Idén 30 éves a Báthory István Alapítvány, mely megalakulásának évében rendezte meg az első Báthory Napokat a szilágysági Magura alatt lévő Szilágysomlyón, hét éve a város híres szülöttjének, Báthory István fejedelem tiszteletére a város önkormányzata ezzel párhuzamosan megrendezi a Báthory Festet.

A négynapos Báthory Napok gyermekprogrammal, kulturális előadással és a cserkészek vándorkiállításával kezdődött, pénteken a hivatalos megnyitót követően a szilágysomlyói Lőrincz Attila képzőművészeti kiállítására és tudományos „retro” konferenciára került sor.

Konzuli köszöntő, a helyi magyarságot reprezentáló alkotások

A megnyitón Simon Előd István konzul elmondta, nemcsak a múltra kell emlékezni, a jelent is ünnepelni kell. Amit a Báthory Alapítvány ebben a városban 30 éve végez, az „nemzetépítés a javából”. Azt kívánta, hogy a 30. évforduló alkalmából töltődjenek fel lelkileg, ápolják a kapcsolatokat, és az emlékezés lángja örökre megmaradjon a szilágysomlyóiak szívében, és mindig, minden körülmények között, a nehézségek idején is tudjanak ünnepelni és emlékezni a nagy fejedelemre.

Kovács Zoltán, az alapítvány elnöke Ady szavaival élve kiemelte: ,,akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak, akik mertek”, és ezelőtt 30 évvel az alapítók, az elődök mertek. Az alapítvány a jelenben határokon átívelve minden emberhez szól, és egy összetartó erőt jelent, minden korosztályt összefogott, és reméli, hogy ez így lesz a jövőben is.

Egy élet munkája van ebben az alapítványban, mondta Dr. Széman Péter, aki 26 évig volt az alapítvány elnöke, jelenleg tiszteletbeli elnöke. Visszatekintésében elmesélte, a 30 év úgy elrepült, mintha a tegnap lett volna, amikor legelőször Balogh Ferenccel és Kovács András művészettörténész tanárral arról beszéltek, hogy mit kellene tenni a Báthory-vár és a fejedelem emlékének ápolása érdekében. Azt javasolták, hogy avassanak egy emléktáblát a római katolikus templom falán román és magyar nyelven, és bár ennek akkor nagyon sok akadálya volt, mégis sikerült véghezvinni. „Óriási esemény volt, és óriási lelki elégtétel mindenkinek, hogy a magyarság 1993-ban meg tudta mutatni magát. Azóta eltelt 30 év, sokat gyarapodtunk, sokat fejlődtünk, de a szilágysomlyói tettre kész emberek nélkül nem lehetett volna semmit sem véghezvinni” – mondta. Ilyenkor összefogott a város magyarsága azért, hogy megmutassa magát, hogy igenis itt vannak ebben a városban, építik ezt a várost, szerves részei, és hoznak egy történelmi múltat.

A történelmi múltat Lőrincz Attila festményei is bemutatják, kiállításának címe: Somlyói utcák, terek – pasztell alkotások. Birta Roland képzőművész elmondta, a művészt a rajzolás már gyermekkorában vonzotta, ezért autodidakta módon képezte magát. Nagyapjától megörökölt néhány megkezdett festményt, ezeket kezdte átfesteni. A kiállított képek a város egy letűnt korszakát ábrázolják, ha ismerjük a várost, akkor tudjuk, hogy ezek a képek a szilágysomlyói közösséget, magyarságot reprezentálják, és ezek fontos épületek számunkra, mind magyar vonatkozásúak.

Díjátadó, kulturális rendezvények, koncertek

Szombaton az önkormányzat által szervezett Báthory Fest megnyitóján Seres Dénes RMDSZ-es parlamenti képviselő kiemelte, Báthory István nemcsak a magyar közösségé volt, hanem Erdélyé, Lengyelországé és Litvániáé is, hiszen kimagasló eredményei és uralkodása, biztonságot és fejlődést hozott ezeknek a népeknek. Mind Vilniusban, mind Kolozsváron az egyetem alapítása az ő nevéhez kötődik. „Ő összekötötte ezeket a népeket, hogy fejlődjenek, megértsék egymást. A stabilitást, ami a fejlődéshez kellett, meghozta minden népnek. A Báthory-család nagy szerepet töltött be Erdély történetében, ezért azt kívánom, hogy hozzuk létre újból a Báthory-várat, és a múltból indulva próbáljunk építeni egy olyan jövőt, amelyet Báthory is szeretett volna” – fogalmazott a politikus.

Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa nevében Simon István Előd konzul elmondta, idén Szilágysomlyón újra megélhető a csoda, amit ő csak egyszerűen szilágysomlyói csodának nevez. „Nem tudunk olyan uralkodóról itt Közép-Kelet-Európában, de akár Európa szerte se, akinek emlékét a környező népek ennyire tisztelnék, és így közel 500 év után is ekkora áldozatot hoznának emlékének megünneplésére, fenntartására”. Ő volt az, aki felismerte, hogy ezen a területen a közép-európai népek birodalmak gyűrűjében élnek, és a birodalmak szorításában csakis összefogva, egymást erősítve lehet megmaradni. „Úgy gondolom, hogy a 21. századra is aktuálissá váltak ezek a gondolatok” – fogalmazott. Azt kívánta, hogy a szilágysomlyói csoda megmaradjon és az örökséget továbbra ápolják.

