Míg a romániai színházak, operaházak nézőtereire a hatályos szabályok szerint egyértelműen csak Covid-igazolvánnyal rendelkezőket engedhetnek be, a fellépőkre és a háttérmunkásokra vonatkozó előírások nem egyértelműek, így az intézményektől függ, hogy hogyan alkalmazzák őket. Október folyamán több előadás elmaradt az erdélyi színházakban betegség miatt, vagy elővigyázatosságból, mert nem mindenki volt beoltva.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban október folyamán a magyar és a román társulatnál is maradt el előadás azért, mert nem volt mindenki beoltva koronavírus ellen. Gáspárik Attila igazgató szerint főleg külsősökről, illetve kiskorú szereplőkről volt szó, akiknek a szerződése nem adott alapot arra, hogy koronavírus elleni oltásra kötelezzék őket. Mint megtudtuk, amikor a színház adminisztratív tanácsa úgy döntött, hogy az alkalmazottak és 12 év feletti munkatársak csak oltási igazolás vagy a betegségen való átesést igazoló dokumentum birtokában léphetnek be az épületbe, volt, aki panaszt tett a színházat fenntartó kulturális minisztériumnál. A tárca álláspontja az volt, hogy az adminisztratív tanács döntése nem volt törvénytelen.

Kulturális államtitkár: ne lépjen fel az, aki nem védett a koronavírussal szemben

Megkerestük Demeter Andrást, a kulturális minisztérium államtitkárát, aki korábban Facebook-oldalán az október 2-i 1050. kormányhatározat kapcsán vetette fel a kérdést, hogy a szövegben használt résztvevők (participanți) szó csak a közönséget fedi-e, vagy a színpadon és a kulisszák mögött dolgozókat is, tehát kire vonatkozik pontosan a védettségi igazolvány felmutatásának kötelezettsége. Mint a Maszolnak elmondta, szerinte a kérdést a munkaközösségek szintjén kell eldönteni. „Akarunk-e játszani 30 százalékkal, akarunk-e olyan óvintézkedéseket tenni, hogy ebben a közösségben tudjunk minél tovább értéket teremteni, a közönségünknek adni azt, amit lehet, vagy nem akarunk? Az oltás csökkenti annak a rizikóját, hogy elkapd a betegséget, és bezárjon a színház. Persze csak csökkenti, nem hárítja el, számtalan olyan eset van, hogy valaki beoltatta magát, és mégis elkapta a betegséget. De 8-10 nap múlva visszajön, és megy a dolog tovább, a többiekre nem terjed át” – részletezte az államtitkár.

Demeter András szerint azokat, akiknek orvosi ellenjavallata van az oltásra, nem kellene kitenni annak a rizikónak, hogy elkapják a betegséget. Az államtitkár szerint helyettesítésekkel, műsorváltoztatással meg lehet oldani, hogy az oltatlan munkatársaknak ne kelljen bejárniuk a közösségbe. „Biztos ki lehet találni olyan feladatot, amivel eleget tud tenni a kötelezettségeinek. Olyan közösségekben, ahol az egymásra való támaszkodás létkérdés, szerintem meg lehetne ezt oldani nagyon civilizáltan” – tette hozzá.

Marosvásárhelyi színházigazgató: nem rendülhet meg a bizalom egy kulturális intézményben

A kulturális minisztérium tehát az egyes intézményekre bízza, hogy kérnek-e védettségi igazolást az alkalmazottaiktól. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezetősége a kötelező védettségi igazolást indokoltnak látta. „Óriási az alkalmazottak száma, 184 ember, ezen kívül körülbelül 200 külsőssel dolgozunk, erre még rájönnek a nézők is, tehát óriási forgalmat bonyolítunk, nagyobbat, mint egy templom. Ezért azt mondtam, hogy próbáljunk meg preventívebbek lenni. Folytak a tárgyalások, jelenleg 98 százalékos beoltottsággal rendelkezik a színházunk” – mondta Gáspárik Attila. Hozzátette, hogy egy friss kormányhatározat-módosítás értelmében nem csak oltottak és a betegségen átesettek, hanem negatív teszteredményt felmutatók is beléphetnek a színházba, ám a tesztek költségét mindenki saját maga állja. Az oltatlan alkalmazottak szerződéseit, „akiknél lehetett”, távmunkára változtatták, de csupán 2-3 százalékról van szó, mondta az igazgató. „Mindig a fő célt kell szem előtt tartsuk, azt, hogy a bizalom nem inoghat meg egy kulturális intézményben” – fogalmazott.

