Május 16-án írta alá menedzseri szerződését a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum új igazgatója. Dr. Karda-Markaly Aranka szeretné az intézményt újra közelebb hozni a csíkszeredaiakhoz és a környéken élőkhöz, ugyanakkor az előző vezetés alatt elindított nagy kiállítás-sorozat folytatásáról sem mond le. Az új intézményvezető személyes motivációit és az igazgatói székben eltöltött első hetek tapasztalatait is megosztotta velünk.

Mi motiválta arra, hogy feladja történész-muzeológusi munkáját és beadja a pályázatát a Csíki Székely Múzeum vezetői tisztségére?

Olyan személynek tartom magam, aki szeret szervezni, szereti rendben tartani a dolgokat. Ebből a szempontból úgy gondoltam, megfelelő lennék ehhez a pozícióhoz, ami nyilván elsőre kevés kiinduló pont lehet. Másrészt több komponensből tevődik össze a jelentkezés melletti döntésem, hisz amellett, hogy jó karrier-lehetőséget látok benne, tudásom gyarapítását és bizonyítási lehetőséget, egyértelműen eddigi pályafutásom csúcspontja és egyben kihívása is. Jelentkezésem másik fontos tényezője a kollégák egyértelmű támogatása, hisz enélkül nem lehet egy olyan feladatra vállalkozni, amely mögött egy egész csapat kell, hogy álljon. Tudásomat folyamatosan gyarapítottam a múzeumi szakmában, és nemcsak, hisz nyolc éve dolgozom a múzeumban, részt vettem kiállítások megszervezésében, illetve átvettem egy jelentős gyűjtemény kezelését is. Majdnem minden múzeumi munkából kaptam egy adag tudást, ami a vezetőségi pozícióhoz szükséges. Valamennyire átlátom tehát a múzeum működését, bár az első két hétben kiderült azért, hogy nem minden esetben igaz ez.

A múzeum munkatársai közül érkezett, „belsősként” vállalta ezt a pozíciót. Ez adhat egy másféle látásmódot ahhoz képest, mint ha valaki kívülről érkezne az intézmény élére.

Előzetesen is úgy gondoltam, hogy ahhoz, hogy valaki jól el tudja látni a vezetői feladatot, belsős munkatársnak kell lennie. Egy belsősnek nem kell elmagyarázni az alapvető dolgokat, például, mi az, hogy műtárgygyarapítás, vagy a különböző adminisztrációs dolgokkal is tisztában van. Egy belsős tehát mindenképpen előnyökkel kezd. Persze, az is kihívás, hogy a kollégák ismertek, mint munkatársat és mivel új munkakörbe kerültem, mindannyian hozzá kell szoknunk az új helyzethez. Biztosan nem fogunk mindenben egyetérteni, de jó csapat van és eleve a munkatársak támogatásával indultam a versenyvizsgára, így úgy gondolom, hogy közös nevezőre tudunk jutni.

Melyek voltak a menedzseri terv legfontosabb pontjai?

A menedzseri terv nevében is benne van, hogy terv, egy vázlat, nem biztos, hogy azt s úgy fogjuk tudni megvalósítani, mint ahogy beterveztük. Nem is említek konkrét kiállításokat például, mert a megvalósítás, tervezés folyamatban van. Vannak olyan vezetői feladatok, amelyek elengedhetetlenek. Például meg kell alkotnunk a belső rendszabályzatot, ami eddig hiányzott. Le kell fektetnünk tiszta és világos szabályokat, a szerepeket, feladatköröket. Ki kell gondolnunk, melyek lehetnek azok az események, amelyek plusz látogatottságot hoznak a múzeumnak. Működő múzeum volt a menedzseri tervem mottója. A cél, hogy minden itt dolgozó érezze magáénak ezt a történetet és aszerint végezze a feladatait.

A múzeumban átvette valaki az Ön történészi munkakörét?

Egy történész végzettségű munkatársunk van, de ő adminisztratív feladatokat lát el. Művészettörténészek, régészek, néprajzosok, különböző területekre szakosodott restaurátor kollégák dolgoznak az intézményben. A korábban általam kezelt gyűjteményt és az ezzel járó feladatokat egy művészettörténész-muzeológus kolléga vette át. A jövőben nagy szükségünk lenne egy jelenkor szakos történészre, aki a történeti gyűjteményünket és az újonnan bekerült tárgyakat is szakszerűen tudná kezelni.

Az előző vezetés idején a nagy lélegzetű vendégkiállítások jelentették az egyik fő irányvonalat. Lesz-e folytatása ennek a folyamatnak?

