Gyárfás Jenő-tárlattal ünnepli a magyar kultúra napját a Székely Nemzeti Múzeum
A sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő, Székelyföld egyik legismertebb képzőművésze, akit a „székelyek Munkácsyjaként” is emlegetnek. A neves képzőművész halálának 100. évfordulója alkalmával a Székely Nemzeti Múzeumban Gyárfás Jenő (1857–1925) műveiből nyílik kiállítás a magyar kultúra napján, január 22-én.
A sepsiszentgyörgyi közgyűjtemény kiállítótereiben megnyíló tárlat újdonsága, hogy Gyárfás Jenő utóbbi néhány évben vásárolt, illetve adományként kapott munkáit is bemutatja. Emellett Gyárfás Jenőnek a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményében található alkotásai is láthatók lesznek, amelyeket részben már korábban is bemutattak a sepsiszentgyörgyi és székelyföldi közönségnek.
Gyárfás Jenő Székelyföld egyik legismertebb képzőművésze, aki budapesti és müncheni tanulóévei után visszatért szülővárosába, Sepsiszentgyörgyre. A „székelyek Munkácsyjaként” is emlegetik, hiszen festészete, rajztudása, a vásznain megmutatkozó drámai ereje és lírai érzékenysége a legkiválóbb mesterek közé emelik.
Portréi, zsánerképei, bibliai, irodalmi, történelmi ihletésű hatalmas vásznai kivételes festői tehetségről és iskolázottságról vallanak, ugyanakkor egy olyan életműbe vezetik be a látogatót, amelyben a kihívások, megpróbáltatások, a mellőzöttséggel járó nehézségek sem ismeretlenek – áll a Székely Nemzeti Múzeum ismertetőjében.
A magyar kultúra napi tárlat megnyitóját január 22-én, szerdán 18 órától tartják a Székely Nemzeti Múzeumban, ahol Vargha Mihály múzeumigazgató és Tamás Sándor, a múzeumot fenntartó Kovászna Megye Tanácsának elnöke mellett Boros Judit és Jánó Mihály művészettörténész tart beszédet.
Gyárfás Jenő képzőművész, író 1857. április 6-án született Sepsiszentgyörgyön. Középfokú tanulmányait szülővárosában, a Székely Mikó Kollégiumban végezte, majd a budapesti Mintarajztanodában, Székely Bertalan növendékeként szerzett rajztanári oklevelet. 1877-től 1880-ig a müncheni Képzőművészeti Akadémia hallgatója volt. Leghíresebb kompozíciója az Arany János azonos című balladája nyomán készült Tetemre hívás (1881), ennek több változata és egyetlen befejezett példánya a Magyar Nemzeti Galériában, két előtanulmánya a Székely Nemzeti Múzeumban található. Több történelmi témájú, historizáló kompozíciót és számos kiváló portrét festett, életképeire a magyar és székely népi életmód realizmusa jellemző. Könyvillusztrációkat és borítótervet is készített, valamint Arany János költészetének hatására ódákat, románcokat, balladákat, tündérregét és drámát is írt. Gyárfás Jenő 1925. december 3-én hunyt el szülővárosában, a református vártemplom temetőjében, családi kriptában nyugszik. Gyárfás Jenő nevét viseli a sepsiszentgyörgyi képtár, amelynek bejáratánál látható a képzőművész egész alakos szobra, Varga Mihály alkotása.
CSAK SAJÁT