Elutasította szerdán a szenátus plénuma a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ törvénytervezetét, amely a közintézményekben és a magánszféra bizonyos területein is kötelezővé tette volna a munkavállalók számára koronavírus elleni védettséget igazoló okmány használatát.

Sarkalatos törvényről lévén szó, a felsőházban 69 szavazatra lett volna szükség, de csak 67-et kapott a tervezet – tájékoztatta a Maszolt László Attila szakpolitikus, az RMDSZ szenátora. A törvényhozó hozzátette, hogy a kérdésben a döntő fórum a képviselőház, így a szenátusi elutasítás ellenére, ha az alsóházban elfogadják, akkor az államfő elé kerül kihirdetésre.

A parlament gyorsított eljárásban tárgyalja a törvénytervezetet.

László Attila szerint a legnagyobb ellenzők a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátorai voltak, akikről az RMDSZ-es honatya szerint a törvény életbe lépése esetén kiderült volna, hogy „bort isznak, de vizet prédikálnak", ugyanis a törvény hatályát a parlamentre is kiterjesztették. „Meglepetés volt a szociáldemokraták hozzállása is, Adrian Streinu Cercel professzorral az élen, aki tegnap a szakbizottsági ülésen azon volt, hogy el kell halasztani a szavazást, mert nem időszerű, mintha nem covidos betegeket kezelne” – nyilatkozta László Attila.

Adrian Streinu-Cercel: tudományos szempontból elhibázott a javaslat

A Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenezte a jogszabályt. számolt be az Agerpres. Adrian Streinu-Cercel szenátor, a felsőház egészségügyi bizottságának elnöke rámutatott, egyetértenek azzal, hogy szükség van bizonyos intézkedésekre, tudományos szempontból azonban elhibázottnak tartják a javaslatot, mert „az oltottak és az oltatlanok is egyformán könnyen megfertőződhetnek a koronavírussal”. Felrótta az illetékes hatóságoknak, hogy a nyár folyamán nem készítették fel a kórházakat az újabb hullámra, és nem szerezték be a betegek kezeléséhez szükséges gyógyszereket. Streinu-Cercel hozzátette, „az oltás biztonságos, nincsenek problémák vele”, de számolni kell azzal is, hogy milyen következményekkel járhat a törvénytervezetbe foglalt intézkedés a járvány közepén.

Claudiu Târziu sztálinizmust, Şoşoacă Hitlert emlegetett

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora, Claudiu Târziu felszólalásában azt mondta, az elmúlt napokban kollégáival együtt „ezrével” kapták az olyan üzeneteket, amelyekben a választók „könyörögtek” nekik, hogy ne szavazzák meg a Covid-igazolvány kötelezővé tételéről szóló tervezetet. Úgy vélte, a zöldigazolvány a szegregációt és a diszkriminációt szolgálja, a javaslat elfogadásával „embereket küldenek a halálba”.

„Az intézkedések a legkeményebb sztálinizmus korszakát idézik. Az 50-es évek vezetői irigyek lennének arra, ami ma a román felsőházban történik. Azt akarjuk, hogy évtizedeket lépjünk vissza, a diktatúra korszakáig? (...) Figyelem! A zöldigazolvány nem a románok életének megkönnyítését szolgálja, hanem az oltás kötelezővé tételét, ami elfogadhatatlan, főleg hogy ez a vakcina még csak nem is vakcina, hanem egy kísérleti kezelés, amely esetenként kudarcot vall, hiszen oltott emberek is meghalnak” - fogalmazott az AUR politikusa.

Erre reagálva az USR szenátora, Simona Spătaru hangsúlyozta, miközben a felsőházban olyan kijelentések hangzanak el, miszerint az oltás egy kísérleti kezelés, emberek százai halnak meg. "Önök megengedik ezt maguknak? (...) Ha önök felelősen gondolkodnak, nem tagadják meg a románoktól az egészséghez való jogot. A tervezetbe foglalt intézkedések mind a világjárvány hatásainak enyhítését célozzák" - hangsúlyozta.