Szeretnénk folytatni mindenképpen, legalább kétévente szeretnénk hasonló nagy kiállításokat tartani. Ennek érdekében néhány múzeummal felvettem a kapcsolatot, ugyanakkor remélem, megmarad a jó együttműködés az eddigi magyarországi partnereinkkel. A székelyföldi intézményekkel jó az együttműködésünk, léteznek a külföldről nálunk „körbejáró” nagy kiállítások, mint például a Magyar Nemzeti Múzeum pálosokról szóló tárlata. Nagyon szeretnénk, ha e tárlat nálunk is bemutatásra kerülne, de erről most kezdődtek el a tárgyalások.

Több alkalommal téma volt a múzeum kertjében található épületek hasznosítása, újragondolása. Vannak erre vonatkozóan elképzelései?

A város vezetősége is megfogalmazta azt az igényt, hogy szeretnék, ha a múzeum hátsó része is rendezett lenne és látogathatóvá válna. Ez nyilvánvalóan három év alatt, ameddig a kinevezésem szól, nem fog megvalósulni, de az előkészítő munkának neki fogunk kezdeni, hogy valamikor majd ott is egy látogató-barát részt alakítsunk ki. Hosszú távú folyamatról beszélünk, ásatásokra is szükség lesz, reméljük, három év alatt legalább a tervezési fázist meg tudjuk oldani és a különböző munkálatokat besorolni.

A várostörténeti kiállítást korábban több kritika érte többek között az előző városvezetés részéről is. Gondolkoznak ennek a felfrissítésén?

Mindenképpen gondolkozunk a kiegészítésén, első körben az elmaradt dolgokat szeretnénk pótolni. Ugyanakkor vannak témák, személyek, amelyeket, akiket szeretnénk jobban kiemelni, illetve van egy szobánk, amelynek a berendezése még várat magára. Ezt korábban kutatószobaként képzeltük el, viszont felmerült több ötlet, hogy milyen tematikus tartalmakkal lehetne megtölteni.

Mi a legközelebbi projektje a múzeumnak?

A legközelebbi a múzeumok éjszakája, éppen azt szervezzük. Ezt követően szeretnénk elindítani a hónap tárgya elnevezésű projektet, ami a Régizene Fesztivál idején venné kezdetét és havonta jelentkezne. Ősszel lesz a grafikai biennálé és a budapesti illusztrációs fesztivál. Jövőre 400 éves a vár épülete, erre az alkalomra több programmal készülünk. Szeretnénk a vártörténeti kiállítást is megújítani, erre van pályázatunk is. Szintén létezik nyertes pályázatunk kutatási témákban, amihez kapcsolódóan jövő ősszel lesznek konferenciák, könyvbemutatók és különböző események. Továbbá jövőben ünnepeljük Nagy István születésének 150 éves évfordulóját, ez alkalomból tervezünk egy nagyszabású kiállítást bemutatni a művész munkáiból.

Milyennek szeretné látni három év múlva a Csíki Székely Múzeum intézményét?

Nagyon szeretném, ha a szeredaiak sokkal közelebb éreznék magukhoz az intézményt. Sok látogató érkezik, de talán a csíkiak kevésbé találják meg magukat a múzeumban. Szeretnénk elérni, hogy minél több programba kapcsolódjanak be a csíkszeredaiak és a környéken élők is. Szeretném, ha mi is többet kijárnánk vidékre, nem csak régészeti ásatások alkalmával, hanem különböző előadásokkal. Szeretnénk párbeszédet kialakítani a helyi kisebb gyűjtemények kezelőivel. A cél, hogy a nálunk összpontosuló szaktudás kifelé is áramoljon. Nyitott, jól működő múzeumot szeretnék három év múlva.

Karda-Markaly Aranka a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karán, történelem (2012), valamint nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok alapképzéseken (2013), majd a kulturális örökség kutatása és hasznosítása (2014) mesterképzésen szerzett diplomát. 2014 őszétől kezdett dolgozni a Csíki Székely Múzeumban, mint történész-muzeológus, 2018 óta felel a Régi Könyv és Levéltári Gyűjteményért. A 2021 nyarán megvédett doktori értekezésének témája Csíkszék és a csíkszéki nemesség a 16-17. században. Szakterülete a koraújkori Csíkszék, valamint Erdély története. A 16., 17. és 18. századi latin és magyar nyelvű történeti források szakértője. A gyűjteménykezelés mellett számos cikket publikált, évkönyvet, konferenciakötetet szerkesztett. Szervezett konferenciát, részt vett magyarországi muzeológusi továbbképzésen az Országgyűlési Múzeumban, valamint aktív résztvevője volt a várostörténeti kiállítást létrehozó csapatnak.