A romániai magyarok szemszögéből mutatják be a rendszerváltást – megjelent az Elmúlt jelen című könyv

A 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét záró rendezvényén ismerkedhettek meg az érdeklődők először az Elmúlt jelen című kötettel, amely az azonos címú projektből és vándorkiállításának anyagából született. Molnár Beáta szerkesztő szerint ez a könyv nem egy tanulmánykötet, és egy olyan szakmai nyelven van megfogalmazva, ami közérthető, emiatt is lehet érdekes akár a fiatalabb generáció számára is.

A könyvhét záró rendezvényének meghívottja Molnár Beáta, az Elmúlt jelen című kötet szerkesztője volt, akit Novák Csaba Zoltán kérdezett. A kötet amúgy az Elmúlt jelen című projektből született, amely arra vállalkozik, hogy a rendszerváltást a romániai magyarok szemszögéből mutassa be, és tartozik hozzá egy online felület és egy utazó kiállítás is, amelynek kolozsvári állomásáról itt számoltunk be.

Molnár Beáta, az Elmúlt jelen című kötet szerkesztője és Novák Csaba Zoltán | Fotók: Gönczy Tamás

A projekt első meghatározó mérföldköve az Elmúlt jelen weboldalának létrehozása volt, amely átfedő és részletes összképet nyújt az 1944–1990 közötti periódusról, ebből az anyagból született a könyv első fejezete, a kötet második egységében a történelmi eseményeket megélő emberek impresszióival ismerkedhetünk meg, míg a harmadik egység az utazó kiállítás dokumentációja – írják a projekt weboldalán.

Molnár Beáta a bemutatón a kötet megszületésének munkafolyamatairól beszélt, és mint fogalmazott, a közös gondolkozás első állomása az online platform volt, ez volt a kiindulópontjuk, ide töltötték fel a kutatási eredményeket, ám közben már azon gondolkoztak, hogy fizikai térben ezt hogyan tudják berendezni. A munkafázis legutolsó állomása volt a kötetnek a megszerkesztése, amely szerinte sűríti az elmúlt másfél évet, de az emlékezés folyamata és az ő munkafolyamatuk sem zárul le ezzel teljesen – magyarázta.

Az Elmúlt jelenben fontos szerepe van a történelmi kronológiának, amikor bizonyos dátumokhoz kötött eseményeket mutatnak be, és céljuk az egész korszakot egy jelenségként bemutatni. A rendezvényen szó esett a kötetben lévő fontosabb témák kiválasztásának módjáról is, és arról, hogy milyen kiemelkedő témák köré építve jelenítették meg a múltat. A kötetszerkesztő szerint itt az általánostól haladtak az egyedi fele, így megjelenik az urbanizáció, de az ellenállás formái is, ami már specifikusabb téma. Összesen húsz témát érint a könyv, aminek fele általános, fele pedig specifikus – tudtuk meg.

A kötetet nagyon gazdag képanyag is színesíti

Novák Csaba Zoltán arról is kérdezte a kötet szerkesztőjét, hogy mennyire volt fontos szempont a könyv kialakításánál, hogy az az erdélyi magyarok történetét dolgozza fel. Molnár Beáta szerint például a hatalom megnyilvánulásai, a felvonulások nem specifikusan magyar közelítések, ám az, hogy ők kiket szólítottak meg a kötetben, kiknek a történetét mesélték el, már egy sajátosabb szempont. „A témák inkább ’kommunisták’, és nem ’magyarok’. Vannak magyar történetek, például a Kriterion Kiadó esete, a vele megtörtént események, ám az egész kontextus nem specifikusan magyar, szerintem élvezettel olvasnák a román anyanyelvűek is, ha lefordítanák” – jegyezte meg.

Molnár Beáta: a projektet el fogják felejteni az emberek, de a könyv megmarad

A kötetet gazdag képanyag színesíti, mivel a szerkesztő szerint a korszak fölmutatásában nagyon fontosak a vizuális elemek is, így közel kétezer fotóból válogattak ki több mint négyszázat, ami végül bekerült a könyvbe. A vizuális anyagok között vannak intim képek családi archívumokból, propagandaképek és dokumentumok is, amit sok interjúrészlet egészít ki, és a személyes reflexiókat próbálják egy tágabb kontextusba helyezni. „Én azt szeretném, hogyha egy román ember kezébe kerül, akkor is legyen érthető, hogy mi az a korszak, amit bemutattunk, és úgy gondolom, hogy ez úgy is sikerül, ha szöveg nélkül nézzük a könyvet. A képanyag is nagyon jó, Ciprian Isac grafikus-dizájner, akivel dolgoztam, úgy mozaikozta össze a darabkákat, hogy a szöveg olvasása nélkül is legyen egy érthető, vizuális narratíva benne” – mesélte a szerkesztő.

Molnár Beáta a Maszol kérdésére elárulta, hogy miért volt fontos a kötetbe való tömörítés, miért nem volt elég a weboldal és a vándorkiállítás. Mint fogalmazott, a vándorkiállítást elvitték több helyre, még a jövőben is bemutatják néhányszor, ám „egyszer vége lesz, a projektet el fogják felejteni az emberek, de a könyv megmarad”, és az így egy hosszabb távú lenyomata a projektnek. Ez sűrűsíti az összes témát, a munkafolyamatot, és szerinte a könyvben van a legösszetettebb módon bemutatva az, amin az elmúlt másfél évben dolgoztak.

banner_fqCTjirk_Double Rise 3oo.jpg
banner_slFPWcPP_WhatsApp Image 2021-07-23 at 15.48.23 79o.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?