Gáspárik Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvényhozók és az intézményvezetők között hiányzik a párbeszéd, senki nem kérdezte meg a színházigazgatókat, így nem merültek fel például olyan problémák, hogy bizonyos előadásokban kiskorúak is játszanak, a bábszínházakba pedig 12 év alattiak járnak.

A kolozsvári operában nem kötelező a védettségi, de az igazgató jó ötletnek tartaná

A Kolozsvári Magyar Operában jelenleg csak ajánlott a koronavírus elleni védőoltás az alkalmazottaknak, de nem kötelező, az igazgató szerint ugyanis nincs meg erre a törvényes keret. „Én javaslom és kérem, írásban és szóban is a kollégákat, hogy oltsák be magukat, de nem kötelezhetem őket. Ebből kifolyólag azt tesszük, amit lehet. Játsszunk, a nézőtér férőhelyeinek a 30 százalékát tudjuk kihasználni, és a nézők csak védettségi igazolvánnyal jöhetnek be, az alkalmazottak viszont nem. Egy picit ritkítottuk az előadások számát. A színpadot leszámítva természetesen mindenki maszkkal jár az intézményben, a fertőtlenítő eszközöket használjuk” – részletezte Szép Gyula igazgató.

Mint rámutatott, az opera természeténél fogva sok munkatársat kíván. „Egy előadáson legalább 150-en dolgoznak, ami járványkörülmények között egy kicsit sok, de ez a műfajunk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az elmúlt másfél év alatt próbálkoztak alternatívákkal, például egyfelvonásos előadásokkal, vagy olyan előadásokkal, amikor a zenekar a színpadon volt, hogy ne tömörüljenek a zenekari árokban.

Szép Gyula jó ötletnek tartana egy olyan törvényt, amelyik védettségi igazolványhoz kötné a munkavégzést a forgalmas kulturális intézményekben. „Én személy szerint támogatnám ezt a dolgot, mert ezt, hogy a társulat nagy része be van oltva, de nincs mindenki, ezt a húzd meg, ereszd meget, hogy játszhatunk, nem játszhatunk, hányan vagyunk, nem élvezem, szívesebben támogatnám azt, hogy legyen mindenki beoltva” – mondta.

Magas az átoltottság a csíkszerdai kulturális intézményekben

Szinte kivétel nélkül megkapták az oltást a Csíki Játékszín színművészei, mondta el kérdésünkre Veress Albert, az intézmény vezetője. Mint tájékoztatott: egy színész nem élt eddig az oltás lehetőségével, ő egészségügyi probléma miatt tartott eddig az oltakozástól, ám valószínűleg ő is hasonlóan fog cselekedni a többiekhez. Veress Albert kifejtette: véleménye szerint mindenki be kellene oltassa magát, ha azt szeretné, hogy túlessünk a járványon.

„Nem kötelezhetünk senkit arra, hogy oltassa be magát és nem is tilthatjuk meg senkinek a munkavégzést. Csak országos törvénykezés tudná megteremteni azt a helyzetet, hogy ne tudjanak bejönni dolgozni az oltatlanok. Szerintem ez lenne a helyes” – szögezte le a vezető. Hozzátette: természetesen felvetődnek emberjogi, alkotmányjogi kérdések is, ám egyetlen megoldásnak látja az oltás felvételét.

„Sarkalatosan azt mondhatom, hogy a magasabban képzett kollégáink be vannak oltva, akik pedig alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, azok nincsenek” – fogalmazott az igazgató. Hozzátette: ez természetesen nem száz százalékosan igaz, például a műszakos és technikus kollégák közül van, aki felvette az oltást és akad, aki nem. Ugyanakkor a színház vezetőségében mindenki beoltatta magát, az irodai munkatársak között szintén akad példa erre is, arra is.

Az igazgató elmondta: az alkalmazottak jelenleg mindenféle korlátozástól mentesen, bármilyen igazolás nélkül beléphetnek a színház épületébe, egyéb látogatók csak oltásigazolással, vagy negatív teszttel tehetik meg ezt. Veress Albert szerint ideális volna a próbák megkezdése előtt elvégezni egy-egy gyorstesztet, vagy hasonló szűrést az alkalmazottakon, bár ez újabb törvénykezési kérdésekbe ütközik, hiszen a jelenlegi szabályozás erre nem ad keretet.

„Irigykedve nézem a magyarországi színházakat, ahol telt házzal játszhatnak, nem kell maszkot viselniük, nincsenek esti tiltások. Ehhez képest mi 30 százalékos nézőtér-kihasználtság mellett játszhatunk, ami rettenetes, mert egy stúdió-előadásnál ez például 20 nézőt jelent” – mondta el Veress Albert.

