 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet az RMDSZ, az Iskola Alapítvány, a Romániai Magyar Könyves Céh, valamint az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezte. Nagy Zoltán Levente, az Iskola Alapítvány elnöke megkeresésünkre elmondta: a könyvhét összességében nagyon sikeres rendezvény volt, és nagyon örvendenek annak, hogy végre sikerült Kolozsváron egy magyar kulturális rendezvényt megtartani. Ezen persze számolni kellett a hatóságok által előírt korlátozásokkal, amelyek, mint fogalmazott, kissé szigorúbbak voltak a rendezvény fő bázisán, a Bánffy-palotában. Ott ugyanis regisztrációhoz kellett kötni a résztvevők, és oltási igazoláshoz vagy teszthez a szervezők, meghívottak jelenlétét, míg például a Bulgakov Kávéházban vagy a Vallásszabadság házában a már megszokott, vendéglátó egységekre jellemző korlátozás volt érvényben.

Karácsonyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) elnöke úgy fogalmazott, mindenképpen szükség volt a könyvhét megszervezésére, hiszen ez volt a 10. alkalom, és, bár vannak még „jeles könyves rendezvények” Erdélyben, fontos, hogy a kolozsvári közönséghez is közel vigyék a könyvet, a kicsiktől az idősebbekig, és meghatározó élményt adjanak, ami leginkább a szerzőkkel való találkozás során érhető el.

Bevált az új helyszín

A múzeumnak helyet adó Bánffy-palota először szolgált a rendezvény fő helyszínéül. Nagy Zoltán Levente szerint az előző könyvhetek szervezőivel és a kolozsvári kiadókkal egyeztetve választották ki, miután szóba került a Fő tér és a magyar színház is. „Örülünk, hogy itt tartottuk a könyvhetet, mivel nemrég restaurálták kívülről, és logisztikailag is nagyon jó helyszín, mivel volt áramforrás, internet és a könyvek biztonságban voltak” – magyarázta. Hozzátette, hátrány volt, hogy az első emeletre kellett felmenni a könyvvásárra, nem lehetett ezt szabadtéren tartani, de ezzel szerinte azért megbirkóztak a vásárlók.

Szilágyi Szabolcs Dániel, a Koinónia Kiadó igazgatója megerősítette, hogy a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét a kolozsvári kiadók határozott kérésére került szabadtéri helyszínről beltérbe, és ezzel szerinte mindenki nyert, mivel így a könyveket nem rongálta a kinti magasabb páratartalom, éjszakára nem kellett elpakolni őket, és a kiadók is bátrabban csomagoltak, így a nagyobb választék az olvasók számára is kedvező volt. „Elképzelhető, hogy a vásár közönségéből az idén hiányzott azoknak a csoportja, akik éppen arra jártak, látták, hogy könyvvásár van, hát benéztek, de az eladásokban ez egyáltalán nem érződött a tudatos vásárlóknak köszönhetően. A Bánffy-palota méltó helyszíne volt a rendezvények” – hangsúlyozta.

Tőzsér László, a kolozsvári könyvhéten először résztvevő csíkszeredai Gutenberg Kiadó vezetője elmondta, örömmel érkeztek Kolozsvárra, nagyon várták, hogy viszontláthassák egymást az olvasókkal, és ehhez a Bánffy-palota „kiváló helyszínnek” bizonyult. Szerinte mind az elrendezés, a praktikum szempontjából, mind pedig az ünnepélyes hangulat megteremtésére tökéletes választás volt, és reménykednek benne, hogy az elkövetkező években is a palota ad majd otthont a rendezvénynek, így a közönség számára is egy állandó, bejáratott és évről évre látogatottabb kulturális programot jelent majd. „Ismerjük már a kolozsvári olvasóközönséget, és örömmel mondhatjuk az online könyvrendelések alapján, hogy ők is ismernek bennünket” – tette hozzá a kiadó vezetője.

Az újdonságokat keresik a legtöbben

Mivel 18 éves kor alatt nem kellett regisztrálni, a Nagy Zoltán Levente szerint nem tudni pontosan, hogy hányan fordultak meg a rendezvényen, azt azonban látták, hogy a megnyitón, az esti „nagyelőadáson”, esetenként a délelőtti, gyerekeknek szervezett író-olvasó találkozókon a Bánffy-palota udvara megtelt, ami mindenképpen visszaigazolás számukra. A szervező szerint Berg Judit és Dániel András volt a legnépszerűbb a gyermekkönyvek szerzői közül, de Bereményi Géza és Závada Pál is megtöltötte a színpad előtti teret. Hazai szerzők, Böjte Csaba vagy Király László is telt ház előtt lépett fel, de a szakmai kiadványoknak is megvolt a nagyszámú érdeklődő közönsége.

