banner_MpsidwSE_970x250_Haromszek.jpg
banner_3lV7MYIa_300X250_Haromszek.jpg

Az irodalom a járvány legjobb ellenszere – megnyílt a 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Új helyszínen, a Bánffy-palota termeiben és udvarán nyílt meg csütörtökön a 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, amelyen 25 kiadó van jelen, az olvasók pedig erdélyi és magyarországi szerzőkkel találkozhatnak több mint 70 programpont keretében.

2020-ban a járvány miatt kétszer is elhalasztották a kerek évfordulós rendezvényt, amelyen így most két év új magyar kiadványait mutatják be. A hagyományosan a Fogoly utcában, szabadtéren megszervezett vásár most beltérbe, a Bánffy-palota emeleti termeibe költözött, védettebb és elegánsabb helyszínre. A közönségtalálkozók és könyvbemutatók egyrészt az udvaron felállított színpadon, eső ellen védett nézőtér előtt, másrészt a palota termeiben zajlanak, de lesznek események a Bulgakov Irodalmi Kávéházban, a Vallásszabadság Házában és a Győzelem moziban is.A szerző felvétele

A könyvhét az első olyan esemény idén Kolozsváron, ami jelzi, hogy lassan, de biztosan kilábalunk a járványból, a találkozás pedig nem csak a közönségnek, hanem a meghívott szerzőknek is fontos, emelte ki köszöntő beszédében Oláh Emese alpolgármester a megnyitón. Arról is beszélt, hogy a bezártságban a könyv jelentette az ablakot a világra, a megnyugvást, és üdvözölte, hogy magyarországi szerzőket is sikerült Kolozsvárra hozni, hangsúlyozva, hogy az irodalomnak sem a járvány, sem a földi határok nem szabnak korlátot.

Markó Béla a járványügyi korlátozások és az irodalom kapcsolódási pontjaira világított rá, élesen bírálva minden korlátozási kísérletet, ami a közelmúltban a kulturális életet érte. „Szabadsághiányban éltünk mostanában és megtanultuk elképzelni azt, amit nem láthattunk. Éppen erről szól az irodalom is” – mutatott rá. Miközben a járvány alatt az olvasás jelentette a kiutat, többen olvastak mint máskor, a könyvkiadók a túlélésért küzdöttek, az írók és színészek pedig a hiábavalóság érzésével, a pénzosztók „nem akarták észrevenni, hogy minden járvány legfőbb ellenszere a képzelet. Vagy talán észrevették, csak azt is tudják, hogy nem csak a járvány, hanem mindenfajta túlhatalom ellensége, sőt akár megdöntője is az a bizonyos képzelőerő”, fogalmazott.Markó Béla a 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján | fotó: MTI/Kiss Gábor

Markó szerint az írók és a könyvkiadók „képzeletgyárosok”, „szabadítóművészek”, akik kiszabadítanak a karanténból, de ha épp nincs járvány, akkor a „népámítók” kezéből. „Akik ilyen vagy olyan megfontolásból kultúrharcot folytatnak, el akarják venni tőlünk a szabadságot, gondolatrendőrségre, képzeletrendőrségre vágynak, és nem szeretik a képzeletgyárosokat” – tette hozzá.

A költő utalt Dúró Dóra, a nemzeti radikális Mi Hazánk Mozgalom párt elnökhelyettesének tavalyi könyvdarálós akciójára is, mint megjegyezte, „aki könyvet darál, az az ördögnek készít táplálékot. Aki ideológiai kérdést csinál a kultúrából, az semmit sem értett meg a XX. század keserves történelméből, nem tudja, hogy nincsen jobboldali, baloldali, konzervatív vagy liberális remekmű. Író talán igen, de magát az irodalmat nem lehet szolgálatra kényszeríteni, éppen ezért a manapság sokat emlegetett kultúrharc sem különböző ideológiájú kultúrák közötti háború, hanem az alkotó értelmiségiek meg-megújuló szabadságharca a hatalmaskodókkal.”

A kultúrharc Magyarországon és Erdélyben is zajlik Markó szerint, itt éppen Nagyváradon, ahol „folyóiratokat csonkít meg, színházakat akar egyesíteni egy helyi kiskirály”, utalt a költő Ilie Bolojan megyei tanácselnök tervére a Szigligeti Színház és a Regina Maria Színház, valamint a filharmónia összevonásával kapcsolatban.

Karácsonyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke a könyvek angyalát idézte meg köszöntőbeszédében a 16-17. században elterjedt műfaj, a címből, képből és egy hozzá kapcsolt szövegből álló embléma segítségével. A költő-szerkesztő képzeletbeli emblémáján Dürer gondolataiba merült angyalt ábrázoló Melankólia című metszete volt a kép. „Az angyal tekintete a figyelő lény tekintete, ezt a tekintetet kell újra és újra eltanulni írónak és olvasónak, hogy derűsen tekintsünk a világra, amikor a könyvhét pillanatában elsuhan felettünk a könyvek angyala” – fogalmazott Karácsonyi Zsolt.

Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója, a Romániai Magyar Könyves Céh alelnöke megköszönte az „új, fiatal szervezőcsapat konok kitartását” a tavaly kétszer is elhalasztott esemény megszervezésében, a könyvhetet pedig a közelmúltban elhunyt „harcostársak”, a könyvek sikerén dolgozó műfordítók, újságírók, egyetemi tanárok emlékének ajánlotta.

A megnyitó a Kolozsvár Társaság Kolozsvár büszkesége-díjának átadásával zárult, most adták át a 2020-as elismeréseket Essig Kacsó Klára képzőművész-pedagógusnak és Uray Zoltán biológus-vívónak, a 2021-es díjazott pedig Simon Gábor, a Kolozsvári Magyar Opera nyugalmazott igazgatója volt.

A Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége a nemrég Libri-díjjal kitüntetett, 75 éves Bereményi Géza, akit csütörök este héttől Nyáry Krisztián kérdez a Bánffy-palota udvarán, de emellett péntek este az Eldorádó című 1988-as filmjének vetítése után is beszélget az érdeklődőkkel. Jelen lesz Hajnali láz című filmjével Gárdos Péter, továbbá Závada Pál, Nádasdy Ádám, Nyáry Krisztián, Cserna Szabó András, Fábián Janka, Durica Katarina, Kepes András, de számos gyermekkönyv-szerző, többek között Molnár Krisztina Rita, Berg Judit, illetve Dániel András, a Kufli-könyvek írója is.

Pénteken, szombaton és vasárnap már délelőtt tíz órakor nyílik a vásár, a belépéshez és a programokon való részvételhez az esemény minden napjára külön regisztráció szükséges (részletek itt), és a helyszíneken a maszkviselés kötelező. A 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet az RMDSZ, az Iskola Alapítvány, a Romániai Magyar Könyves Céh, valamint az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezi, a Filmtettel és a Bukaresti Magyar Kulturális Intézettel partnerségben, a magyar kormány (Nemzetpolitikai Államtitkárság) támogatásával.

banner_TfWzz7sC_300x250-HU.jpg
banner_Y04tqfmE_970x250_HU.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?