Diana Şoşoacă független szenátor szerint sem a parlament, sem a kormány nem fogadhat el egy ilyen intézkedést. Megjegyezte, a tervezetet megszavazó törvényhozókat nem fogják újraválasztani a három év múlva esedékes választásokon a szavazópolgárok. „Önök visszavetették Romániát a hitleri korszakba. A zsidókkal történt meg, hogy csak egy papír felmutatásával jutottak hozzá élelemhez” - jelentette ki.

RMDSZ: más EU-s országokban hatékonynak bizonyult az intézkedés

Az RMDSZ-es Turos Lóránd kiemelte, más európai országok már hónapokkal ezelőtt bevezették az intézkedést, és meg is van az eredménye, „mert náluk kevesebb az új megbetegedés, mint nálunk az elhalálozás”. A szövetség támogatja a tervezetet, és szükségesnek tartja azt ahhoz, hogy megszabaduljunk a járványtól - mondta felszólalásában az RMDSZ frakcióvezetője.

Hasonló álláspontot fogalmazott meg a PNL-s Daniel Fenechiu is, kiemelve, ha szenátortársai úgy vélik, hogy a tervezet pontosításra szorul, a képviselőházban még módosítani lehet rajta. „Minél inkább nő az oltakozás üteme, annál gyorsabban felszabadulnak az intenzív terápiás ágyak és kapnak esélyt a daganatos és egyéb betegségekben szenvedők is” - magyarázta.

A Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ közös tervezete előírja, hogy az egészségügyi minisztérium alárendeltségében működő vagy koordinációja alá tartozó állami és magánintézmények, az egészségbiztosítási pénztár, a katasztrófavédelem, a légirendészeti felügyelőség és az orvosi laboratóriumok alkalmazottai csak Covid-igazolvány birtokában dolgozhatnak.

Korábban a szakbizottságok megszavazták azt a módosító indítványt, hogy a törvény terjedjen ki a megelőző orvosi ellátást nyújtó egészségügyi intézmények személyzetére és az egészségügyi szolgáltatások, illetve az orvosi eszközök és gyógyszerek forgalmazása területén tevékenykedő magánszemélyekre is.

A szakbizottságok elfogadták azt a módosítást is, amely szerint a Covid-igazolvány kötelező valamennyi helyi és központi hatóság és közintézmény, önálló ügyvitelű vállalat alkalmazottja, illetve minden olyan irodaházban dolgozó személy számára, amelyben egy időben ötvennél többen tevékenykednek. Emellett a törvény kiterjedne a képviselőház és a szenátus tagjaira, a két intézmény alkalmazottaira, illetve valamennyi közjogi méltóságra és köztisztséget betöltő személyre is.

A tervezet szerint az oltatlan közalkalmazottak, a parlament tagjai, a közjogi méltóságok és a köztisztséget betöltő személyek a saját költségükön végeznék el a Covid-igazolvány kiváltásához szükséges koronavírustesztet. A munkaadó feladata lenne azoknak az alkalmazottaknak a tesztköltségeit állni, akiknek egészségügyi okokból nem adható be az oltás. A magáncégeknek jogukban állna eldönteni a tervezet szerint, hogy kifizettetik-e alkalmazottaikkal a tesztelés költségeit.

Az állami és magánintézményekben a Covid-igazolvány ellenőrzése a Check DCC nevű mobiltelefonos alkalmazással történik - olvasható a törvényjavaslatban.

A tervezet előírása szerint a törvény hatálya alatt lévő alkalmazottak munkaszerződését 30 napra felfüggesztik, ha nem váltják ki a Covid-igazolványt. Erről a munkaadónak írásban kell értesítenie az alkalmazottat. Ha a közalkalmazott a 30 nap elteltével sem tudja felmutatni a Covid-igazolványt, automatikusan megszűnik a munkaszerződése. A bizottságok elfogadták Florin Cîţu szenátornak azt a módosító indítványát, hogy az utóbbi előírás ne vonatkozzon azokra az alkalmazottakra, akik a 30 nap alatt megkapják a koronavírus elleni oltás első adagját. Őket ingyenteszt illeti meg a munkahelyükön, amíg megkapják a második dózist.

A tervezet szerint a törvényt megszegő jogi személyek 50 000 lejtől 100 000 lejig terjedő bírsággal sújthatók.

A tervezetről a képviselőház szavaz döntő házként.

(Nyitóképen a szenátus ülése | Illusztráció: Agerpres)