Az általunk megkérdezett kiadók is elégedettek a könyvhét forgalmával. A Koinónia standján a meghívott szerzők műveit övezte a legnagyobb érdeklődés, Bereményi Géza, Závada Pál, Nyáry Krisztián, Nádasdy Ádám, Dániel András, Berg Judit, Szilágyi István, Böjte Csaba és Fábián Janka könyveiből adtak el a legtöbbet, tudtuk meg. Szilágyi Szabolcs Dániel megfigyelése szerint ugyanakkor a könyvhét a felnőtt olvasókat szólította meg a leginkább, hozzájuk képest kevés gyerek és fiatal fordult meg a vásáron. „Ennek megfelelően a kortárs magyar- és világirodalom iránt volt a legnagyobb a kereslet, a fiataloknak, gyerekeknek, kisbabáknak szánt kiadványok iránti érdeklődés pedig arányosan csökkent a korosztállyal. A Koinónia saját kiadványai között Zágoni Balázs Irány a suli!-ja volt a legnépszerűbb” – mesélte, hozzátéve, hogy ugyanakkor jól szerepeltek olyan örökzöld címeik is, mint például az Allahot kerestem, Jézusra találtam vagy az Elbűvölő.

A Gutenberg Kiadó vezetője sikerként könyvelte el A csalogány című friss népmesekötetük bemutatóját, de elmondta, nagy érdeklődés övezte Szabó Róbert Csaba író és Orosz Annabella illusztrátor Vajon Nagyi és a száguldó város című ifjúsági meseregényét, amelynek izgalmas cselekménye Kolozsvárra kalauzolja el az olvasót. Balázs Imre József költő és Kelemen Kinga illusztrátor MadárÁBÉCÉ című gyerekverskötetére is sokan felfigyeltek, valamint a Műrepülést, László Noémi költő és Kürti Andrea grafikus rendhagyó és varázslatos, felnőtteknek szóló versgyűjteményét is sokan keresték, tudtuk meg. Tőzsér László szerint általánosan elmondható, hogy leginkább újdonságaik iránt érdeklődtek az olvasók, de a régi kedvencekért is mindig visszatérnek.

Arról, hogy érződött-e a két év kihagyás, a könyvéhség a forgalmon, úgy vélekedett: a könyvesboltjaik csak tavaly tavasszal, a pandémia kezdetén álltak le két hónapra, azóta szerencsére ismét nyitva tartanak, illetve az online rendelés is folyamatosan működik, és nagy érdeklődést tapasztaltak az elmúlt időszakban. „Így számunkra a változást leginkább az olvasókkal való találkozás lehetősége jelentette. Kiadóként nemcsak a könyv előállítását, de az olvasókhoz való eljuttatását és tolmácsolását is fontosnak tartjuk, amely nem történhet meg a személyes találkozás mágiája nélkül” – mesélte Tőzsér László.

Meghívottak: az elmúlt tíz évben „nem volt ilyen Kolozsváron”

Az Iskola Alapítvány elnöke szerint meghívottak szempontjából az elmúlt tíz évben „nem volt ilyen Kolozsváron”, és mind az erdélyi, mind pedig a magyarországi írók, költők arányosan képviselve voltak a rendezvényen. Nagy Zoltán Levente kiemelte, hogy másfél évnyi munkájukba telt, hogy ez a szerzőgárda a kincses városban tudjon lenni, mivel „vannak olyan írók, akiknek a naptárjába egy év alatt nem lehet bekerülni”, Bereményi Gézát például több mint egy éve kérték fel arra, hogy vegyen részt az eseményen.  Emellett a kiadók javasolták a meghívott előadók egy részét is, jelentősen hozzájárulva a könyvhét programjának kialakításához.

Karácsonyi Zsolt is hangsúlyozta, nagyon komoly munka előzte meg a könyvhetet, és elsősorban a főszervezőket illeti dicséret, akik olyan hangulatos rendezvényt hoztak létre, amely valamilyen módon a teljes magyar irodalmat fel tudta mutatni. „Szerencsére nem tudott az elmúlt két év minden fontos szerzője jelen lenni, azért mondom ezt így, mert jóval gazdagabb az erdélyi- és az összmagyar irodalom, minthogy elférjen egy közel 100 rendezvényt tartalmazó műsorban” – tette hozzá. Az E-MIL elnöke úgy vélte, arra nem volt mód, hogy az elmúlt két év teljes könyvtermését bemutassák egy ekkora rendezvényen, ám szerinte kiegyensúlyozott volt a 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, és szerzőként annak is örvendett, hogy hosszú idő után újra könyvet mutathatott be Kolozsváron, amiből szerinte egy „egészen hangulatos est kerekedett”.

