Erdély legjei: a Rhédey-kastély
Az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastély mai formáját a 19. század elején kapta, amikor a helyén álló régi kastélyt újjáépítették, hogy a kolozsvári Rhédey család nyári rezidenciájaként szolgáljon. Rhédey Claudia Zsuzsánna grófkisasszony, II. Erzsébet brit királynő ükanyja itt született meg, a kastély melletti református templomban keresztelték, ott is konfirmált, és a templom alatti kriptában nyugszik. A kastély 1885-ig volt a Rhédeyek tulajdona, amikor eladták Schuller Rudolf nagybirtokosnak, majd az államosítás után a román állam évekig iskolát működtetett benne, mígnem 2009-ben lezárták, hogy elkezdjék felújítani. A munkálatok hat évig tartottak, 2015 áprilisában nyitották meg hivatalosan a kastélyt, ahol lassan gyarapodott a kiállítások sora is, és 2019-től a Mysteria Residentiae Rhédey kiállítást is megnyitották, amely öt szobán keresztül állít emléket a Rhédey családnak, de legfőképpen Rhédey Claudiának.
Gáspár Péter idegenvezető a kezdetektől dolgozik a kastélyban, látta, hogy hogyan nézett ki a felújítás előtt, részt vett a feljutási munkálatokban is, és az elmúlt hat évben idegenvezetőként mutatja be a kiállítást és mesél a Rhédeyekről az arra járó érdeklődőknek. Szívügyének tekinti a kastély sorsát, és munkatársaival együtt azon dolgoznak, hogy minél több részét fel tudják újítani, nemrégiben fejezték be a munkálatokat a kastélykertben, amely Európai Uniós forrásokból újult meg. Mint Gáspár Péter meséli, rengeteg turista látogatja a Rhédeyek volt birtokát, nyári időszakban minden nap érkeznek csoportok, akik leginkább Rhédey Claudia történetére kíváncsiak, és nagyon élvezik a kiállítás interaktív elemeit, a titkos falakat, megelevenedő korabeli személyiségeket.
Gáspár Péter elmesélte, hogy a kastély mai formáját 1809-ben kapta, ugyanis gróf Rhédey László a család tulajdonában lévő régi kastélyt 1807 és 1809 között építette újra, annak anyagát részben felhasználva. Ezt a tényt igazolják a pince vastag falai is, amelyeket részben meghagytak az újjáépítésnél. Az idegenvezető a kiállításon is végigvezetett, megmutatva minden szoba rejtelmeit. Rögtön az elsőben a szétnyíló falak a Rhédey család leszármazási vonalát mutatják be, egészen napjainkig, kitérve Rhédey Claudia életére is.
„Claudia a naplója tanúsága szerint egy bécsi lovaglás közben látta meg későbbi férjét, Alexander von Württemberget, a Württembergi Királyság egyik hercegét, Németországból. Amikor találkoztak, rögtön egymásba szerettek, és máris házasságon törték a fejüket, de a német család a Rhédeyeket rangon alulinak tartotta, ezért ellenezték a frigyet. A legenda szerint Claudia édesapja megsértődött, és azt mondta, hogy neki nem kell olyan vej, aki nem beszél magyarul. Végül a szerelem győzött, Alexander megtanult magyarul, lemondott az örökségről, és a fiatalok összeházasodtak. A legenda úgy tartja, hogy magyarul kérte meg a kezét” – ismertette a történetet Gáspár Péter.
A kiállítás második szobájában Rhédey Claudia életét mutatják be, aki maga is megelevenedik, egy beszélő tükrön keresztül szól a látogatókhoz és búcsúzik Erdőszentgyörgytől. A szoba központi eleme az anyakönyv, amelyet az egyháztól hoztak át, és a grófkisasszony keresztlevele is megtalálható benne. Valamint megtalálták Claudia 420 oldalas, régi, német nyelven íródott naplóját is Stuttgartban, amelyből néhány oldal másolatot is kiállítottak.
Majd ezt követően Alexander szobájába érkezik a látogató, ahol a férj búcsúzik feleségétől, aki tragikus módon, egy baleset miatt belső vérzésben hunyt el, 29 éves korában. A halálos ágyon megígérteti a férjével, hogy a holttestét vigye haza Erdőszentgyörgyre, és kérése teljesült, a halottaskocsit maga a férje vezette, és a temetésre a református templomban került sor. A szobában az Alexander von Württembergre utaló tárgyak mellett Claudia szívének a rekonstrukciója is megtalálható.
A legutolsó kiállítási szobában pedig a Rhédey-kastély és környezetének a rekonstrukciója látható Claudia idejéből, egy 3D-s kisfilmen. Ezt vették alapul a kastélypark újraépítésénél is, mondta Gáspár Péter. Ugyanakkor Erdőszentgyörgy történetéről, múltjáról is többet tudhat meg a látogató a kiállatás utolsó szobájában.
Gáspár Péter kérdésünkre azt felelte, szeretnék még a kastély melléképületeit helyrehozni, illetve az eredetifreskós mennyezetet restaurálni a hall-ban, utolsóként pedig a pincét is helyreállítanák, hogy ott időszakos kiállításokat rendezzenek, vagy borpincének alakítsák ki. Ugyanakkor ő személyesen nagyon szeretné, ha az udvaron kézműves vásár is helyet kapna időnként, mivel az jól illeszkedne a kastély hangulatához, és a helyszín is tökéletes egy ilyen szabadtéri rendezvényhez.
A kastély látogatása amúgy minden egész órában történik, idegenvezető kíséretében. A pontos progamért kattintson ide: ITT vagy hívja a 0743 055 922-as telefonszámot, ahol be is lehet jelentkezni. Az idegenvezetés magyar, román és angol nyelven folyik, esetenként egyidőben is.
CSAK SAJÁT