Több mint 30 alkotását ajándékozta a Csíki Székely Múzeumnak Márton Árpád képzőművész. Az alkotásokat a csíkszeredai városvezetők és a sajtó jelenlétében vették át hivatalosan a múzeum munkatársai hétfőn délelőtt. Gyarmati Zsolt igazgató értékelte az intézmény 2021-es évét.

Példaértékűnek nevezte Gyarmati Zsolt, múzeumigazgató Márton Árpád felajánlását, amely által 31 alkotást ajándékozott a Csíki Székely Múzeumnak. A kollekciót, amely a művész életútjának csaknem teljes szakaszát átöleli, az átadás alkalmával mini-kiállítás formájában mutatták be. „Az egyetemi évektől, a ’60-as évektől csaknem napjainkig tartalmaz munkákat. Vannak benne klasszikus Márton Árpádra jellemzők, azon kívül kísérletezések, tus- és ceruzarajzok, pasztellel és temperával készült művek is” – sorolta az igazgató.

Márton Árpád kiemelte: 1964-ben, Csíkszeredába kerülésének idején a legnagyobb vonzerőt a múzeum rendszeres képzőművészeti kiállításai jelentették számára. „Elhatároztam, hogy szeretnék valami jelet hagyni ennek az intézménynek, ezért összeválogattam ezt az anyagot. Ezt ajánlom azzal a feltétellel, hogy ügyeljenek rá” – fogalmazott a művész.

Márton Árpád 1940. október 6-án született Gyergyóalfaluban. 1954–58 között a marosvásárhelyi Zene- és Képzőművészeti Középiskola tanulója, 1958–64 között a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán festőművészeti és rajztanári diplomát szerez. 1964-től a csíkszeredai reál–humán, majd a későbbi matematika–fizika líceum rajztanára, 1990-től a Nagy István Művészeti Szakközépiskola tanára nyugdíjba vonulásáig, 2001-ig. 1968-tól a Képzőművészek Romániai Szövetségének tagja, 1969–71 között a Hargita napilap grafikusa. 1974-ben a gyergyószárhegyi Barátság alkotótábor egyik alapító tagja (Gaál Andrással és Zöld Lajossal). 1992-től a Barabás Miklós-céh tagja, 1997-ben Gyergyóalfalu díszpolgárává avatják, 2000-ben Csíkszereda Önkormányzata tünteti ki Pro Urbe-díjjal. Számos egyéni és csoportos kiállítása volt a városban, Székelyföldön, Magyarországon, és azon túl is. 2004-ben Szervátiusz Jenő-díjjal tüntetik ki Budapesten, 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével. Monumentális csíkszeredai munkája a Városi Művelődési Ház színháztermében az 1967-ben készült Cantata profana kerámiamozaik és a Millenniumi-templom altemplomának 2004-ben készült falfestménye.

A városvezetés részéről Korodi Attila polgármester és Sógor Enikő alpolgármester mondott köszönetet a felajánlott alkotásokért. Az adományozó okiratot Gyarmati Zsolt igazgató, Túros Eszter, muzeológus és a felajánló, Márton Árpád írták alá.

Kapcsolódó

„Naponta, akármit is, de cselekednem kell” – Márton Árpád festőművésszel beszélgettünk

A napokban megnyitott 80+1 című tárlatot semmiképpen nem nevezné életmű-kiállításnak, hiszen az valaminek a végét, összegzését jelentené, ő pedig abban bízik, hogy el tudja végezni alkotói feladatait.

Csíkszereda interjú Csíki Székely Múzeum Márton Áprád

Tevékeny év volt

Hullámvasúthoz hasonlította a Csíki Székely Múzeum 2021-es évét Gyarmati Zsolt, az intézmény igazgatója. „Ezek az idők, amelyeket élünk, rányomta a bélyegét a múzeum tevékenységére is. Ettől függetlenül sikerült haladnunk” – szögezte le a menedzser. Hozzáfűzte, egy múzeum működését nem csak a kiállítások mentén lehet értékelni, hanem a mögöttes munka is rendkívül fontos, amiről általában kevés szó esik.

A tárlatokkal kapcsolatosan Gyarmati Zsolt beszámolt arról, hogy hat kiállítást nyitottak meg ebben az évben. Bezárt a 2019-ben megnyílt a honfoglalás koráról szóló Elit alakulat 2.0 című kiállítás, amely az igazgató szerint jobb sorsra lett volna érdemes, mindössze 3 ezren tekintették meg a különleges, interaktív tárlatot, holott egy évvel hosszabb ideig volt látogatható az eredeti elképzelésekhez képest.

Látható volt a múzeumban a székelyudvarhelyi Forrásközpont fotókiállítása, majd a Lányok, asszonyok Nagy Imre művészetében című válogatás. A csíkszeredai városnapok keretében a Barabás Miklós céh erdélyi merítésű tárlata vonzotta a művészetkedvelőket, majd ősszel az előző évről elmaradt Márton Árpád-kiállítást is megszervezhették, jelenleg is látogatható a Studio 9 nevű képzőművészeti műhely kiállítása – sorolta az igazgató. „Az idei évben eddig több mint 12 ezer látogatót fogadhattunk, ez kevesebb, mint fele az általában megszokottnak. Meghatározó módon a belföldi turizmus élénkülését láttuk, tapasztaltuk, és a helybéliek is érdeklődtek nyilván a helyi vonatkozású tárlatok iránt” – mondta el Gyarmati Zsolt.

A kiállításokon kívül a háttérben zajló tevékenységekről is beszámolt a menedzser. Mint elmondta: megújították a múzeumi évkönyvet, a tematikus kiadvány Patina néven látott napvilágot. Gyarmati Zsolt beszámolt egy jelentős projektről is, amely során több mint 700 tárgyat digitalizáltak és készítettek azokról adatbázist. A tevékenységet a magyar állam támogatásának köszönhetően tudták elvégezni a Néprajzi Múzeummal együttműködve. A műtárgy-gyarapítással kapcsolatosan az igazgató kiemelt egy jelentős néprajzi témájú adományt, valamint a Petőfi Sándor Általános Iskola udvarán végzett régészeti ásatás eredményeit. A menedzser megemlítette mindezek mellett a restaurálási tevékenységeket, valamint a múzeum új honlapját is, amelyet a jövő év első felében fognak üzembe helyezni. Az igazgató pályázatokkal kapcsolatosan is sikerekről tudott beszámolni.

Gyarmati Zsolt kitért a múzeum szabadtéri részlegén található népi építészeti emlékek állagmegőrzésére is. „Az épületek szerkezetét stabilizáltuk, újrafödtük a gabonást, a gyimesi házat és az egyik székelykaput teljes egészében restauráltunk” – emelte ki. Hozzátette: újra kell fogalmazzák a szabadtéri néprajzi múzeum küldetését, hasznos és szerves formában kell beépíteniük az ott található tárgyakat az új koncepcióba.

A beruházások terén is történtek előrelépések: teljes kamera-rendszert cseréltek a Mikó-vár épületében és a zsögödi galériában is, valamint új kazánházat létesítettek és ventillációs rendszert telepítettek az egyik teremben, ahol nem volt megfelelő a mikroklíma. Az intézmény személyzete két új munkatárssal is bővült, ugyanakkor a teremőrök száma nem elégséges.