A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes teljes munkaközössége megkapta a koronavírus-elleni védőoltást – tudtuk meg András Mihálytól, az intézmény igazgatójától, művészeti vezetőjétől. „Elég nagy közösségekbe járunk, beadattuk az oltást, hogy ne legyünk veszélyben, és másoknak se okozzunk veszélyt. Azonban közülünk is négyen kimutathatóan elkapták a fertőzést az oltás után, igaz, eléggé könnyű lefolyással túl vannak rajta” – mondta el az igazgató. Hozzátette: a vezetőség részéről igyekszenek jó példával elől járni, és a harmadik oltást is igényelték.

Az együttes pénteken Csíkszeredában lép színpadra legközelebb. Ezzel kapcsolatosan András Mihály elmondta: dilemmát okoz számukra, hogy a megengedett 30 százalékos nézőtér-kihasználtsággal tartsanak-e egyáltalán előadásokat. „Tudjuk, hogy az oltottak is megbetegedhetnek. Lehet, hogy mégis le kell állnunk, ezt sugallják a partnerszervezeteink is. Például az Erdélyi Prímások Találkozóját a Liszt Ferenc Zeneakadémiával közösen szoktuk szervezni, és a tanárok, diákok már jelezték, hogy halasszuk az eseményt, mert nem akarják magukat ennek a helyzetnek kitenni” – részletezte az igazgató. Hozzátette: az előadások alkalmával a nézőtéren be tudják tartani a szabályokat, ám előadás után és előtt is számos személyes kontaktus történik, amit nem tudnak befolyásolni.

Az alkotási- és próbafolyamatokkal kapcsolatosan András Mihály elmondta: a jelenlegi helyzetben lemondanak a külsős alkotók meghívásáról, olyan műsorokkal készülnek, amiket el tudnak készíteni az együttes munkatársaival „belterjes munka” keretében. Emellett egyfajta belső szakmai vizsgát szerveznek a társulat fejlődése érdekében. „Ezt mindig halogattunk, ameddig lehetett, egyre-másra előadásokat tartottunk. Tudtuk, hogy ez az őszi hullám majd bezavar, ezért igyekeztünk minél többször közönség elé lépni. Most pedig fejlesztjük a tudásunkat, hogy amikor engedélyt ad rá a helyzet, a világjárvány, akkor egy erősebb, képzettebb Hargita együttest lásson a színpadon a közönség. Belső erőből műsorokat készítünk, és elvétve kipróbáljuk az előadások tartását” – összegzett András Mihály.

A Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját cikkünk megjelenéséig nem értük el, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház vezetősége pedig nem válaszolt megkeresésünkre.

Jövő héten szavaz a munkavégzéshez kötelező zöldigazolványról a képviselőház

A Covid-igazolvány az 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztató kulturális intézményeknél lehet kötelező akkor, ha a képviselőház elfogadja az erre vonatkozó törvénytervezetet. A szenátus plénuma szerdán elutasította a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ törvénytervezetét.

Kapcsolódó

Asztalos Csaba: nem diszkrimináció a zöldigazolvány kötelezővé tétele a munkavállalóknak

Nem diszkrimináció a koronavírus elleni védettséget igazoló zöldigazolvány kötelezővé tétele a munkavállalók körében, jelentette ki csütörtökön Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke a Digi24.ro-nak.

koronavírus Romániában Covid-igazolvány CNCD Asztalos Csaba

Arra a kérdésre, hogy diszkrimináció-e a koronavírus elleni védettséget igazoló zöldigazolvány kötelezővé tétele a munkavállalók körében, Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke nemmel válaszolt csütörtökön a Digi24.ro-nak. Az interjúban Asztalos Csaba leszögezte, amit már korábban is, hogy jogokat csak törvénnyel lehet korlátozni, kormányhatározattal nem, ezért a kötelező zöldigazolvány bevezetéséhez törvény elfogadása szükséges. Hozzátette viszont, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács álláspontja szerint az alkalmazottaknak kötelező védettségi igazolványt előíró törvény nem lenne diszkrimináció, hiszen a közegészség védelmében korlátoz bizonyos jogokat, ami összhangban áll az alkotmány előírásaival.

Azt is hozzátette, hogy a munkához való jog nem abszolút jog. „Ha valaki dolgozni szeretne, be kell mutatnia egy orvosi igazolást. Be kell bizonyítania, hogy munkaképes és nincsenek fertőző betegségei” – mondta Asztalos Csaba, aki többek között Franciaországot és Olaszországot hozta fel példaként, mint olyan országokat, ahol a munkavégzéshez kért védettségi igazolványt alkotmányosnak nyilvánították.