Fábián Janka: „Igényesen szórakoztatni tiszteletre méltó feladat”

„Abból élek, amit szeretek” – mondta a történelemtanárból lett író, a sikerlistákon gyakran szereplő Fábián Janka, azaz Mezei Johanna a 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten, ahol Sánta Miriám költő kérdezte. Amellett, hogy látható szenvedéllyel beszélt munkájáról, a regényírásról, elárulta azt is, hogy milyen témával foglalkozik év végére várható könyvében.

A szombat koradélutáni író-olvasó találkozón megtudtuk, hogy Fábián Janka, aki egyébként 2009-ben még saját finanszírozásban jelentette meg első regényét, az Emma szerelmét, ma pedig a Libri Kiadó szerzője, nem úgy ült le az íróasztalhoz, hogy történelmi romantikus regényt fog írni, csak volt egy ötlete. Ezt a műfaji besorolást később jobb híján találta ki, miután az írásaiban fontos szerepet játszik a történelmi háttér, de az érzelmek is.

Fotók: Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Az egykori történelemtanár regényeit gyakran ajánlják kedvcsinálóként iskolásoknak, és mint elhangzott, Fábián Janka pont ezt szeretné, ha a könyvei kedvet csinálnának a történelem tanulmányozásához. Szórakoztatásban gondolkodik, ezt nem érzi degradálónak, mert „igényesen szórakoztatni tiszteletre méltó feladat”, ugyanakkor, ha emellett sikerül történelmi ismereteket is átadni, azt fontos plusznak érzi.

A történelem nem egzakt tudomány, szögezte le Fábián Janka a hitelesség kérdése kapcsán, ahogy azt is hangsúlyozta, hogy minden történelmi regény fikció, az is, amelynek valós történelmi alakok a szereplői. Éppen ezért nem szereti, ha a hitelességet kérik rajta számon, amire törekszik, az a „hihetőség”, ennek érdekében sok történelmi forrást használ írás közben történész kollégák munkáitól a korabeli sajtóig, de maga is kutat, ha még feltáratlan témáról van szó.

Fábián Janka rendkívül termékeny szerző, évente több kötete is megjelenik. Nem csoda, hogy úgy érezte, a járványhelyzetre is reagálnia kell. „Ez az élmény annyira erőteljes volt, ez egy nemzedéki élmény lesz, a kollektív tudatba is bele fog épülni, tehát ezt egy író úgy tudja magából kiadni, ha ír róla egy történetet” – mondta Fábián Janka. A magyar karantén-irodalmat fellapozva olvasta Jókai Mór Szomorú napok című korai regényét, amely az 1831-es magyarországi kolerajárványról szól, majd a korabeli sajtóban kutatva – az Arcanum internetes adatbázis segítségével – rátalált az akkori országos főorvos tanácsaira, amelyek annyira kísértetiesen emlékeztettek a koronavírus kapcsán alakult magyarországi Operatív Törzs jelentéseire, hogy Fábián Janka rögtön tudta, hogy ez lesz a megfelelő téma. Így született meg a Cholera-napló című kisregény, amelyhez egy pozsonyi orvos korabeli naplója és a járványban elhunyt Kazinczy Ferenc levelezése is fontos támpontot jelentett.

Miután képet kaptunk arról, hogy milyen forrásokból dolgozik Fábián Janka, Sánta Miriám a szereplőkről és szerepeikről kérdezte a szerzőt, aki gyakran formál meg női karaktereket. A Bridgerton című sorozat kapcsán kibontakozott hitelességvita kontextusában is érdekes, hogy Fábián Janka leszögezte, nem szereti, ha a jelenkor divatjait, eszméit próbálják visszavetíteni a múltba. Mint mondta, a nők társadalomban betöltött szerepe sosem korlátozódott csak a „konyhatündérségre”, de a 19. századnál korábban a nőknek nem jutott eszébe arra vágyni, hogy orvosok lehessenek, nem érezték magukat kirekesztettnek. Több száz év alatt, fokozatosan alakult ki az, hogy ma már a nők is gyakorolják ezt a hivatást, és ezt a kontextust figyelembe kell venni egy történelmi regény esetében is a szerző véleménye szerint.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Aradi vértanú is szerepel a készülő regényben

Az író-olvasó találkozón Fábián Janka azt is elárulta, hogy év végére várható az új regénye, amelyben Kiss Ernő, az egyik aradi vértanú is felbukkan. Nem ő volt azonban a kiindulópont, hanem a balatonfüredi (ebben a városban él jelenleg a szerző) Anna-bálok története. A legenda szerint az első Anna-bált 1825-ben szervezték meg Horváth Anna Krisztina kisasszony tiszteletére, aki itt ismerkedett meg szerelmével, Kiss Ernővel. „Erről azonban semmit nem lehet találni, itt kezdődtek a gondok” – mesélte az író. Kutatómunkája során kiderült, hogy Horváth Anna Krisztina kisasszonyt nem is hívták Annának, és bár 1825-ben valóban összeházasodott Kiss Ernővel, nem az Anna-bálon ismerkedtek meg. „Ez volt a kiindulópont, ebből kellett várat építeni. Úgy álltam hozzá, hogy a történelmi tényekből indulok ki, amit a forrásokban tényleg meg lehet találni, de a legendát sem szerettem volna lerombolni, mert az olyan szép. És nem fogom, de a történelmi forrásokhoz is hű maradok” – árulta el Fábián Janka.

banner_fqCTjirk_Double Rise 3oo.jpg
banner_slFPWcPP_WhatsApp Image 2021-07-23 at 15.48.23 79o.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?