A járvány ellenére sem maradt el az Erdélyi Könyvfaló Olvasójáték

A könyvhéttel párhuzamosan zajlott az Erdélyi Könyvfaló Olvasójáték, amely idén a járvány miatt kicsit másképp alakult, tudtuk meg Szilágyi Szabolcs Dánieltől, az olvasásnépszerűsítő játékba szervezőpartnerként bekapcsolódó Koinónia igazgatójától. Mint fogalmazott, utolsó percig kivártak a jelentkezés meghirdetésével, hogy lássák, milyen irányba alakulnak a járványügyi szabályozások, például hány fős beltéri eseményeket szervezhetnek, vagy, hogy átléphetik-e a szerzők az országhatárt. Emiatt számoltak azzal is, hogy kevesebb diák fog tudni bekapcsolódni a játékba, mint 2019-ben.

„Végül 207-en regisztráltak, de az online feladatlapot csak 94-en küldték vissza határidőig. A könyvhéttel egy időben megrendezett tizenkét író-olvasó találkozón viszont idén részt vehettek olyan érdeklődök is, akik lemaradtak a regisztrációról vagy a feladatlap visszaküldéséről. A számuk megközelítette a 250-et” –mondta el a kiadóvezető. Azt is megtudtuk, hogy a résztvevők legtöbben helybeliek voltak, de azért érkeztek szép számban Székelyföldről és a Szilágyságból is, valamint, hogy idén is a legkisebbek körében volt a legnagyobb a részvételi arány: Berg Judit Rumini és az elsüllyedt világát, Szabó Róbert Csaba Vajon Nagyi és a száguldó városát, Sikó-Barabási Eszter Meseotthonát és Zágoni Balázs Irány a suli!-ját választották a legtöbben.

Szilágyi Szabolcs Dániel arról is beszélt, hogy a Könyvfalót alapvetően egy háromfős csapatjátékként határozzák meg, aminek van egy beugró feladatlapos szakasza, amit otthonról küldenek be a résztvevők, ezt követi az a második forduló, amit Kolozsváron szerveznek meg, majd az egész csúcsa a szerzővel való személyes találkozás. „Az idén jónak láttuk egyéni jelentkezők számára meghirdetni a Könyvfalót, hogy egy esetleges karantén senkit se akadályozzon a részvételben. A kolozsvári fordulót is kihagytuk, és az író-olvasó találkozókra összpontosítottunk. Amint az lehetővé válik, remélhetőleg már jövőre, szeretnénk visszatérni az eredeti elképzeléshez” – emelte ki.

Hamarosan bejelentik a 2022-es könyvhét időpontját

Tőzsér László szerint a könyves események akkor is fontosak egy kiadó életében, ha saját könyvesbolthálózatot működtet, mint az általa vezetett Gutenberg. „Úgy gondoljuk, hogy a könyvvásárok, könyvhetek, egyéb könyves rendezvények nemcsak kereskedelmi szempontból meghatározók, és a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét nevében is hordozza funkcióját: ilyenkor a könyvet valóban megünnepeljük, együtt örvendezünk az érték világra jöttén, a kiadó is tiszteleg a könyv és az olvasók előtt” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a könyvünnepek lényegét, legfontosabb találkozási felületét a könyvbemutatók jelentik, ahol olyan interakcióba léphetnek az olvasókkal, amire másképp nincs lehetőség.

Szilágyi Szabolcs Dániel, a Koinónia Kiadó vezetője úgy fogalmazott, idén sikerült szintet lépnie a könyvhétnek, megérkezett arra a színvonalra, amit mindig is megérdemeltek a kincses város magyar könyvbarátai. Szerinte ebben nagyon fontos része volt a szervezőknek, akik két meghiúsult nekifutás után is odaadóan dolgoztak azon, hogy megszólítsák az érdeklődőket, hogy jelentős számú szerző látogathasson el Kolozsvárra, és színes és tartalmas események jöhessenek létre.

Nagy Zoltán Leventétől megtudtuk, két hét múlva jelentik be a 2022-es könyvhét időpontját, ami szintén egy nyár eleji dátum lesz, és a bejelentés után el is kezdik tervezni a rendezvényt. „Azt tapasztaltuk, hogy tíz év után végre először figyelnek arra, hogy mi történik Kolozsváron, a könyvhéten, és úgy gondoljuk, hogy az idei év után már csak jobb lehet, hiszen most a koronavírus-járványból adódó bizonytalanság és a szigorú szabályozások nagyon megnehezítették a dolgunkat” – összegzett az Iskola Alapítvány elnöke.