Górcső alá vették a hazai kultúrafogyasztási szokásokat. Ez alapján a lakosság közel felének nincs közvetlen kapcsolata a kultúrával, ugyanakkor érdekes trendeket és magyarázatokat is találunk a héten bemutatott 2023-as Kulturális Fogyasztási Barométerben.

A hazai kultúrafogyasztási szokásokat mérte fel és elemezte ki a héten bemutatott tanulmányában a művelődési minisztérium égisze alatt működő szakintézet (INCFC). Ebben arra a következtetésre jutottak, hogy a lakosság egynegyede nyitott a nyilvános térben zajló kultúrára, ugyanakkor a megkérdezettek felének nincs közvetlen kapcsolata kulturális eseményekkel vagy termékekkel.

A 2023-as Kulturális Fogyasztási Barométer alapján a történelmi műemlékek és a régészeti feltárások iránt nőtt az érdeklődés (a 2022-ben mért 59 százalékról 67 százalékra), ugyanakkor többen jártak múzeumban vagy valamilyen művészeti galériában (a 2022-ben mért 30 százalékról, 45 százalékra nőtt).

A válaszadók 34 százaléka 2023-ban legalább egyszer ját moziban, ez közel áll a koronavírus-járvány előtti adatokhoz. Ugyanakkor a színházi előadások még ennél is kevésbé bizonyultak csábítónak, a fesztiválok kivételével alacsony maradt a részvétel. A kimutatás szerint a válaszadók 25 százaléka vett részt legalább egy színházi előadáson, a tavaly.

Mozi helyett otthoni filmnézés

Ami a mozilátogatást illeti, a megkérdezettek 66 százaléka egyáltalán nem volt tavaly moziban, ugyanakkor a 86 százalékuk nem vett részt filmfesztiválon. Amúgy a barométer alapján 2017-ben és 2022-ben volt rendkívül alacsony a mozilátogatási arány (23, illetve 26 százalék), a tavalyi 34 százalék viszont továbbra is elmarad a 2015-ben és a 2018-ban mért 39 százalékos csúcstól. Pedig a felmérés szerint a filmnézés továbbra is népszerű, tévén keresztül a megkérdezettek 40 százaléka naponta, a 30 százalékuk pedig hetente néz filmet. A többség vígjátékot vagy akciófilmet választ, de az előkelő harmadik helyen áll a rangsorban a dokumentumfilm-kategória is.

A megkérdezettek 53 százaléka online streamingen nézett filmeket. A többségük városon élő, felsőfokú végzettséggel rendelkező 18 és 35 év közötti férfi volt. Ami pedig érdekesség, hogy bár az szolgáltatás ára még mindig mérvadó (34 százalék), az előfizetés kiválasztásakor fontosabbnak tartják, hogy mennyire felhasználóbarát az alkalmazás (41 százalék) és persze, hogy milyen a felkínált tartalom (36 százalék). Az elemzés kiemelte azt is, hogy növekszik azok aránya, akik telefonon néznek filmeket (31 százalék), szemben azokkal, akik tévében (33). Ami a filmválasztási preferenciákat illeti: a kutatás arra enged következtetni, hogy a régebbi gyártású filmeket a vidéken élő, idősebb férfiak preferálják, míg az új filmeket elsősorban városon élő, felsőfokú végzettséggel rendelkező nők részesítik előnyben.

A tanulmány társszerzője, Lucian Georgescu rámutatott arra, hogy bár a videókazettákat és a DVD-ket is tekinthetjük „streamingnek”, az a YouTube videómegosztó platformmal indult be igazán 2005-ben. „Az emberek már nem nagyon mennek moziba. Otthon néznek filmeket, van akinek 2-3 streaming-előfizetése is van. (…) Bizonyos szempontból mondhatjuk azt is, hogy a közönség a kanapéra költözött” – mondta a szakember.

Van, ami nem változott

A tanulmány szerint a fogyasztók otthoni szabadidős tevékenysége viszont nem változott jelentősen az elmúlt évekhez képest. Ugyanúgy a zenehallgatás, a tévénézés, az újságolvasás vezet, a megkérdezettek 88 százaléka pedig használta az internetet 2023-ban. Alacsony arányt mutat viszont azoknak a száma, akik könyvet olvastak tavaly. Ezt a válaszadó nők többsége időhiánnyal magyarázta, míg a férfiak az érdeklődés hiányával.

Zenehallgatás terén felfigyeltek arra, hogy a zenei irányzatok terén országos szinten továbbra is a népzene, a popzene, a rock és a manele dívik, egyházi zenét pedig többen hallgatnak, mint klasszikus zenét. Úgy tűnik viszont, hogy azok, akik gyakrabban hallgatnak egyházi vagy rockzenét, nyitottabbak a kulturális tevékenységekre mint azok, akik folkot vagy manelét hallgatnak.

Az INCFC igazgatója, Anda Becuț Marinescu szerint a barométer eredményei több tényező együttes hatását mutatják. „Sok esetben a kulturális infrastruktúra hiányáról van szó, de akadály a gazdasági helyzet is. Bizonyos termékekhez anyagilag nehéz hozzájutni. Egy átlagos jövedelmű, kétgyermekes család számára a kulturális fogyasztás bizonyos helyzetekben megfizethetetlen. De a legfontosabb tényezőnek tartjuk a kulturális nevelés hiányát és a kultúra fontosságának tudatosítását” – vélekedett. Azt a tanulmány is megfogalmazta, hogy az adatok arra utalnak, hogy a hazai társadalomban a kulturális fogyasztói csoportok felerősítik a társadalmi egyenlőtlenségeket.

(Nyitóképünk illusztráció: Pexels)