Maszol: ezek voltak 2024 legfontosabb kulturális történései
Bátran kijelenthetjük: az idei év is számos izgalmas kulturális eseményt tartogatott a művészetek szerelmeseinek. Kiállítások, díjak, évek óta várt megnyitók… Mutatjuk, mely kulturális történések határozták meg a 2024-es évet.
Az elmúlt évtizedek leglátogatottabb tárlata
Habár még 2023-ban, Temesvár Európa Kulturális Fővárosa programsorozat részeként nyitották meg, az idei év első hónapjának is egyik legmeghatározóbb programja volt a temesvári Brâncuși-kiállítás, amely az elmúlt évtizedek leglátogatottabb tárlata lett. A világhírű román szobrászművész munkái iránt akkora volt az érdeklődés, hogy többször is előfordult, hogy a múzeum egész nap és egész éjszaka nyitva tartott, hogy fogadni tudja a látogatókat.
Oscar-díjas magyar díszletberendező
Mihalek Zsuzsa, a Szegény párák magyar díszletberendezője elnyerte az Oscar-díjat a legjobb produkciós tervezés kategóriában Shona Heath és James Price brit látványtervezővel együtt a Los Angelesben megrendezett 96. Oscar-díjátadó ceremónián. Az Alasdair Gray skót író regénye nyomán Jórgosz Lánthimosz rendezésében Magyarországon forgatott Szegény párákat 11 Oscarra jelölték, Mihalek Zsuzsa pedig korábban a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) díját is elnyerte munkájáért.
Kapcsolódó
Kossuth– és Jászai Mari-díjas erdélyi művészek
Kossuth-díjat kapott Visky András marosvásárhelyi származású, József Attila-díjas író, drámaíró, dramaturg, egyetemi tanár, színházi teoretikus. Az alkotó dramaturgi tevékenysége és írásművészete, különösen a diktatúra megaláztatásai közepette hitben megélt szeretet erejét, a megingathatatlan emberi tartás és a magyar identitás megőrzését például állító remekműve, a Kitelepítés című regénye elismeréseként kapta meg a díjat.
Panek Kati, a Kolozsvári Állami Magyar Színház nyugalmazott színművésze Jászai Mari-díjban részesült kiemelkedő színészi, rendezői tevékenysége elismeréseként, a székelyudvarhelyi származású Eötvös Péter pedig a Kossuth-nagydíjat vehette kézbe. A Magyar Szent István Renddel kitüntetett zeneszerző, karmester, zenepedagógus a különféle hangszeres műfajok mellett az operairodalmat is kiemelkedő alkotásokkal gazdagító művészete, a magyar klasszikus zene nemzetközi rangját növelő és a kortárs zene tolmácsolása terén is példaadó karmesteri tevékenysége, korszakos jelentőségű életműve elismeréseként kapta a díjat.
Kapcsolódó
Uniter-díjak az erdélyi magyar színházi körökben
A 2023-as tevékenységük elismeréseként 2024 májusában adták át az UNITER-díjakat a színházi szakma legkiemelkedőbb alkotóinak. A szakmai zsűri véleménye mellett a közönség szavazatai is számítottak, a legjobbak között pedig magyar alkotókat is díjaztak, ugyanis Székely Csaba drámaíró Az igazás gyertyái című darabjával kiérdemelte a legjobb ősbemutatóként színpadra alkalmazott szöveg díját. Az előadásban nyújtott kiemelkedő munkájáért Cári Tibor a legjobb zene és sound design díjával térhetett haza, a Kolozsvári Állami Magyar Színház Rokonok című előadásában nyújtott alakításáért a legjobb férfi mellékszereplőnek pedig Bács Miklós bizonyult.
Europa Nostra-díj Kolozsvár emblematikus épületének
Europa Nostra-díjjal tüntették ki a Kolozsvár főterén álló Szent Mihály-templomot. A 200 civil szervezet szövetségeként létrejött Europa Nostra szervezet 1978 óta díjazza a műemlék-helyreállításokat, a 2016–2022 között felújított templom pedig megkapta az elismerést, amely 2002 óta az Európai Unió hivatalos kitüntetése. A Kolozsvári Magyar Napok nyitányaként, ünnepélyes keretek között avatták fel az emlékplakettet, amely most már minden arra járó számára jelzi: a Szent Mihály-templom egyike Európa legkülönlegesebb műemlékeinek.
Kapcsolódó
Az UNESCO szellemi kulturális örökség része lett az egyik legismertebb táncunk
Felvette a csárdás tánc hagyományát az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága. A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezmény magyarországi szakmai koordinátora kifejtette, hogy a 18. századi katonai toborzások során kialakult csárdás tánc különböző verzióit a mai napig táncolják a magyar nyelvterületen: Magyarország nagy részén, Erdélyben, a Felvidéken és a Vajdaságban. A magyarországi táncházmozgalom hatására az 1970-es évektől felelevenített csárdáshagyomány országszerte különleges helyet foglal el a közösségi alkalmakon és a táncegyüttesek repertoárjában.
Kapcsolódó
Újra megnyitotta kapuit a párizsi Notre-Dame
Évekkel az egész világot megrázó, tragikus tűzeset után idén újra kitárta kapuit a párizsi Notre Dame. Öt és fél éve egy tűzvész az épület nagy részét elpusztította, azóta pedig szakemberek a világ minden tájáról azon dolgoztak, hogy a katedrálist a lehető legrészletesebben, az eredeti mintájára újjáépítsék. Míg a felújított épület külseje hasonlóan néz ki, mint a tragédia előtt, a székesegyház belseje sokakat meglepett.
Kapcsolódó
Prima-díj került Szentegyházára
Prima-díjat kapott a Szentegyházi Gyermekfilharmónia: magyar oktatás és köznevelés kategóriában vehette át az elismerést az idén 42 éves Fili, amelyet Haáz Sándor zenetanár alapított. A közönségszavazáson is ők kapták a legtöbb voksot, így 100 tagú gyermekkórus és 40 tagú ifjúsági szimfonikus zenekar együttese két díjjal térhetett haza Budapestről.
+1: Búcsú
2024-ben számos kiváló zenészt, irodalmi, filmes és színházi alkotót veszített el a közönségük. Ebben az évben olyan nagy nevektől búcsúztunk, mint Csíky András, Tordai Tekla, Barkó György, Deák Tamás, Hunyadkürti György, Szilágyi István, Eötvös Péter, Gavril Cadariu, Micolae Manolescu, Alice Munro, Tompos Kátya, Donald Sutherland, Dobos Imre, Király Levente, Nicu Covaci, Novák Ferenc Tata, Alain Delon, Maggie Smith, Gyürki István, Szörényi Szabolcs, Quincy Jones és Fodor Zeno.
(Nyitókép: Reményik Andrea)
CSAK SAJÁT