A díjátadón az oklevelek, emlékérmek és emlékplakettek átadása előtt Kovács Zoltán elnök Berkes Olivér szavaival élve hangsúlyozta: ha összefogunk, rengeteg mindent el tudunk érni, mint nemzet, mint embertársak, mind barátok, akárcsak a gyufaszál, közösen törhetetlenek és sebezhetetlenek vagyunk. Átadták a Rákóczi Szövetség első Babanaplóit, amit egy kislány, Szilágyi Lara, és egy kisfiú, Máté Emánuel szülei vehettek át. A szombati eseménysorozat könyvbemutatóval, kulturális előadással és koncertekkel zárult.

Névtábla-leleplezés, püspöki szentmise, koszorúzás, várkerti programok

A Báthory Alapítvány új, stilizált logóval ellátott névtábláját az EMKE-ház falán vasárnap reggel Dr. Széman Péter és Széman Rózsa leplezte le, majd megáldotta Kurila Gábor helyi plébános. Berek István egykori alpolgármester a szilágysomlyói RMDSZ nevében megköszönte Dr. Széman Péternek a több mint tíz évig tartó közös munkát, a magyarországi testvértelepülések képviselőinek elmondta, egy ilyen szórványtelepülésen lényeges, hogy a civil szervezetek és a politikum együtt dolgozzanak, nem szabad különböző irányba húzni a szekeret, és ez az együttműködés, együtt gondolkodás meg kell maradjon a jövőben is. Az alapítvány tiszteletbeli elnöke kiemelte, tudatosítani kell, hogy Szilágysomlyón két magyar civil szervezet működik, az alapítvány és az EMKE, és az egyik a másik nélkül olyan, mintha a test kéz vagy láb nélkül lenne.

Az albertirsai küldöttek két százéves szilágysomlyói vonatkozású könyvet adományoztak az alapítványnak, egy szilágysomlyói református naptárt és a szilágysomlyói születésű zenetudós, Papp Viktor által szerkesztett Muzsika könyvet.

A délelőtti ünnepi szentmisén Böcskei László megyéspüspök elmondta, hálatelt szívvel tekintsünk vissza az elmúlt időkre, gondoljunk elődjeinkre, akik évek, évtizedek, évszázadok folyamán itt, Szilágysomlyón, a Szilágyságban építették a közösséget, az egyházat. „Gondoljunk mindarra, ami számunkra is a gyökér, az alap, és kérjük a Jóistent, hogy mi is folytatni tudjuk azt, ami közösségünk és népünk javára szolgál.” Arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, törekedjenek arra, hogy az egyéni és közösségi életükben minden a helyén legyen. A város tett azért, hogy együtt feltekintsenek arra, akinek volt egy átfogó tekintete nemcsak a múltra, hanem a jelenre is, és megértette, hogy csak összefogással, egymásra figyeléssel, közös áldozattal lehet csak maradandót építeni, felemelkedni, mindent a helyére tenni. Nem elég csak megállni és tisztelegni a gazdag múlt és a nagy személyiségek előtt, hanem meg kell találni azt az üzenetet, tanítást, ami bennünket is előre visz. Nem múzeumőrként vagyunk ide rendelve, hanem azért, hogy táplálkozva az elődök tapasztalatából, munkájából, példájából, mi is tudjunk tovább építeni. Ez a közösség megértette, hogy a múlt kötelez, a mi küldetésünk, hogy összefogjunk és építsünk. „Nekünk fényt kell vinnünk a világba, és így tudunk méltó utódai lenni a nagynevű elődökhöz” - fogalmazott.

A családokban ne legyenek olyan szakadékok, amelyek meggyengítik a közösséget, és bár félünk felzárkózni a közösségbe, vállalkozni, mindenki kapott „valamit”, amit a közösbe tehet, hogy szép legyen a világ és a közösség, és ne rombolók, hanem építők legyünk. Jó megtapasztalni, hogy lehet hidakat építeni a mai világban, egymás felé közeledni, nem engedni, hogy a szétbomlás, széthúzás eluralkodjon. Próbáljunk hídépítők lenni, és az építkezésbe tegyük oda azt, ami számunkra értékes, fontos. Fáradhatatlanul kell képviselnünk az értékrendet, tenni akarással kell jelen lennünk a világban, a társadalom, város, közösség életében, hiszen van mit hozzátennünk, és akkor lesz igazán élő a közösség, ha minden tégla megvan, és a maga részét mindenki hozzáteszi.

A szentmisét követően a Báthory Napok a templomkertben lévő Báthory István-mellszobor megkoszorúzásával zárult, az önkormányzati szervezésű Báthory Fest vasárnapi programja pedig estig folytatódott a hagyományőrző csapatok harcával, lovasbemutatóval, utcai színházzal, sportgimnasztikával és filmvetítéssel.